138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet

a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 85. §-ának (4) bekezdésében, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 94. §-a (3) bekezdésének l) pontjában, továbbá a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 7. §-ának (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel a Kt. 122. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra - a Kormány a következőket rendeli el:[1]

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a helyi önkormányzatok és az állami költségvetési szervek által fenntartott

a) óvodák;

b) általános iskolák;

c) gimnáziumok,

d) szakközépiskolák,

e)[2]

f) szakiskolák,

g)[3] alapfokú művészetoktatási intézmények,

h) diákotthonok és kollégiumok (a továbbiakban: kollégiumok; a továbbiakban az a)-h) pont alattiak: nevelési-oktatási intézmények);

i)[4] pedagógiai szakszolgálat intézményei

- gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központ,

- tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság,

- nevelési tanácsadó,

- beszédjavító intézet,

- továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó,

- konduktív pedagógiai intézmény;

j)[5] pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények

- önkormányzati pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmény,

- országos pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmény;

k) a központi műhelyek (a továbbiakban az a)-k) pont alattiak együtt: közoktatási intézmények)

közalkalmazottaira, függetlenül attól, hogy a közoktatási intézmény önálló intézményként, vagy másik intézmény szervezetéhez tartozva, illetőleg szervezetileg összevonva működik.

[6]

2. §[7]

[8]

3. §[9]

[A Kjt. 21/A. § (5) bekezdéséhez és a 85. § (3) bekezdésének cc) pontjához][10]

3/A. §[11]

(1) Ha a közalkalmazotti jogviszonyt pedagógus munkakörre létesítik, nem állapítható meg próbaidő annak, akinek

a) az oklevélszerzését (záróvizsgát) követő egy éven belüli alkalmazására abban a közoktatási intézményben kerül sor, amelyben pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójaként az óvodai gyakorlati foglalkozását, illetve pedagógiai gyakorlatát részben vagy egészben teljesítette,

b) határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a Kt. 127. §-a (10) bekezdése alapján felsőoktatási intézmény utolsó éves hallgatójaként határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel, óraadói megbízással foglalkoztatták,

c)[12] határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a kinevezése előtt már határozott időre foglalkoztatták,

feltéve, hogy az a)-c) pontok szerinti foglalkoztatás ideje elérte a négy hónapot.

(2)[13] Nem állapítható meg próbaidő annak a részére sem, aki

a)[14] a Kt. 18. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott munkakörben eltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb vezetői megbízást kap.

b)[15] a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy magasabb vezetői megbízást kap.

[A Kjt. 85. § (2) bekezdésének c) pontjához][16]

4. §[17]

(1) A gyakornoki idő kikötése szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására - az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint - pedagógus-munkakörben, továbbá a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat.

(2)[18]

[A Kjt. 22. §-ának (10) bekezdéséhez és 85. § (3) bekezdésének cd) pontjához, a Kt. 94. § (3) bekezdésének l) pontjához és 118. §-ának (10) bekezdéséhez][19]

4/A. §[20]

(1) A gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai követelmények két részből állnak: az általános követelményekből és a munkakörhöz kapcsolódó követelményekből. Az általános követelmények teljesítését minden gyakornok részére elő kell írni. A munkakörhöz kapcsolódó szakmai kötelezettségek megállapításának alapja a kinevezésben meghatározott munkakör, illetőleg az ahhoz kapcsolódó munkaköri leírás.

(2) Az általános követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok megismerje

a) az intézmény nevelési programját, pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, minőségirányítási programját, kollektív szerződését,

b) az intézmény pedagógiai célkitűzéseit, azok gyakorlati megvalósulását,

c) a gyermekek, a tanulók, a szülők, a pedagógusok - Kt.-ban meghatározott - jogait és kötelezettségeit,

d) a fenntartói irányítással kapcsolatos általános rendelkezéseket,

e) a tanügyigazgatási dokumentumok alkalmazását.

(3) A munkakörhöz kapcsolódó követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok

a) megismerje a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket, az oktatásszervezés gyakorlati feladatait,

b) megismerje az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémáit,

c) alkalmassá váljon a különleges gondozást igénylő gyermekek, tanulók egyéni fejlesztésére (hátrányos helyzetű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, tehetséges tanulókkal való foglalkozás),

d) elmélyítse az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használatához szükséges ismereteket (a továbbiakban a (2)-(3) bekezdésben felsoroltak: szakterületek).

