A Kúria Pfv.20934/2022/8. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:4. §] Bírók: Döme Attila, Farkas Antónia, Madarász Anna, Simonné dr. Gombos Katalin, Tibold Ágnes

A határozat elvi tartalma:

A "nem kereste" jelzéssel visszaszármaztatott postai küldemény szabályszerű kézbesítésnek minősül, a feladóban nem kell, hogy kételyt ébresszen: az adott cím nem valós, a címzett további címét kutatni kell. Ennek elmulasztása tehát nem minősül az elvárható magatartás követelménye megsértésének.

335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.VI.20.934/2022/8.

A tanács tagjai: Dr. Döme Attila a tanács elnöke

Dr. Madarász Anna előadó bíró

Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró

Dr. Farkas Antónia bíró

Dr. Tibold Ágnes bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. Hajdú Sándor Lóránt ügyvéd

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: jogtanácsos

A per tárgya: kártérítés

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 56.Pf.631.111/2022/6.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 22.P.88.511/2021/6.

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 16.000 (tizenhatezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes kérelmére 2018. július 31. napján fizetési meghagyást bocsátottak ki a felperessel mint adóssal szemben 24.873 forint közüzemi szerződés alapján fennálló tartozás és járulékai megfizetésére. A fizetési meghagyás "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza a közjegyzőhöz az alperes által a felperes lakcímeként megadott címről. A fizetési meghagyás kézbesítési vélelem alapján jogerőre emelkedett. Az alperes kérelmére a közjegyző a végrehajtási eljárást elrendelte.

[2] A végrehajtó a felperes tulajdonában álló ingatlanra végrehajtási jogot rendelt bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanon zálogjog állt fenn. A zálogjogosult 2019. augusztus elején - tudomást szerezve a végrehajtási jog bejegyzésének tényéről - telefonon megkereste a felperest, és tájékoztatta az ellene indított végrehajtási eljárás és az annak alapján bejegyzett végrehajtási jog tényéről, felhívva arra, hogy a végrehajtás alá vont követelést rendezze, mert ellenkező esetben a szerződést felmondja, ezáltal az annak alapjául szolgáló követelést egyidejűleg lejárttá teszi.

[3] A felperes ebben az időben Ausztráliában élt, a telefonhívást is Ausztráliában fogadta. Megkísérelte felvenni a kapcsolatot a végrehajtóval, azonban az elzárkózott a telefonos ügyintézéstől és az e-mailes levélváltástól.

[4] A felperes 2019. augusztus 30-án Ausztráliából Magyarországra utazott, annak érdekében, hogy a végrehajtónál a bejegyzett végrehajtási jog törlése iránt eljárjon. 2019. szeptember 9. napján a végrehajtó irodájában a fizetési meghagyással érvényesített összeget 72.828 forint erejéig megfizette azzal a jogfenntartással, hogy a követeléssel sem jogszerűségében, sem összegében nem ért egyet, de a teljesítése alapján a végrehajtó intézkedik az ingatlanra bejegyzett végrehajtási jog törléséről.