A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20301/2020/8. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:48. §] Bírók: Kollár Zoltán, Lukács Zsuzsanna, Örkényi László

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.301/2020/8.

A Fővárosi Ítélőtábla az Őszy Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Tantics-Molnár Anett ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Fodor Tímea ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2020. január 21. napján meghozott 28.P.21.587/2019/11. számú ítélete ellen az alperes részéről 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja, és a felperes keresetét teljes egészében elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 19.050 (Tizenkilencezer-ötven) forint elsőfokú perköltséget. Az alperes illeték fizetésre kötelezését mellőzi, a felperes által fizetendő illeték összegét pedig 72.000 (Hetvenkétezer) forintra felemeli.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 6.350 (Hatezer-háromszázötven) forint másodfokú perköltséget és az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára az állam javára 48.000 (Negyvennyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes mint országgyűlési képviselő egy politikai akció keretében 2019. április 16-án elállta az cég székházának egyik bejáratát azzal a szándékkal, hogy amíg követelését nem teljesítik, addig nem enged senkit se ki, se be az épületből. A történtekről mobiltelefonjával mozgókép felvételt készített, melyet a portál-on keresztül nyilvánosságra hozott. A video felperes által sérelmezett részén az látható, hogy az alperes a bejárat előtt áll, a kamera a bejáratra és az épület előterére irányul.

[2] A felperest, aki az cég alkalmazottja azon a napon munkahelyén meglátogatta a kiskorú gyermeke. Vele együtt szerette volna elhagyni az épületet, amikor azonban szembesült a felperes (helyesen: az alperes) akciójával, akkor néhány perces várakozás után egy másik kijáraton keresztül távozott. Eközben az alperes mellett álló fekete pulóveres férfi egy rövid időre elmozdult, emiatt az épület előterének felperes mögötti része és 4 másodpercen keresztül a felperes is felismerhető módon láthatóvá vált a felvételen.

[3] A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a személyes szabadsághoz fűződő jogát, ezzel összefüggésben kérte az alperest 150.000 forint sérelemdíj és annak 2019. április 16. napjától számított kamatai megfizetésére kötelezni. Kérte még annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a képmáshoz való jogát is azzal, hogy róla képfelvételt készített és azt közzétette portál oldalán. Ez utóbbi magatartással összefüggésben további 150.000 forint sérelemdíj és ennek 2019. április 16. napjától számított kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

[4] Keresetének indokolásában a képmáshoz fűződő joga megsértése kapcsán kifejtette, hogy nem adta hozzájárulását a képfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához. Ő maga semmilyen közösségi oldalon nem szerepel, az alperes az ő akarata ellenére használta fel a képfelvételt.

[5] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes 15.000 forint + áfa perköltségben marasztalását kérte arra hivatkozva, hogy a véleménynyilvánításhoz való jogát gyakorolta és parlamenti képviselőként az cég működésének ellentmondásaira kívánta felhívni a figyelmet. Előadása szerint a felperes észlelhette azt, hogy egy olyan térbe lépett be, ahol képfelvétel készül, ennek tudatában közlekedett és maradt mögötte, és ő akaratlanul készített róla képfelvételt. Perköltség igénye tekintetében a csatolt költségjegyzékre és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: költségrendelet) 3. §-ának (2) bekezdés a) pontjára hivatkozott.

[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes képmáshoz való jogát azzal a magatartásával, hogy 2019. április 16-án az cég B épületének bejáratánál képfelvételt készített a felperesről és azt nyilvánosságra hozta. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 150.000 forintot és annak 2019. április 16-tól a kifizetés napjáig számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű kamatát. Ezt meghaladóan elutasította a keresetet és kötelezte a felperest és az alperest, hogy külön felhívásra fizessenek meg a Magyar Államnak fejenként 9.000-9.000 forint illetéket.

[7] Az ítélet indokolásának a fellebbezés szempontjából releváns - a képmáshoz fűződő joggal kapcsolatos - részében hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:48. §-ának (1) és (2) bekezdésére. Megállapította, hogy a felvétel, amelyen a felperes felismerhetően látható, az alperes nyilvános közéleti szerepléséről készült. A felperes azonban azzal a magatartásával, hogy elhagyta a helyszínt, azt juttatta kifejezésre, hogy nem kíván nyilvános közéleti esemény résztvevője, szereplője lenni. Az alperes ennek ellenére a felvétel elkészítéséhez és felhasználásához nem kérte a felperes hozzájárulását, noha arra a fentiekre tekintettel szükség lett volna. Ezzel megsértette a felperes képmáshoz való jogát. Az alperes felróhatóságát vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által követelt 150.000 forint sérelemdíj összhangban van a bírói gyakorlatban hasonló esetekben megállapított sérelemdíj összegével. A perköltségről a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 83. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezett. A le nem rótt kereseti illeték összegét 18.000 forintban határozta meg, melynek megfizetésére fele-fele arányban kötelezte a feleket.

[8] Az ítélet elleni fellebbezésében az alperes kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását elsődlegesen úgy, hogy a másodfokú bíróság teljes egészében utasítsa el a felperes keresetét, másodlagosan mellőzze sérelemdíj fizetésre kötelezését, harmadlagosan pedig mérsékelje azt 1-149.999 forint közötti összegre. Kérte továbbá a felperest 5.000 forint + áfa másodfokú perköltségben marasztalni.