BH 1998.10.506 A munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatok alakiságára és az alakiság elmulasztásának körülményeire a Munka Törvénykönyvében foglaltak az irányadók. A Polgári Törvénykönyv meghatározott rendelkezése a joghasonlóság elve alapján akkor alkalmazható, ha a Munka Törvénykönyve az adott kérdésben nem tartalmaz tételes szabályt, és a polgári jogi szabály alkalmazása nem vezet a munkaviszonyra vonatkozó elvekkel ellentétes eredményre [1992. évi XXII. törvény 6. § (1) és (2) bek., Ptk. 218. § (3) bek.].

A felperes építésvezetőként állt az alperes alkalmazásában. A felek az évre megállapodást kötöttek a felperes tulajdonában álló személygépkocsi hivatalos célú használatáról és díjazásáról. Kikötötték, hogy a szerződést bármelyik fél 15 napos határidővel írásban felmondhatja.

A felperes munkaviszonya 1995 szeptemberében megszűnt. Ezt megelőzően már kérte, hogy a május, június és július hónapokra járó költségtérítését az alperes fizesse ki. Többszöri kérés, majd a sikertelen egyeztetés után keresetet indított az alperes ellen.

A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 59 800 Ft és annak a középarányos időponttól számított kamata megfizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság szerint a felek írásbeli alakhoz kötötték a szerződés felmondását, ilyen nyilatkozatot azonban az alperes nem tett. Az alperes egyébként nem vitatta a felperes követelésének összegszerűségét.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.

A másodfokú bíróság az ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. Rámutatott arra, hogy a jogszabályok szerint a személygépkocsi hivatalos célú használatáról nem kell írásban megállapodni, az alperes azonban vállalta, a szerződést csak írásban mondja fel. Ehhez a nyilatkozatához kötve van, mert azt érvénytelenségre hivatkozással határidőben nem támadta meg.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása iránt az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Ptk. 218. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat sérti, mert a szerződésnek az abban megszabott alakszerű mellőzésével történt felbontása a felek egyező akaratából létrejött.

A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.