A Kaposvári Törvényszék Mf.22052/2015/3. számú határozata jogviszony megszüntetése tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 15. §] Bírók: Horváth M. Csaba, Kollárné dr. Foglyos Zsuzsanna, Vörösné dr. Suri Olga

Kapcsolódó határozatok:

Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.311/2015/9., *Kaposvári Törvényszék Mf.22052/2015/3.*, Kúria Mfv.10466/2016/1. (BH 2017.10.348)

***********

A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság

2. Mf. 22.052/2015/3. szám

A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Posza Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Posza Éva Erika .....) által képviselt felperes neve és cme szám alatti lakos felperesnek - dr. Gergő Károly ügyvéd (.....) által képviselt alperes neve és címe szám alatti alperes ellen nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és más iránt a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt indult és ugyanott a 2015. október 13. napján kelt 9.M.311/2015/9/II. számú ítélettel befejezett perében az ítélet ellen a felperes által 10, az alperes által 11. sorszám alatt benyújtott fellebbezések folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

A feljegyzett fellebbezései eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a felperes nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyát a .... napján kelt intézkedéssel jogellenesen szüntette meg. Mellőzte a felperes fenti jogviszonyba történő visszahelyezését.

A jogellenesség jogkövetkezményeként kötelezte az alperest elmaradt jövedelempótló kártérítés, valamint az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig havonta fizetendő elmaradt jövedelem, továbbá sérelemdíj megfizetésére. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

Ítéletének indokolása szerint az alperes az azonnali hatályú, a felperes jogviszonyát megszüntető nyilatkozatát .... napján szóban, - egyoldalúan - visszavonta, ezért érdemben vizsgálta a jogviszonyt megszüntető okiratban foglalt indokolás tartalmát.

E körben megállapította, hogy az alperesi munkáltató ezen intézkedésének indokolásából nem derül ki, hogy mi az a konkrét felperesi magatartás, amivel a felmondásra okot adott. Álláspontja szerint az intézkedést megalapozó rendkívüli felülvizsgálati eljárás során a felperes házastársával összefüggésben merültek fel gyermeknevelési problémák, aki a perbeli időszakban nem volt nevelőszülő. Az indokolás nem tartalmazza a rendkívüli felülvizsgálat eredményét sem.

Álláspontja szerint ezért a jogviszonyt megszüntető határozatban foglalt indokolás nem valós és nem okszerű. Azt is megállapította, hogy a fenti munkáltatói intézkedésre tekintettel ...-én kelt, a felperes jogviszonyának megszűnését megállapító intézkedés hatálytalan.

Az elsőfokú bíróság azzal az indokkal mellőzte a felperes jogviszonyának helyreállítását, hogy a felperes nem bizonyította a munkáltatói intézkedés egyenlő bánásmód követelményébe ütközését.

Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezést jelentett be.

A felperes pontosított fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával a nevelőszülői jogviszonyba történő visszahelyezését, valamint a megítélt 300.000,-Ft sérelemdíj 2.000.000,-Ft-ra történő felemelését és az alperes elsőfokú perköltségben marasztalását kérte.

Arra hivatkozott, hogy a jogviszonya megszüntetését megelőzően lefolytatott vizsgálat eredményéről ő és házastársa nem kapott az alperestől felvilágosítást, ezért a házastársa elleni vádakkal szemben nem tudtak védekezni. A vizsgálat anyagát csak a jelen per során ismerhette meg a felperes.

Az alperes kezdeményezésére döntött a gyámhatóság a felperesnél elhelyezett gyermekek gondozási helyének megváltoztatásáról, ezzel ellehetetlenítette a felperes munkavégzését.

A sérelemdíj körében az Ebtv. 8. § (1) bekezdés t) pontjára hivatkozva utalt arra, hogy az alperes a felperes házastársát büntető eljárás lefolytatása nélkül megvádolta, de állításait a perben sem bizonyította. Ezzel az ártatlanság vélelmét, mint alkotmányos jogelvet megsértette. Ezért eltúlzottan alacsonya részére megállapított sérelemdíj.

Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte.

Álláspontja szerint a felperes keresetével támadott alperesi munkáltatói intézkedés indokai valósak és okszerűek voltak. A becsatolt okirati bizonyítékok és a tanúvallomások alátámasztják, hogy a felperes házastársának nevelésre alkalmatlansága miatt indokolt volt az ott elhelyezett gyermekek felperesi környezetből történő kiemelése.

A felperes fellebbezése alaptalan, míg az alperes fellebbezése az alábbiak szerint alapos:

Az elsőfokú bíróság terjedelmes bizonyítást folytatott le, azonban a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelése alapján tévesen jutott arra a jogkövetkeztetésre, hogy a felperes nevelőszülői jogviszonyának megszüntetése jogellenesen történt.

Az alperes felmondást közlő jognyilatkozatának szóbeli visszavonása érvénytelen volt (Mt.15. § (3), (4) bekezdés, 20. § (1) bekezdés, 22. § (4) bekezdés, 66. § (1) bekezdés, 24. § (1) bekezdés).

Az alakiság megsértése miatt nincs annak jelentősége, hogy az alperesi munkáltató a szóbeli visszavonó nyilatkozatát a felmondás közlését megelőzően vagy azt követően közölte-e a felperessel, illetve, hogy a felperes a jogviszonya helyreállítását a gondozott gyermekek hozzá történő visszahelyezésének feltételéhez kötötte-e.

Minderre figyelemmel az alperes által közölt .... napján kelt felmondás hatályos volt, azt a felperes elismerése szerint április 10-én az átvételre jogosult hozzátartozójának (házastársának) az alperes átadta.

Ezen szabályszerűen közölt jognyilatkozat a felperes nevelőszülői jogviszonyát megszüntette. Ezért az alperes ..... napján kelt, a felperes jogviszonyát újabb indokkal megszüntető jognyilatkozata hatálytalan.