A Pécsi Ítélőtábla Pf.20069/2018/6. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 146. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 117. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 26. §, 49. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:39. §, 6:96. §, 6:107. §] Bírók: Hrubi Adrienn, Kovács János, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.069/2018/6. szám

A Pécsi Ítélőtábla a Miskolci 2. számú Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Cserba Attila ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Horváth Tamás Lajos ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű, a Fóris-Schneider-Szép-Zaccomer Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Fóris Kálmán ügyvéd) által képviselt II.rendű alperes neve (címe) II. rendű, a dr. Horváth Tamás Lajos ügyvéd (címe) által képviselt III.rendű alperes neve (címe)III. rendű, IV.rendű alperes neve (címe) IV. rendű alperesek ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében a Kaposvári Törvényszék 2018. február 27-én kelt 13.P.22.064/2016/48. számú ítélete ellen a felperes által 49. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy a felperes a 2005. augusztus 6-án kelt, vételi jogot gyakorló nyilatkozattal létrejött adásvételi szerződés alapján tulajdoni igényt szerzett a Z belterület 0000 helyrajzi számú ingatlanra 1/1 arányban.

Megállapítja, hogy az I. rendű és III. rendű alperesek között Ben, 2016. december 18-án és a III. rendű és IV. rendű alperesek között Ben, 2016. december 19-én a Z belterület 0000 helyrajzi számú ingatlanra létrejött adásvételi szerződések érvénytelenek.

Megkeresi - az elsőfokú bíróság útján - a Somogy Megyei Kormányhivatal Siófoki Járási Hivatal Földhivatali Osztályát, hogy a Z 0000 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan tulajdoni lapjáról törölje a III. rendű és IV. rendű alperesek tulajdonjogát, állítsa helyre I. rendű alperes tulajdonjogát eredeti állapot helyreállítása címén, és az ingatlan-nyilvántartásba a Z 0000 helyrajzi számú ingatlanra a felperes / felperes neve (született: B, ... 03. 08, anyja: B V, ... B, Cs utca 21. szám alatti lakos, személyi azonosítója: ..., adóazonosító jele: ...)/ tulajdonjogát jegyezze be adásvétel jogcímén 1/1 arányban.

Az alpereseket ennek tűrésére kötelezi.

Ezt meghaladóan tekinti a keresetet elutasítottnak.

Mellőzi a felperes perköltségben marasztalását, és kötelezi az I, III. és IV. rendű alpereseket egyetemleges kötelezettséggel, hogy fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 6.843.800 (hatmillió-nyolcszáznegyvenháromezer-nyolcszáz) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű alperes 2000. november 22-én megvásárolta a B Rt-től a Z, G utca 31. szám alatti, 0000 helyrajzi számú ingatlant 21.000.000 forint vételárért. Megállapodtak abban is, az eladó javára 5 évre visszavásárlási jogot kötnek ki azzal, hogy a visszavásárlási ár a szerződésben megjelölt ár hivatalos inflációval megemelt összege lesz, a visszavásárlásra jogosult ezen túl köteles megtéríteni a kötelezettnek a visszavásárlás időpontjáig számlával igazolt beruházásai ellenértékét. A B Rt. a felperest jelölte ki a visszavásárlási jog gyakorlására, aki 2005. augusztus 16-án visszavásárlási jogot gyakorló nyilatkozatot tett, amelynek alapján az ingatlanügyi hatóság tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. Az I. rendű alperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. A közigazgatási perben a Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.37.550/2009/10. számú ítéletével a földhivatali határozatot hatályon kívül helyezte, és az ingatlanügyi hatóságot új eljárásra utasította. Megállapította, hogy a hatósági eljárás felfüggesztése szükséges az I. rendű alperes által a visszavásárlási jog gyakorlására vonatkozó kijelölés érvénytelensége, illetve a visszavásárlási jog gyakorlását tartalmazó nyilatkozat érvénytelenségének megállapítása iránt indított polgári perek jogerős befejezéséig. Az eljárt bíróságok a fenti kereseteket elutasították. A felperes az I. rendű alperes ellen ezt követően jognyilatkozat pótlása iránt indított pert, amelyben a bíróság ítéletével pótolta a felperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot. Ennek alapján az ingatlanügyi hatóság 2016. március 30-án az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte a felperes tulajdonjogát adásvétel címén. A felperes ezt követően adásvételi szerződést kötött a II. rendű alperessel, akinek a perbeli ingatlanra vonatkozó tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került.

Az I. rendű alperes azonban a felperes tulajdonjogának bejegyzéséről szóló ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt pert indított. A Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.153/2016/14/II. számú ítéletével a közigazgatási határozatot megváltoztatta, és a felperes tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét elutasította. Ennek indoka, hogy az iratokhoz csatolt visszavásárlási joggyakorló nyilatkozat ellenjegyzése hibásan történt, mert azon az "ellenjegyezte" szó szerepel az "ellenjegyzem" helyett, ami miatt az okirat bejegyzés alapjául nem szolgálhatott.

Az ingatlanügyi hatóság a jogerős ítélet alapján a II. rendű alperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásból törölte, és visszajegyezte az I. rendű alperes tulajdonjogát.

Az I. rendű alperes jelen per megindítását követően az ingatlan tulajdonjogát 2016. december 18-án kelt ajándékozási szerződéssel édesanyjára, a III. rendű alperesre ruházta át, aki az ingatlant a 2016. december 19-én kelt szerződéssel fiának, a IV. rendű alperesnek ajándékozta. Az ingatlanügyi hatóság az ajándékozási szerződések alapján a tulajdonjog-változásokat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a Z 0000 helyrajzi számú ingatlan tulajdonjogát az I. rendű alperestől a 2005. augusztus 16-án kelt visszavásárlási jogot gyakorló nyilatkozat hatályosulása révén létrejött adásvételi szerződés alapján megszerezte, és kérte az ingatlanügyi hatóság megkeresését tulajdonjogának bejegyzése érdekében. Kérte annak megállapítását is, hogy az I. rendű és a III. rendű alperesek, valamint a III. rendű és a IV. rendű alperesek között létrejött adásvételi szerződések semmisség miatt érvénytelenek, elsődlegesen mert lehetetlen szolgáltatásra irányulnak, másodlagosan mert jóerkölcsbe ütköznek, illetve harmadlagosan jogszabály megkerülésére irányulnak. Kérte az ingatlanügyi hatóság megkeresését a III. rendű és IV. rendű alperesek tulajdonjoga törlése iránt. Az alpereseket mindennek a tűrésére is kérte kötelezni. Keresetének indokolásában kiemelte, hogy a felek között korábban folyamatban volt több perben megállapítást nyert, hogy közte és az I. rendű alperes között visszavásárlási jog gyakorlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatával érvényes adásvételi szerződés jött létre, a visszavásárlási nyilatkozata azonban alaki okból a tulajdonváltozás bejegyzésére nem volt alkalmas. Ettől függetlenül az érvényes szerződés alapján az ingatlan tulajdonjogát megszerezte, és igényt tarthat arra, hogy azt az ingatlan-nyilvántartás feltüntesse. Hivatkozott arra is, hogy a II. rendű alperessel megkötött adásvételi szerződés alapján köteles az ingatlan tulajdonjogát rá átruházni, erre figyelemmel kereshetőségi joga fennáll. Az ajándékozási szerződések kapcsán elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az átruházók az ingatlan tulajdonjogával nem rendelkezhettek volna, annak átruházásával lehetetlen szolgáltatást vállaltak, ami miatt az ajándékozási szerződések a Ptk. 6:107. § (1) bekezdése alapján semmisek.