A Kiskőrösi Járásbíróság P.20552/2011/32. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 203. §, 207. §, 655. §] Bíró: Szentpéteri Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

*Kiskőrösi Járásbíróság P.20552/2011/32.*, Kecskeméti Törvényszék Pf.20919/2013/4., Kúria Pfv.20059/2014/4. (BH+ 2015.3.115)

***********

KISKŐRÖSI JÁRÁSBÍRÓSÁG

5.P.20.552/2011/32.

A felperesi meghatalmazott által képviselt felperes neve felperes lakhelye. szám alatti lakos felperes által - a dr. Molnár Sándor ügyvéd által képviselt alperes neve alperes lakcíme szám alatti lakos alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása stb. iránt indított perben a bíróság meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a keresetet e l u t a s í t j a .

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 185.000,- (Egyszáznyolcvanötezer) Ft perköltséget.

A felmerült 222.000,- (Kettőszázhuszonkettőezer) Ft eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Kecskeméti Törvényszékhez címzett, de a Kiskőrösi Járásbíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. Amennyiben pedig a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az Állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik vagy a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek tárgyalás kitűzését kérhetik.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a keresetlevél, a felcsatolt iratok, a felek személyes meghallgatása, a felek írásbeli nyilatkozatai és a foganatosított tanúmeghallgatás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A peres felek édesanyja, néhai örökhagyó (örökhagyó személyi adatai és lakcíme) A város 1992. január 27-én Csillag Zsuzsanna dr. kiskőrösi közjegyző előtt közjegyzői okiratban foglalt végrendeletet tett.

A végrendelet 2. pontjában megjelölte, hogy mely ingatlanokat hagyja leánygyermekére, az alperesre, és a végrendelet 3. pontjában pedig, hogy az összes ingóságot az alperesre, mint leánygyermekére hagyja végrendeleti öröklés jogcímén.

A végrendelet 4. pontjában a felperest a törvényes öröklésből kizárta és a kötelesrészre szorította.

A végrendelet 5. pontjában az alábbiakat nyilatkozta a végrendelkező (örökhagyó):

"Végrendelet rendelkezésemet azzal indokolom, hogy a idősebb gyermek 1984-ben engem elhagyott, azóta nem törődik velem, még az unokáimat is eltiltja tőlem, engem soha nem látogat és én sem látogathatom őket.

A 1. számú ingatlan. hrsz.-on lévő lakóház ingatlant örökhagyó férje nevű férjemmel közösen kezdtük építeni, de ő 1981-ben elhalt és mivel a fél házingatlan az ő tulajdonát képezte, ezért a két gyermekünk az ingatlan felét megörökölte. A férjem halálakor az ingatlanon a házból csak a főfalak és a tetőzet volt meg, ezt követően én OTP kölcsönt vettem fel kb. 400.000,- Ft-ot és ezt különvagyonomból az ingatlanra beruháztam, mivel az ingatlanon 1981. óta jelentős értéknövekedés következett be és mivel a idősebb gyermek leányom velem kapcsolatot nem tart, ezért úgy gondolom, hogy nem lenne méltányos az én tulajdoni illetőségemet is egyformán örökölné a két gyermekem. A kisebbik gyermekem, fiatalabb gyermekkel mind a mai napig közös háztartásban élek, ő az egyetlen segítségem és támaszom, ezenkívül segít a közös háztartás vitelében és az OTP törlesztés havi összegét, amely 4.250,- Ft, közösen fizetjük, vagyis a fenti összeg felét ő téríti."

Néhai örökhagyó örökhagyó 2007. május 5-én írásbeli magánvégrendeletet tett.

Ezen végrendeletben úgy rendelkezett, hogy a 1. számú ingatlan címe lakása felét és minden ingatlanát és vagyontárgyait az alperes örökölje, míg az ingatlan másik felét az alperes leánya, az alperes leánygyermeke, az örökhagyó unokája örökölje.

Végintézkedése indokolásul az alábbiakat adta elő a végrendeletben:

"Teszem ezt azért, mert idősebbik leányom, felperes neve itt hagyott engem 17 és fél éves korában, azóta sem látogat, még az unokáimat is eltiltotta tőlem. 1981. június 1-én maradtam özvegy, akkor halt meg az édesapjuk, örökhagyó férje. Két leánygyermekem van tőle, a kisebbik alperes neve. Ez a kisebbik gondoskodik rólam, ugyanis mostanában sokat betegeskedem. Ő visz és vitt Debrecenben, ugyanis ott műtöttek egy rákos daganattal a szememet 1999-ben. felperes pedig 5 éve pereskedik velem, mivel kéri az apai részt."

Néhai örökhagyó férjené A város 2008. november 5-én dr. eljárást segítő 3 kiskőrösi közjegyző előtt közjegyzői okiratba foglaltan öröklési szerződést kötött az alperessel.

A szerződés 1. pontja az alábbiakat tartalmazza:

"Eltartott örökhagyó előadom, hogy jelenleg 61. életévemben járok. Házastársam nincs, 1981. június 1-én elhunyt. Házasságunkból két gyermek született, alperes neve és felperes kiskőrösi lakosok. Elsőszülött gyermekemmel felperessel a kapcsolatunk sajnálatos módon kb. 25 éve megromlott. Gerincsérvem van, korábban már ezzel kétszer is műtöttek és látásom csak 50 %-os, így kb. 20 év, azaz húsz év óta igen gyakran segítségre szorulok, amelyet eltartó örökös gyermekem biztosít számomra."

Az öröklési szerződés 2. pontja rögzíti, hogy az örökhagyónak mely vagyontárgyait érinti a szerződés, illetőleg mely vagyontárgyait köti le a szerződés alapján őt megillető tartás fejében.

A szerződés 3. pontja szerint az eltartott örökhagyó a 2. pontban megjelölt ingatlanrészéről, valamint halála időpontjában meglevő valamennyi ingó-ingatlanvagyonáról, készpénzről, értékpapírjáról, vagyoni értékű jogáról, követeléseiről, bármely más egyéb vagyontárgyáról akképp rendelkezik, hogy azt halála esetén kizárólag eltartó örökös örökölje.

A szerződés 4. pontja szó szerint a következőket tartalmazza:

"Mindezek fejében eltartott örökhagyó elvárja, eltartó örökös pedig vállalja, hogy az eltartott örökhagyóval, úgy mint eddig, törődik, szükség esetén kérésére a részére napi háromszori - ebből egy meleg - étkeztetéséről gondoskodik, mos, főz, takarít, bevásárol, gyógyíttatásáról, gyógykezeléséről gondoskodik, részére a szükséges gyógyszereket megvásárolja, szükség esetén ápolja, majd halála esetén őt az evangélikus egyház szertartása szerint illő módon eltemetteti. Az eltartott örökhagyó lakása fenntartási költségeit, élelmezése, gyógyszerei, gyógyíttatása költségeit jövedelméből maga viseli, amennyiben azonban erre jövedelme már nem elegendő, úgy azt eltartó köteles kiegészíteni."