A Dabasi Járásbíróság G.20196/2009/9. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1988. évi I. törvény (Kkt.) 34. §, 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 78. §] Bíró: Hajnalné dr. Kondás Magdolna

Kapcsolódó határozatok:

*Dabasi Járásbíróság G.20196/2009/9.*, Budapest Környéki Törvényszék Gf.25986/2009/4., Kúria Pfv.20500/2010/4. (BH+ 2011.9.392)

***********

DABASI VÁROSI BÍRÓSÁG

7.G.20.196/2009/9.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Dabasi Városi Bíróság dr. Fehérváry László ügyvéd (felperes jogi képviselő címe) által képviselt felperes neve (székhelyű) felperesnek, Héjja ügyvédi Iroda ügyintéző dr. Héjja Eszter ügyvéd (alperes jogi képviselő címe) által képviselt alperes neve ( székhelyű ) alperes ellen kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 2.682.081.- (kettőmillió-hatszáznyolcvankettőezer-nyolcvanegy) Ft-ot és ennek 2008. július 1. napjától a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, valamint 570.020.- (ötszázhetvenezer-húsz) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Pest megyei Bírósághoz címzett, de a Dabasi Városi Bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a kettőszázezer forintot vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés 10%-át, ez esetben fellebbezésnek csak az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye.

Ilyen hivatkozás hiányában a fellebbezést a másodfokú bíróság hivatalból elutasítja.

A fellebbezés elutasításának ezen az alapon nincs helye, ha a fellebbező megjelöli, hogy az elsőfokú ítélet meghozatala előtti eljárás mely mozzanatát tartja jogszabálysértőnek illetve azt hogy az ítélet álláspontja szerint mely jogát vagy jogos érdekét sérti.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I n d o k o l á s :

A bíróság a lefolytatott eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

2006. április 13-án, 23 óra körüli időben az ....-ös autópálya ...... város irányából .....város felé haladva jobb pályatest ..... km. .... méterszelvényénél személygépkocsi és őz ütközéséből baleset következett be. A balesetet szenvedett személygépkocsiban 2.219.710.- Ft összegű kár keletkezett. A balesetet szenvedett gépjármű tulajdonosának keresete alapján a ..... Városi Bíróság elsőfokon a ............... számú ítéletében majd a ...... megyei Bíróság másodfokon a ......... számú ítéletében is a felperesi vadásztársaságot 2.682.081.- Ft megfizetésére kötelezte. Ezt az összeget a jogerős ítélet alapján a felperes a balesetet szenvedett gépjármű tulajdonosának megfizette.

A felperes keresetében kérte a bíróságot kötelezze az alperest 2.682.081.- Ft kártérítés, annak járulékai valamint perköltség megfizetésére.

A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a baleset bekövetkeztéért az útkezelőjének vétkességi felelőssége állt fenn, tekintettel arra, hogy az autópálya vadvédelmi berendezéseinek kezelésére és ellenőrzésére az autópálya kezelő köteles. Utalt arra, hogy a .... Városi Bíróság előtt indult ....... szám alatti perben az akkori felperes, nevezetesen a balesetet szenvedett gépjármű tulajdonosa, az autópálya kezelőjét nem hívta perbe és így az eljáró bíróság az ott előadott álláspontját és benyújtott bizonyítékait nem vette figyelembe, azonban megállapította azt, hogy regressz igényét a vétkességi felelősség alapján külön perben érvényesítheti.

Hivatkozott arra is, hogy az autópálya létesítését és fenntartását speciális szabályok rendezik, ilyen a KTSZ. ME-07-3713/1994. és az MSZ. 073713-86. számú szabványok. A szabványok egyértelműen leírják, hogy az autópálya létesítése a vadon élő állatok életkörülményét megváltoztatja. Az autópálya mellett a vadvonulást gátló, az átugrást is akadályozó kerítéssel, vadriasztó prizmákkal, tükrökkel vagy más eszközökkel kell a nagyvadakat az autópályáktól távol tartani, illetve a környezetvédelmi tervműveletek élővilág védelmi pontjában meghatározott helyeken és módon, a vadon élő állatok vonulását és átkelését szabályozó vadkerítést illetve vad átjárót kell létesíteni.

A fenti szabványok az 1988. évi I. törvény 34.§. (1) bekezdésére figyelemmel tartalmaznak előírásokat arra, hogy a közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen, így a vadvédő kerítés állapotának az ellenőrzését is a fenntartónak kell elvégeznie. Álláspontja szerint a közút kezelője az 1988. évi I. törvény 33.§., 34.§-ban foglalt kötelezettségnek nem tett eleget és nem úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben általában elvárható.

Hivatkozott arra is, hogy a KRESZ az autópályák tekintetében fokozottabb sebesség igénybevételét engedi, de ez - jogszabályi rendelkezés hiányában - a vadászatra jogosult magatartásának körén kívül eső körülmény.

A Vtv. 75.§. (3) bekezdés és 78.§. speciális szabályokat tartalmaz a vadászatra jogosult tevékenységére, objektív felelősséget állapít meg, ez a speciális szabályozás azonban nem mentesíti az út kezelőjét más jogszabály nevezetesen az 1988. évi I. törvény alapján fennálló kötelezettsége teljesítése alól.

Az alperes olyan utat tart fenn és kezel, amely bekerített és a KRESZ szabályai szerint gyorsforgalmi útnak - autópályának - minősül, így az itt közlekedő gépjárművek megengedett sebessége lényegesen magasabb, mint az egyéb közutakon, tehát ennek a bekerített gyorsforgalmi útnak a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotáról kell gondoskodni az 1988. évi I. törvény 34.§. (1) bekezdése értelmében.