A Legfelsőbb Bíróság Kfv.39275/2010/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ILLETÉKÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 133. §, 134. §, 143. §] Bírók: Darák Péter, Hajnal Péter, Madarász Gabriella

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék K.26496/2010/5., *Kúria Kfv.39275/2010/6.* (BH+ 2012.2.91, AVI 2014.11.106)

***********

Kfv.I.39.275/2010/6.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Mohainé dr. Berényi Katalin ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve I.r., II.rendű felperes neve II.r. és III.rendű felperes neve III.r. felpereseknek a dr. Hódyné dr. Kálóczi Eszter jogtanácsos által képviselt APEH Központi Hivatal jogutódja, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen illetékügyben hozott közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránt a Pest Megyei Bíróságon 1.K.26.496/2010. számon indított és ugyanezen bíróság 2010.június 16-án kelt 1.K.26.496/2010/5. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes részéről 6. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 1.K.26.496/2010/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek fejenként 10.000-10.000-10.000 (tízezer-tízezer-tízezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesek egymás között egyenlő arányban 2008-ban vásároltak egy b-i ingatlant, mellyel kapcsolatban az első fokú adóhatóság fizetési meghagyásával egyenként 779.810 Ft illetékelőleget szabott ki. A felperesek 2008. október 18-án fizetési könnyítés iránti kérelmet terjesztettek elő. Az adóhatóság 2009. szeptember 28-án kelt első fokú határozatával a kérelemnek részben helyt adott, az adómérséklés iránti kérelmet elutasította, de a 774.810 Ft illetéktartozásra 36 havi részfizetést engedélyezett azzal, hogy a részletfizetés a határozat keltének napjától pótlékmentes.

Az alperes három külön határozatával (5227964641, 5227964663, 5227964696) a felperes fellebbezését elutasította. A felperesek a pótlékkal kapcsolatos döntést is sérelmezték a kérelem benyújtása és az első fokú határozat között eltelt jelentős időtartamra figyelemmel, de ezt az alperes nem tartott elfogadhatónak. Álláspontja szerint kivételes méltánylást érdemlő körülmény nem indokolta a pótlékmentességet.

A felperesek keresetükben az alperesi határozatoknak a késedelmi pótlékkal kapcsolatos döntését sérelmezték figyelemmel az egyéves ügyintézési időre. Ez a késedelmi pótlékfizetési kötelezettség jelentős terhet ró rájuk, és ennek indoka nem állna fenn a határozat megfelelő határidőben történő meghozatala esetén.

Az alperes álláspontja szerint a pótlék tárgyában nem született határozat, ezt a felperesek önálló keresettel nem támadhatták.

Az első fokú bíróság jogerős ítéletével mindhárom alperesi határozatot - az első fokú határozatokra is kiterjedően - a pótlékmentesség kezdő időpontját érintően megváltoztatta akként, hogy a pótlékmentesség kezdő időpontja 2009. február első napja. Ítéletének indokolásában a bíróság kifejtette, hogy a késedelmi pótlék megállapítása az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 134. § (1) bekezdésére figyelemmel keresettel támadható. Az első fokú határozat a késedelmi pótlékra vonatkozóan döntést tartalmazott, hiszen - bár közvetetten - a fizetési könnyítést a határozat keltének időpontjától tekintette pótlékmentesnek. Így az eredeti esedékességtől (2008. október 18.) az első fokú határozat meghozataláig pótlékfizetési kötelezettséget állapított meg.