A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20913/2018/4. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 27. §, (5) bek., (6) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) 39. cikk (2) bek.] Bírók: Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.20.913/2018/4-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. T. Tóth Balázs ügyvéd (címe.) által képviselt dr. felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a Balsai Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző ügyvéd: dr. ifj. Balsai István) által képviselt Miniszterelnökség (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3.) alperes ellen közérdekű adat kiadása miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. június 20. napján kelt 23.P.24.480/2017/13. számú ítélete ellen a felperes részéről 14. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül küldje meg a felperes részére elektronikus úton a ... e-mail címre a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. és a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. átvilágítása alapján készült jelentéseket.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 120.000 (százhúszezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a Várgondnokság Kft. és a Budavári Kft. a Magyar Állam által alapított egyszemélyes társaságok, az állam tulajdonosi jogait mindkét társaság vonatkozásában az alperes gyakorolja.

A fenti két gazdasági társaság működésének átvilágítása érdekében megbízott egy gazdasági társaságot a jogi és gazdasági szempontú felméréssel és akcióterv elkészítésével. Ennek eredményeként születtek a Budavári Kft. és a Várgondnokság Kft. jogi és gazdasági szempontú helyzetfelmérését és akciótervet tartalmazó dokumentációk, a perben kiadni kért iratok, amiket az alperes 2017. június 29-i keltű felhívásával a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) rendelkezésére bocsátott.

A felhívás értelmében az alperes megbízta a KEHI-t, hogy folytasson tanácsadó tevékenységet a Budavári Kft. és a Várgondnokság Kft. működése és gazdálkodása vonatkozásában. A tanácsadó tevékenységnek a gazdasági társaságok által szerződések szabályszerűségének értékelésére, a gazdasági társaságok által igénybe vett támogatások felhasználásának ellenőrzésére, a gazdasági társaságok működése szabályozottságának és hatékonyságának értékelésére kellett kiterjednie. Az alperes kérte a KEHI-t, hogy a tanácsadó tevékenységről elkészített írásos véleményt a tanácsadó tevékenység lezárását követően soron kívül küldje meg az alperes részére.

A felperes keresetében arra kérte kötelezni az alperest, hogy küldje meg részére elektronikus úton a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. és a Budavári Ingatlanfejlesztő- és Üzemeltető Nonprofit Kft. átvilágítása alapján készült jelentést, amit az alperes a KEHI rendelkezésére bocsátott.

A felperes előadta, hogy az alperes tájékoztatása szerint a szerződések alapján készült jelentések a KEHI-nek szóló megbízás teljesítése céljából továbbításra kerültek a KEHI részére. Az alperes megalapozatlanul hivatkozik arra, hogy a teljes dokumentum, mint döntéselőkészítő irat kiadása megtagadható.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a KEHI a szóban forgó megbízás alapján végzett tanácsadói tevékenységét még nem fejezte be, írásos véleményt nem terjesztett elő az alperest vezető miniszter részére. A kért adatok a KEHI jövőbeni írásos véleményének, valamint az arra támaszkodó tulajdonosi joggyakorlói döntések jövőbeni megalapozását szolgálják. Hivatkozott arra, hogy a kiadni kért adatok megismerése a KEHI és az alperes feladat és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen a fenti írásbeli véleményt készítő személyek álláspontjának, a véleményük szabad kifejtését is veszélyeztetné. Érvelése szerint sem a KEHI, sem pedig a tulajdonosi jog gyakorolói eljárás nem nyilvános.

Hivatkozott az 5/2014. (II. 14.) AB határozat iránymutatására, álláspontja szerint ezen határozat értelmében kell a bíróságnak a jogvitát elbírálni. Kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság 34/1994. (VI. 24.) AB határozatban foglaltak szerint az aktanyilvánosság a közbülső munkaanyagokra nem, hanem csak a végeredményre vonatkozik. A perbeli iratokban foglaltak nagyrészt az adatot keletkeztetők szakmai álláspontjának, véleményének tekinthetők. Nyilvánosságra hozatal esetén az adatot keletkeztetőnek az álláspontja teljes körűen ismertté válna, holott alappal számolhatott azzal, hogy a közreműködésének eredménye nem válik ismertté. A jövőbeli szabad szakmai véleménynyilvánítás nehezülne el azzal, ha a KEHI írásbeli véleményének elkészítését megelőzően nyilvánosságra kerülnének a perbeli adatok.

Ha a kiadni kért adatokat keletkeztető vagy a KEHI a véleménye miatt támadhatóvá válik, ez befolyásolhatja a közreműködési hajlandóságát, illetve a véleménye befolyásmentességét is, hiszen a kormány tevékenysége, természeténél fogva a közéleti viták állandó tárgya. A külső befolyástól mentes vélemények hiánya alkalmas lehet az adatokat keletkeztetők és a KEHI tevékenységének veszélyeztetésére is, ugyanis a KEHI és a kormány döntéseinek egységességét kérdőjeleznék meg, ha a belső munkaanyagokban szereplő, esetleges egymással ellentétes szakmai vélemények folyamatosan és kivétel nélkül nyilvánosságot kapnának.

Álláspontja szerint a folyamatban lévő eljárásban meghozandó döntés megalapozását szolgáló adatok esetében nagyobb súllyal kell figyelembe venni a nyilvánosságtól való elzárás mellett szóló közérdeket, mint azokban az esetekben, amikben a döntést már meghozták.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 38.100 forint perköltséget, 36.000 forint eljárási illetékről megállapította, hogy azt az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában idézte az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 3. § 5.) pontját, 26. § (1) bekezdését, 27. § (5) bekezdését, 31. § (1), (29 bekezdéseit.

Mivel az alperes nem vitatta, hogy közfeladatot ellátó szerv és a kiadni kért adatok közérdekű adatok, abból indult ki, hogy az alperesnek kellett bizonyítania az Info tv. 31. § (2) bekezdésére figyelemmel, miszerint a perbeli adatok döntés meghozatalára irányuló eljárás során keletkeztek és a döntés megalapozását szolgálják.

Ennek a kérdésnek a megítélésénél jelentőséget tulajdonított annak, hogy a felperes sem vitatta azt, miszerint a Várgondnokság Kft. és a Budavári Kft. olyan egyszemélyes gazdasági társaságok, amelyeknél a tulajdonosi jogokat az alperes gyakorolja. Az alperes ezen minőségéből és abból következően, hogy mindkét társaság esetében közpénzek felhasználása történik, a két társaság tevékenysége átvizsgálásának eredményeként alperesi részről mindenképp döntés hozatalára van szükség. Amennyiben az derül ki ugyanis az átvizsgálás eredményeként, hogy a működés az előírásoknak megfelel, akkor az alperes részéről a döntés arra irányul, hogy a kedvező állapotot fenntartsa. Ha pedig a társaságok nem elég hatékonyan tevékenykednek, vagy a közpénzeket nem megfelelően használják fel, a hibákat, hiányosságokat ki kell küszöbölni, azaz az eredményes működés elérését elősegítő döntéseket kell hozni. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a perbeli adatok az Info tv. 27. § (5) bekezdés első mondata szerinti közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített adatok, amik az alperes által meghozandó döntés megalapozását szolgálják, és keletkezésüktől számítottan 10 évig nem nyilvánosak. Megállapította, hogy az átvilágításról készült perbeli adatok, jelentések megszületése óta alig több mint egy év telt el, ezért az Info tv. 27. § (5) bekezdése alapján fő szabály szerint ilyen adatok kiadására nem kötelezhető a közfeladatot ellátó szerv.