EH 2001.399 A sikkasztás a rábízott idegen dolog jogtalan eltulajdonításával vagy azzal sajátjakénti rendelkezés által valósul meg. A rábízott idegen dolog eltulajdonításakor a tulajdonos teljességgel elveszti a dolog feletti tényleges hatalmát, míg az elkövető azon egyidejűleg tényleges hatalmat szerez. A sajátjakénti rendelkezés folytán pedig az elkövető a dolog felett olyan intézkedéseket tesz, amelyek csak a tulajdonost illetik meg. A kölcsönzött - a terhelt lakásán megtalált - videokazetták visszaadásának elmulasztása sikkasztást nem valósít meg, mert az sem az eltulajdonítási szándéknak nem felel meg, sem a sajátjakénti rendelkezést nem fejezi ki [Btk. 317. § (1), (2) bek.].

A városi bíróság a 2000. július 14-én tárgyalás mellőzésével hozott, és július 28-án jogerőre emelkedett végzésével O. J. terheltet sikkasztás vétsége miatt 1 évi időtartamra próbára bocsátotta.

A bíróság az ügyben - a lényeget tekintve - a következő tényállást állapította meg.

O. J. terhelt 2000. február 28-án a B. J. sértett tulajdonát képező L.-i videotékából 24 órára 2 db - összesen 10500 forint értékű - videófilmet kölcsönzött ki. A kazettákat a kölcsönzési idő letelte után a sértett többszöri felszólítása ellenére nem vitte vissza, hanem azokkal - a bíróság álláspontja szerint - sajátjaként rendelkezett. A videokazettákat a nyomozóhatóság a terhelt lakásán 2000. május 17-én tartott házkutatás során megtalálta, és a sértettnek kiadta. Így a kár megtérült.

A legfőbb ügyész a városi bíróság végzése ellen, a Be. 291/B. §-ának a) pontjára hivatkozással, a Be. 291/C. §-ának (1) bekezdése alapján a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt nyújtott be.

Abban - és képviselője a nyilvános ülésen - a városi bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és a terheltnek a sikkasztás vétsége alól bűncselekmény hiányban történő felmentését indítványozta.

A védő az ülésen felszólalásában csatlakozott a jogorvoslati indítványhoz.

A törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítvány alapos.

Az elsőfokú bíróság anyagi jogszabályt sértett, mikor a terhelt büntetőjogi felelősségét sikkasztás vétségében megállapította.

A végzésben foglalt tényállásból olyan következtetés nem vonható le, hogy a terhelt a kölcsönzött videokazettákat eltulajdonította, vagy azokkal sajátjaként rendelkezett.

Az elkövető akkor tulajdonítja el a rábízott idegen dolgot, ha a tulajdonos teljességgel elveszti a tényleges hatalmát a dolog felett, az elkövető pedig egyidejűleg tényleges hatalmat szerez azon. Az adott ügyben erre nem került sor.

A sikkasztás másik elkövetési magatartása a sajátjaként való rendelkezés pedig akkor valósul meg, ha az elkövető a dolgot illetően olyan intézkedéseket tesz, amelyek csak a tulajdonost illetik meg (pl. elidegenítés, másnak használatába adás, csere stb.). Jelen esetben a kölcsönzött videokazetták visszaadásának elmulasztása - amelyeket a terhelt lakásán meg is találtak - nem jelenti az eltulajdonítási szándék kifejeződését, és a sajátjaként való rendelkezést sem valósítja meg.

Ezért a Legfelsőbb Bíróság a városi bíróság hivatkozott számú végzését a Be. 292/I. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, mert a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására a Be. 291/B. § a) pontjában írt anyagi jogszabálysértéssel került sor. Egyben a Be. 291/I. §-ának (2) bekezdése értelmében O. J. terheltet a Be. 214. § (3) bekezdés a) pontja alapján az ellene sikkasztás vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. (Legf. Bír. Jt. IV. 2484/2000. sz.)