A Fővárosi Törvényszék G.40419/2019/95. számú határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. Bíró: Blázsi Melinda Edit

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.40419/2019/95.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20124/2021/20., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20124/2021/24., Kúria Pfv.21240/2021/4. (BH 2022.3.73), Kúria Jpe.60009/2022/10., Kúria Pfv.20875/2022/7., 3482/2022. (XII. 6.) AB végzés, Kúria Pfv.21184/2023/7.

***********

Fővárosi Törvényszék 2

13.G.40.419/2019/95-II

Fővárosi Törvényszék

13.G.40.419/2019/95.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Auer Éva ügyvéd (cím1), továbbá dr. Borbély Zoltán ügyvéd (cím1), dr. Péchy Kristóf ügyvéd (cím3), dr. Szabó Géza István ügyvéd (cím4) által képviselt felperes1 (cím5) felperesnek, a Berke & Molnár Ügyvédi Iroda üi. dr. Molnár István József ügyvéd (cím6), valamint jogtanácsos2 jogtanácsos által képviselt alperes1 (cím2) alperes ellen biztosítási szolgáltatás teljesítése iránt indult perében - melybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Lovas András ügyvéd (cím7), valamint jogtanácsos1 kamarai jogtanácsos (cím8) által képviselt alperesi beavatkozó (cím9) alperesi beavatkozó beavatkozott - meghozta a következő

közbenső ítéletet:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes a peres felek között fennálló "szerződés neve" Vagyonbiztosítási szerződés alapján a felperest ért 2017. január 17. napján történt káreset miatti kárt megtéríteni tartozik.

A közbenső ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de jelen bíróságnál az elektronikus úton kapcsolatot tartó félnek elektronikus úton, a papír alapon kapcsolatot tartó fél részére postai úton írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indoklása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás megtartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyekben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Új tényre, új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálására tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

Indokolás

[1] A bíróság a peres felek előadásai, az általuk csatolt okirati bizonyítékok, a Fővárosi Törvényszék előtt 32.G.42.737/2017. számon készült tárgyalási jegyzőkönyvek, a benyújtott fényképfelvételek és videofelvételek, tanú1, tanú2 tanú3 tanúk vallomásai, valamint a felek által beszerzett magánszakértői vélemények, így szakértő1 igazságügyi szakértő két ízben kiegészített véleménye, a Gmbh1 két véleménye, a Kft.1 (szakértő2) kiegészített véleménye, szakértő3 véleménye, szakértő4, a Kft.2 (szakértő5), és kirendelésre készült szakértő6 igazságügyi szakértő szakvéleménye, a perben kirendelt szakértő7 igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján az alábbi tényállást állapította meg.

[2] A felperes mint szerződő és az alperes mint biztosító az Kft.3 biztosításközvetítő közreműködésével 2014. február 10. napi kezdettel vagyonbiztosítási szerződést kötöttek egymással "szerződés neve" vagyonbiztosítási módozatban. A biztostás kezdete 2014. február 10. napja volt, a módosítás érvényessége 2016. december 10. napja volt, míg a biztosítás következő érfordulója 2017. február 10. napja volt. A biztosítási szerződés alapján az alperes által kiállított kötvény száma számú módosított kötvény szerint 11.909.980 Ft éves díj ellenében a felperes1 (helyrajzi szám1 hrsz. alatti cím10 alatti kockázatviselési hely vonatkozásában nyújt az alperes biztosítási szolgáltatást. A felperes volt a szerződő és biztosított, míg többek között az Kft.5 a szerződés társbiztosítottjaként szerepel.

[3] A biztosítási szerződés egy év időtartamra megkötött volt azzal, hogy ha a biztosítási évfordulóra 30 napos felmondási határidővel egyik fél sem él a szerződés szerint őt megillető felmondás jogával, akkor a biztosítási szerződés egy évvel a biztosítási évfordulóval automatikusan meghosszabbodik.

[4] A kiállított biztosítási kötvény alapján a felek szerződésére vonatkozó feltételek az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF), a Vagyoncsoportok Meghatározása (VM) az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF vagy másutt ÁRSZF) voltak. A kötvényben rögzítésre került az is, hogy a felelősségbiztosításra vonatkozóan a fedezetenkénti és /vagy tevékenységenkénti biztosítási összegek nem adódnak össze. A biztosító kártérítést az egyes fedezetek és/vagy tevékenységek szerint feltüntetett mértékben teljesít. A felelősségi kockázatok egészére vonatkozó kifizetés nem haladhatja meg a legnagyobb biztosítási összeget.

[5] A biztosítási fedezetek az alábbiak voltak: "szerződés neve" Üzemszünet Biztosítás, "szerződés neve" vagyonbiztosítás, Tevékenységi Felelősségbiztosítás, Munkáltatói Felelősségbiztosítás, Szolgáltatói Felelősségbiztosítás, Termékfelelősség-biztosítás, Környezetszennyezési felelősségbiztosítás, Kiegészítő feltételek, Generikus készülékek, Géptörés, Géptörés üzemszünet. Az "szerződés neve" Vagyonbiztosítás esetében az önrész mértéke 50.000 Ft volt, s a Készletek vonatkozásában a biztosítási összeg 640.000.000 Ft volt. míg az "szerződés neve" Üzemszünetbiztosítás esetében az önrész 3 nap levonásos jelleggel 6 hó fedezeti időtartamra 2.200.000.000 Ft volt, a fedezeti időtartam 6 hó volt. A szerződés részét képező Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. pont 1. pontja rendelkezik a közlési kötelezettségről, mely szerint a szerződés és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor), kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismertek, vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a kockázatelbíráló adatalapon, és a biztosítási ajánlatot feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek. A VII.2. pontja a változásbejelentési kötelezettségre vonatkozik, a VII.2.1. pont értelmében a szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha

a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását és ennek okát, ami a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyként kell bejelenteni;

b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokról további biztosítást kötött;