BH 1998.6.304 A pedagógus szabadságát - a 16 évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a pedagógus szabadsága a nyári szünetben nem adható ki, azt a tavaszi vagy téli szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, a nevelési év többi részében kell kiadni [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 56. § b) pont, 57. § (3) bek., 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 11. § (1)-(2) bek.].

A felperes az alperesnél pedagógusként állt alkalmazásban. A közalkalmazotti jogviszonyát az alperes az 1995. április 28-án kelt felmentéssel 1995. december 29-i hatállyal megszüntette. A felmentési idejét 8 hónapban határozta meg és ezen belül a kötelező 4 hónap időtartamra, - a felperes által megjelölt időponttól, 1995. augusztus 29-től - mentesítette a munkavégzés kötelezettsége alól.

A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében az 1995. évre járó 46 nap szabadságának pénzbeli megváltására és az összeg törvényes kamatainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a tanév végét követően nem végzett munkát, ezért csak az augusztus 29-e után történt elszámolásakor tudta meg, hogy 1995. június 19. és augusztus 21. között szabadságon volt.

Az alperes kérte a kereset elutasítását.

A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét. Indokolásában megállapította, hogy a felperes szabadságát az alperes a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, a nyári szünidőben adta ki, és ez alatt az időszak alatt a felperes nem végzett munkát. A felmentése idején, a kötelező időtartamban, mentesítették a munkavégzés kötelezettsége alól, a felmentési idő többi részével azonban a munkáltató rendelkezhetett. A felperesnek nem maradt ki nem adott szabadsága, ezért nincs lehetőség annak az Mt. 130. §-a szerint meghatározott pénzbeli megváltására.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett annak megváltoztatása és a keresetének megfelelő döntés hozatala iránt.

A megyei bíróság az ítéletével megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 57.182,-Ft-ot és annak 1996. augusztus 29-től a kifizetésig járó évi 20%-os kamatát.

A munkaügyi bíróság által helytállóan megállapított tényállást az ítélkezése alapjául elfogadta. Jogi álláspontja szerint tévedett azonban a munkaügyi bíróság, mert az alperes nem adhatta ki a felperes szabadságát a felmentés idejének abban a részében, amikor fennállt a munkavégzési kötelezettsége. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésére tekintettel kötelezte az alperest a szabadság megváltására.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása iránt az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint téves döntést hozott a másodfokú bíróság. Hivatkozott a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletre, amely a pedagógusok szabadságának kiadásáról rendelkezik. A felperes a nyári hónapokban nem dolgozott, az illetményét megkapta, a szabadságát kiadták, ezért a szabadságmegváltás esetén ugyanarra az időszakra kétszeres illetményben részesülne.

A felülvizsgálati kérelem alapos.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!