A Legfelsőbb Bíróság Kfv.39275/2010/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ILLETÉKÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 133. §, 134. §, 143. §] Bírók: Darák Péter, Hajnal Péter, Madarász Gabriella

Kfv.I.39.275/2010/6.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Mohainé dr. Berényi Katalin ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve I.r., II.rendű felperes neve II.r. és III.rendű felperes neve III.r. felpereseknek a dr. Hódyné dr. Kálóczi Eszter jogtanácsos által képviselt APEH Központi Hivatal jogutódja, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen illetékügyben hozott közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránt a Pest Megyei Bíróságon 1.K.26.496/2010. számon indított és ugyanezen bíróság 2010.június 16-án kelt 1.K.26.496/2010/5. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes részéről 6. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 1.K.26.496/2010/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek fejenként 10.000-10.000-10.000 (tízezer-tízezer-tízezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesek egymás között egyenlő arányban 2008-ban vásároltak egy b-i ingatlant, mellyel kapcsolatban az első fokú adóhatóság fizetési meghagyásával egyenként 779.810 Ft illetékelőleget szabott ki. A felperesek 2008. október 18-án fizetési könnyítés iránti kérelmet terjesztettek elő. Az adóhatóság 2009. szeptember 28-án kelt első fokú határozatával a kérelemnek részben helyt adott, az adómérséklés iránti kérelmet elutasította, de a 774.810 Ft illetéktartozásra 36 havi részfizetést engedélyezett azzal, hogy a részletfizetés a határozat keltének napjától pótlékmentes.

Az alperes három külön határozatával (5227964641, 5227964663, 5227964696) a felperes fellebbezését elutasította. A felperesek a pótlékkal kapcsolatos döntést is sérelmezték a kérelem benyújtása és az első fokú határozat között eltelt jelentős időtartamra figyelemmel, de ezt az alperes nem tartott elfogadhatónak. Álláspontja szerint kivételes méltánylást érdemlő körülmény nem indokolta a pótlékmentességet.

A felperesek keresetükben az alperesi határozatoknak a késedelmi pótlékkal kapcsolatos döntését sérelmezték figyelemmel az egyéves ügyintézési időre. Ez a késedelmi pótlékfizetési kötelezettség jelentős terhet ró rájuk, és ennek indoka nem állna fenn a határozat megfelelő határidőben történő meghozatala esetén.

Az alperes álláspontja szerint a pótlék tárgyában nem született határozat, ezt a felperesek önálló keresettel nem támadhatták.

Az első fokú bíróság jogerős ítéletével mindhárom alperesi határozatot - az első fokú határozatokra is kiterjedően - a pótlékmentesség kezdő időpontját érintően megváltoztatta akként, hogy a pótlékmentesség kezdő időpontja 2009. február első napja. Ítéletének indokolásában a bíróság kifejtette, hogy a késedelmi pótlék megállapítása az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 134. § (1) bekezdésére figyelemmel keresettel támadható. Az első fokú határozat a késedelmi pótlékra vonatkozóan döntést tartalmazott, hiszen - bár közvetetten - a fizetési könnyítést a határozat keltének időpontjától tekintette pótlékmentesnek. Így az eredeti esedékességtől (2008. október 18.) az első fokú határozat meghozataláig pótlékfizetési kötelezettséget állapított meg.

A kérelem és az első fokú határozat meghozatala között közel egy év telt el, amely egyértelműen az adóhatóság késedelmes ügyintézésére vezethető vissza. Az ésszerűségnek is megfelelő jogszabályszerű határidőn belül hozott döntésre vonatkozó jogos elvárásra figyelemmel az első fokú bíróság a késedelmi pótlékfizetési kötelezettség vonatkozásában az alperes határozatait megváltoztatta kimondva, hogy a késedelmi pótlékfizetési kötelezettség 2009. január 31-éig áll fenn, 2009. február 1-jétől a tartozás pótlékmentes.

Az alperes nem hivatkozhatott alappal arra, hogy méltányosan járt el a részletfizetés engedélyezése kapcsán, ezt a körülményt gyengíti a hatóság részéről okozott késedelem, amely elfogadhatatlan.