A Győri Ítélőtábla Pf.20234/2017/6. számú határozata kegyeleti jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:43. §] Bírók: Szabó Péter, Szalay Róbert, Zámbó Tamás
Győri Ítélőtábla
Pf.IV.20.234/2017/6/I. szám
A Győri Ítélőtábla a Csizmadia Ügyvédi Iroda által képviselt I.r., a Csizmadia Ügyvédi Iroda által képviselt II.r., a Csizmadia Ügyvédi Iroda által képviselt III.r. felperesnek a dr. Böröczky Miklós ügyvéd által képviselt alperes ellen kegyeleti jog megsértéséből eredő igény iránt indított perében, a Szombathelyi Törvényszék 2017. június 8-án kelt 28.P.21.044/2016/11/I. számú ítélete ellen a felperesek által 12. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - a 2018. január 17-én megtartott tárgyaláson - meghozta a következő
í t é l e t e t:
Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a bíróság a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására 48.000- (Negyvennyolcezer) Ft feljegyzett másodfokú eljárási illetéket.
Kötelezi továbbá a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 15 napon belül 12.700- (Tizenkettőezer-hétszáz) Ft másodfokú perköltséget.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
Az I. r. felperes házastársa, a II. r. és a III. r. felperesek édesapja, néhai ... 2004. április 1-jén halt meg.
Az I. r. felperes a Körmendi Járásbíróság előtt 3.P.20.277/2014. számon pert indított az alperes ellen biztosítási eseményből származó igényének érvényesítése céljából. Ennek előzménye volt, hogy a felek 2009. szeptember 28-án lakásbiztosítási szerződést kötöttek a .... számú lakóingatlanra. Az I. r. felperes 2014. január 3-án történt tűzkáresemény miatt tett bejelentést az alperesnél, amely azonban a kárigényt nem találta megalapozottnak.
Az alperes részéről 2014. január 6-án a helyszínen a káresemény megvizsgálása céljából megjelent ... kárszakértő. Ekkor a lakásban az I. r. felperes, valamint élettársa, ... voltak jelen. ... megállapításait kárfelmérési jegyzőkönyvben rögzítette, azonban azt nem a helyszínen készítette, hanem utóbb, és ennek tartalmát az I. r. felperes nem ismerte; értelemszerűen a jegyzőkönyvet aláírásával sem látta el.
A Körmendi Járásbíróság előtt folyamatban lévő perben az alperes 2014. december 18-án kelt beadványa mellékleteként csatolta a kárfelmérési jegyzőkönyvet. Az iratot a bíróság az I. r. felperes jogi képviselőjeként abban a perben is eljáró dr. ... ügyvédnek küldte meg, aki azt 2015 januárjában postán továbbította az I. r. felperesnek. Az I. r. felperes észlelte, hogy a kárfelmérési jegyzőkönyv 1.c) pontjában károsulti részről jelen lévőként ... tüntették fel. A jegyzőkönyvet ezután megmutatta a II.r. és a III. r. felpereseknek is. Az elhunyt ... nevének feltüntetése az I. r. és a II. r. felperesekből sokkszerű hatást váltott ki, sírni, üvölteni kezdtek, és a III. r. felperes is dühös lett, édesanyjával és testvérével együtt érzett.
A felperesek kereseti kérelmükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes a 2014. január 6-ai kárfelvételről készült jegyzőkönyvben az elhunyt ... nevének szerepeltetésével ... emlékét, ezáltal az ő kegyeleti jogukat megsértette. Kérték az alperesnek a további jogsértéstől való eltiltását, és arra való kötelezését, hogy saját költségén papíralapú levél formájában az elkövetett jogsértésért adjon részükre elégtételt. Kérték végül, hogy a bíróság kötelezze az alperest személyenként 200.000 - 200.000- Ft sérelemdíj, és ennek 2015. január 12-étől a kifizetés napjáig terjedő időre járó törvényes kamata megfizetésére.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A törvényszék ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy külön felhívásra egyetemlegesen fizessenek meg az államnak 36.000-Ft kereseti illetéket, valamint ugyancsak egyetemlegesen tizenöt napon belül az alperesnek 58.200-Ft perköltséget. Felhívta a Ptk.2:43. § át, 2:50. § (1) bekezdését, 2:51. § (1) bekezdését, valamint 2:52. § (1) bekezdését, és úgy foglalt állást, hogy az alperes adminisztrációs hibája a felperesek kegyeleti jogát nem sértette. Kiemelte, hogy a Ptk. a kegyeleti jogot úgy fogja fel, mintha az a túlélők személyiségi joga volna, amely halottjuk emlékének megőrzéséhez fűződik. A kegyeleti jognak, mint a Ptk.2:42. § a szerinti általános személyiségvédelemből fakadó személyiségi jognak két fő aspektusa van: az elhunyt emlékének védelme céljából jogszabályban meghatározott személyek fellépésének lehetősége, másrészt pedig a túlélőknek a halottjuk emlékének ápolásához, tiszteletük kifejezéséhez, kegyeletük lerovásához fűződő joga. Az adott esetben az alperes sem közokiratnak, sem teljes bizonyító erejű magánokiratnak nem minősülő jegyzőkönyvet készített, melynek nem az a lényege, hogy feltüntesse, a kárfelméréskor kik voltak jelen, hanem az, amit a kárszakértő a kárfelméréskor a káresemény kapcsán megállapított. A kárfelmérési jegyzőkönyv ... nevét nem tünteti fel negatív hatású szövegkörnyezetben, az ő személyére, vagy a felperesekre hátrányos megállapítást nem tartalmaz. A felperesek azt állították, személyiségi jogsérelmük abból származott, hogy a kárfelmérési jegyzőkönyv ...t "élővé tette", azaz úgy tüntette fel, mintha létező személyként lett volna jelen a kárfelméréskor; ehhez képest a felperesek túlzott érzékenysége az alperes jogellenességének hiányában önmagában személyiségi jogvédelmet nem alapoz meg.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!