(4) Közoktatási intézményen belül történő munkakör változás esetén a gyakornoktól nem lehet megkövetelni a már teljesített általános követelmények elsajátításának megismétlését.

(5)[21] A gyakornoki szabályzatban kell meghatározni továbbá a szakmai követelményrendszert, valamint a gyakornoki követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rendet.

(6)[22] A munkáltató szakterületenként szakmai segítőt jelöl ki, aki a gyakornoki szabályzatban meghatározottak szerint segíti a gyakornok felkészülését. A szakmai segítő a gyakornoki szabályzatban meghatározottak szerint - szövegesen - értékeli a gyakornok teljesítményét. A gyakornok minősítéséről az intézmény vezetője dönt. Az intézmény vezetője döntése előtt beszerzi a szakmai segítők együttesen kialakított véleményét.

(7) A szakmai segítő felkészíti a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tervező munkára, e körben[23]

a) az iskola helyi tantervében, az óvoda nevelési programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésére és szakszerű alkalmazására,

b) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) célszerű megválasztására,

c) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására,

d) a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátására.

(8)[24] A szakmai segítő szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, továbbá - ha igényli - konzultációs lehetőséget biztosít számára.

(9)[25] A szakmai segítőt a (7)-(8) bekezdésben rögzített feladatok ellátásáért kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésként a (8) bekezdés szerint megtartott órákra számított óradíjának megfelelő díjazás illeti meg.

4/B. §[26]

(1) A gyakornoki szabályzatot az intézmény vezetője adja ki. A gyakornoki szabályzat kialakítása során egyeztetni kell az érintett szakmai munkaközösségekkel. A gyakornoki szabályzat kiadása előtt az intézmény vezetője kikéri a nevelőtestület véleményét.

(2) A gyakornoki szabályzatot az intézmény honlapján, ennek hiányában, a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

4/C. §[27]

(1) A gyakornok részére a gyakornoki idő alatt a heti kötelező óraszám felett tanítás, foglalkozás megtartása csak e rendelet 11/A. §-ának (2) bekezdése c) pontjában meghatározott okból rendelhető el. A munkaidő kötelező órákkal le nem kötött részében a gyakornok munkaköri feladatként csak a következők teljesítésére köteles: részt vesz a nevelőtestület munkájában, és ellátja a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező feladatokat.

(2)[28]

(3) A gyakornok részére osztályfőnöki megbízás csak írásban adott hozzájárulásával adható.

[A Kjt. 20/A. §-ának (4) bekezdéséhez, 23. §-ának (2) bekezdéséhez, 85. § (2) bekezdésének d) és e) pontjához, (3) bekezdésének ca), cb) és ch) pontjához][29]

5. §

(1)[30] A közoktatási intézményben - az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül -

a) magasabb vezetői megbízásnak minősül:

aa)[31] a települési és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi közgyűlés, a megyei intézményfenntartó központ (a továbbiakban: központ), a társulási tanács, az oktatásért felelős miniszter, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás,

ab) a tagintézmény, többcélú intézmény intézményegysége vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének) a megbízása,

ac) az intézményvezető-helyettesi megbízás,

ad) a központi műhely vezetői megbízás, a központi műhely vezető-helyettesi megbízás,

ae) a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesi megbízás;

b) vezetői megbízásnak minősül:

ba) az intézményegységvezető-helyettesi megbízás,

bb) a tagintézményvezető-helyettesi megbízás,

bc) a tagozatvezetői megbízás,

bd) a gyakorlati oktatás-vezetői megbízás,

be) a gyakorlati oktatás-vezetőhelyettesi megbízás,

bf) a gyakorlóhely-vezetői megbízás,

bg) a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti vezetői megbízás.

(2)[32] Az (1) bekezdésben rögzített magasabb vezetői, vezetői megbízás - a (14) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - az év során bármikor, öt évre adható. A határozott idő lejártát követően a közalkalmazott ismételten megbízható magasabb vezetői, vezetői feladat ellátásával. Az intézmény vezetésére szóló magasabb vezetői megbízás ebben az esetben is az e §-ban meghatározott eljárás lefolytatásával ismételhető meg.

(3)[33] Az intézményvezetői pályázati eljárás előkészítésével összefüggő előkészítő feladatokat - ide nem értve a pályázati feltételek meghatározását - a nevelési-oktatási intézményt fenntartó önkormányzat jegyzője, más fenntartó esetén a megbízási jogkör gyakorlójának megbízottja, vagy az állami intézményfenntartó központ (a továbbiakban: pályáztató) látja el.

