BH 1994.7.368 A volt házastársak közös tulajdonában álló ingatlan használati módjának szabályozásánál a családjogi és a polgári jogi szabályok alkalmazásának összefüggései [Csjt. 31/B. § (4) bek., 31. § (5) bek., Ptk. 140. § (1) bek., 241. §, PK 8. sz.].

A felek néhány hónapi együttélés után 1988. július 30-án kötöttek házasságot. Közös lakásuk az eredetileg a felperes tulajdonában álló, két szoba komfortos családi házasingatlanban volt.

Az alperes az 1988. május 1. napján kelt adásvételi szerződéssel a fenti házasingatlan 1/2 illetőségére 450 000 forint vételár ellenében tulajdonjogot szerzett. A szerződés 6. pontja szerint az ún. szuterén helyiség az alperes kizárólagos használatába kerül, ahol az alperes keramikus- és fazekasműhelyt rendez be; az alperes kizárólagos használatába kerül az ún. "kisszoba"; a mellékhelyiségek és a kert közös használatára mindkét fél jogosult, a többi helyiség pedig a felperes "kizárólagos tulajdonában" marad.

1989 júliusában a felek az ingatlant bővítették: hozzáépítettek egy 24 m2-es helyiséget, egy közlekedőfolyosót, és a teraszt ebédlővé alakították át. Az építkezésre részben a felperes által az ingatlan 1/2 illetőségének átengedése fejében felvett pénzt, részben pedig egy ház közösen elvállalt elbontásából kikerült építési anyagot használták fel. Az alperes a műhelyt az így elkészült 24 m2-es helyiségben rendezte be és ott tárolta az általa elkészített termékeket is.

A felek házassága rövid idő után megromlott; az életközösség 1992 márciusában történt megszakítása óta a felperes az eredeti épületben lévő nagyobb, 14 m2-es szobát, az alperes a kisebb, 10 m2-es szobát használja. A toldaléképületben lévő 24 m2-es helyiség lakószoba céljára való végleges kialakítása nem fejeződött be, ott - a rendelkezésre álló adatok szerint - az alperes iparűzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat tárolják.

Az alperes 1992. április 17-én a becsatolt okiratból megállapíthatóan a közigazgatási hatóságnak bejelentette, hogy vállalkozási tevékenységét megszüntette, vállalkozói igazolványát leadta. A hatóság az alperest a vállalkozói nyilvántartásból törölte.

A házasság felbontása és a lakáshasználat rendezése iránt indult perben mindkét fél az eredeti épületben lévő két egymásba nyíló, így elkülönülten nem használható lakószoba kizárólagos használatára tartott igényt.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a házasságot felbontotta, a felperest az eredeti épületben lévő két lakószoba, az alperest a toldaléképületben lévő 24 m2-es alapterületű helyiség kizárólagos használatára jogosította fel a mellékhelyiségek közös használata mellett. Döntését azzal indokolta, hogy a házasság megromlását nagyobb részben az alperes felróható magatartása idézte elő, ezért erre, valamint arra figyelemmel, hogy a kisszobák egymásba nyílnak, a külön bejáratú nagyobbik szoba pedig az alperes mesterségének folytatására is alkalmas, a lakáshasználatnak ez a módja felel meg a Csjt. 31/B. §-a (4) bekezdésének.

A másodfokú eljárásban csatolt építményhasználati felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv szerint a toldalékhelyiség lakószoba céljára használható, ehhez a helyiséget melegburkolattal kell ellátni, és a kémény hiányosságainak pótlásával a fűtés is megoldható.