A Fővárosi Ítélőtábla Bf.145/2009/6. számú határozata csalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 12. §, 82. §, 276. §, 318. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 71. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 371. §, 372. §] Bírók: Miszlayné dr. Lányi Éva, Nehrer Péter, Székely Ákos

Fővárosi Ítélőtábla

3.Bf.145/2009/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten, 2010. év január hó 13. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t:

A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 2009. év március hó 27. napján kelt 12.B.1307/2007/50. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlottnak a tényállás 4/a. pontjában foglalt cselekményénél a folytatólagosságra utalást mellőzi.

A 4 rb. egy esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntetteként értékelt cselekményét a Btk. 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c./ pontja, (5) bekezdés b./ pontja (Btk. 12. §) szerint minősíti (tényállás 2., 4/b., 4/c. és 4/d. pontja).

A 3 rb. csalás bűntetteként értékelt cselekményei közül 2 rb. cselekményt (tényállás 1/a. és 3. pont) a Btk. 12. § (2) bekezdés szerint folytatólagosan elkövetettnek minősít.

A próbaidő alatt a vádlott pártfogó felügyeletét rendeli el.

A vádlott által fizetendő eljárási illeték összegét 23.800 (huszonháromezer-nyolcszáz) forintra mérsékli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A Fővárosi Bíróság a 2009. év március hónap 27. napján kihirdetett 12.B.1307/2007/50. számú ítéletében a vádlottat folytatólagosan elkövetett csalás bűntette [Btk. 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (6) bekezdés b) pont; tényállás 4/a. pontja]; 4. rb. - egy esetben folytatólagosan elkövetett - csalás bűntette [Btk. 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (6) bekezdés b) pont; tényállás 2, 4/b, 4/c, 4/d. pontja]; 3. rb. csalás bűntette [Btk. 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (4) bekezdés b) pont; tényállás 1/a, 2, 3. pontja]; és 2. rb. magánokirat-hamisítás vétsége [Btk. 276. §; tényállás 1/b, 4/d. pontja] miatt halmazati büntetésül 2 év - végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

Rendelkezett a magánfelek által előterjesztett polgári jogi igény tárgyában, kötelezve a vádlottat a sértettek kárának, a követelések kamatának, valamint az illetéknek a megfizetésére.

Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett súlyosításért: a főbüntetés tartamának emelése és a felfüggesztés mellőzése érdekében.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.289/2008/3. számú indítványában az ügyészi fellebbezést fenntartotta.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat megtartotta, az általa megállapított tényállás megalapozott, a vádlott bűnösségére vont következtetése helytálló, a cselekmények minősítése törvényes. A bűnösségi körülmények számbavétele ugyan megfelelően történt, értékelésük azonban nem. A vádlott kriminológiai értelemben vett speciális visszaeső, ezért a büntetési tételkeret minimumában meghatározott szabadságvesztés-tartam lényeges felemelése indokolt, mely magával hozza egyben a végrehajtás felfüggesztésének mellőzését is; egyben közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása is szükséges.

A másodfokú bíróság nyilvános ülésén a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője az írásbeli indítványát maradéktalanul fenntartotta.

A védő a nyilvános ülésen utalt arra, hogy a 4. rb. csalás bűntettének minősítése során a (6) bekezdésre utalás nyilvánvaló elírás; az helyesen a Btk. 318. § (5) bekezdése.

Példaértékűnek nevezte az elsőfokú bíróság alapos és körültekintő büntetéskiszabási tevékenységét. A legsúlyosabb megítélés alá eső cselekmény esetében a kár összege az alsó értékhatárt csupán százezer forinttal haladja meg, s a vagyon elleni bűncselekmények összesített kárértéke sem éri el annak felső határát, az ötmillió forintot. Közel egymillió forintot a vádlott már megtérített a sértetteknek és szándékában áll a további kár megtérítése is. A vádlott kiskorú gyermekek eltartásáról gondoskodik, az időmúlás jelentős; ezért - mintegy "utolsó esély" megadásaként - indítványozta az elsőfokú ítélet helybenhagyását.

A vádlott érdemben felszólalt: meg nem cáfolt előadása szerint felesége jelenleg munkanélküli, állást keres, segélyt nem kap. A nyilvános ülésen felmutatott szerződés szerint a vádlott által vezetett Kft. egy jelentősebb munkára kapott megbízást, ebből szeretné a fennálló tartozását rendezni.

Utolsó szó jogán tett nyilatkozata szerint súlyos családi gondja vezetett a jelen cselekményekhez; tettét mélységesen megbánta, hibájából tanult.

A súlyosításra irányuló fellebbezést a másodfokú bíróság nem találta alaposnak.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül a Be. 348. § (1) bekezdése alapján.

Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárása során a perrendi szabályokat megtartotta; a bizonyítást teljes körűen lefolytatta, s minden, az ügy eldöntése szempontjából jelentőséggel bíró adatot, tényt feltárt és a logika szabályainak megfelelően értékelt. Mérlegelési tevékenységét támadás annál kevésbé sem érte, érhette, mivel a váddal egyezően megállapított ítéleti tényállás a vádlotti beismerésen és az azt mindenben alátámasztó sértetti vallomásokon, okirati bizonyítékokon alapul.

Némi pontosítást, kiegészítést mégis tenni kell.

· A másodfokú nyilvános ülésen elhangzottak alapján a vádlott felesége jelenleg munkaviszonnyal, jövedelemmel nem rendelkezik.

· Az erkölcsi bizonyítvány adata szerint a vádlottat az elsőfokú ítélet meghozatalát követően a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a 2009. év július hónap 17. napján jogerős 7.B.III.1556/2008/2. számú határozatával a 2007. év február hónap 21. napján elkövetett csalás vétsége [Btk. 318. § (1) és (2) bekezdése] miatt 160.000.- forint pénzbüntetésre ítélte.

· Nyilvánvaló elírást helyesbítve rögzíthető, hogy a Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség vádiratának száma B.II.5026/2005/4.

· Ugyanígy: az elsőfokú ítélet 5. oldalának ötödik bekezdésében a tényállás 2./ pontjában a 300.000.- forint kölcsönkérése - és átadása - helyesen 2005. év június hónap 20. napján történt [valamennyi egyező adat, így például 142-1771/2005.bü. nyomozati irat 75. oldala alapján].