(4)[34] Az intézményvezetői magasabb vezetői megbízásra irányuló pályázati felhívást - a Kjt. 20/A. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakon túl - az Oktatási és Kulturális Közlönyben is közzé kell, egyéb magasabb vezetői, vezetői megbízás esetén közzé lehet tenni. A pályázat benyújtásának határidejét ezekben az esetekben is a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal internetes oldalán történő közzétételtől kell számítani.

(5)[35] A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a munkahely és a beosztás megjelölését,

b) a magasabb vezetői beosztásra történő megbízás - (2) bekezdésben meghatározott keretek közötti - időtartamát,

c) a megbízás kezdő napját és megszűnésének időpontját,

d) a megbízás feltételeit (pl. iskolai végzettség, ha a beosztás több iskolai végzettséggel ellátható),

e) a vezetői megbízáshoz előírt feltételeket kiegészítő feltételeket (pl. tudományos tevékenység, idegen nyelv ismerete, szakmai gyakorlat),

f) a beosztáshoz kapcsolódó juttatásokat (pl. pótlék, szolgálati lakás),

g) a pályázat benyújtásának formáját, határidejét és helyét, a pályázat tartalmi követelményeire vonatkozó esetleges igényeket,

h) a pályázat elbírálásának határidejét.

(6)[36]

(7)[37] A pályázati eljárásban biztosítani kell, hogy a pályázat iránt érdeklődők a pályázatok elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, továbbá, hogy az intézményt megismerhessék.

(8)[38] A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó szakmai életrajzát, az intézmény vezetésére vonatkozó programot a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel, továbbá a pályázati felhívásban megfogalmazott tartalmi követelményeket (a továbbiakban: vezetési program). A pályáztató a vezetési programokat az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel véleményeztetheti. Ha a nevelési-oktatási intézmény a Kt. 121. §-ának (6) bekezdése alapján kisebbségi intézményként működik, a vezetési programot az Országos szakértői névjegyzékben szereplő kisebbségi szakértő véleményezheti.

(9)[39] A pályáztató a pályázattal kapcsolatos vélemények kialakításához - a pályázatnak a nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) részére történő átadás napját követő első munkanaptól számítva - legalább harminc napot köteles biztosítani (a továbbiakban: véleményezési határidő).

(10)[40] A nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) a Kt. 57. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján a véleményezési határidőn belül alakíthatja ki szakmai véleményét a vezetési programról. A pályázati eljárásban lehetővé kell tenni, hogy a nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) mellett a vezetési programról véleményt nyilvánítson a szakszervezet munkahelyi szerve, továbbá, ha igényli, a pedagógus szakmai szervezet. E bekezdés alkalmazásában pedagógus szakmai szervezet az a szervezet, amelyik alapszabályával és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával a közoktatási intézmény fenntartójánál - legkésőbb a pályázat benyújtására meghatározott határidő utolsó napja előtt - bejelentkezett.

(11)[41] A vezető megbízásával összefüggésben a Kt. 102. §-ának (3) bekezdésében biztosított véleménynyilvánítási jogával az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet (közösség), az iskolai diákönkormányzat, továbbá - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a helyi kisebbségi önkormányzat (a kisebbség helyi szószólója, egyesülete), szakközépiskola, szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara a véleményezési határidőn belül élhet.

(12)[42] A pályáztató a munkáltatói jog gyakorlójának a pályázattal együtt megküldi a (8) és a (10)-(11) bekezdés alapján elkészült véleményeket, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzatnak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése alapján készített nyilatkozatát, illetve tájékoztatja a munkáltatót, ha a jogosultak nem éltek a véleményezési, nyilatkozattételi jogukkal.

(13)[43] A pályázatot a véleményezési határidő lejártát követő harminc, ha az elbírálásra váró pályázatok száma a huszonötöt eléri, hatvan napon belül el kell bírálni, illetve, ha a munkáltatói jogot a képviselő-testület (közgyűlés) gyakorolja, a pályázatokat a közgyűlés, képviselő-testület részére a harmincadik, illetve hatvanadik napot követő első testületi ülésre be kell nyújtani.

(14)[44] Ha a nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esne, a megbízás lejártának időpontját akkor is erre az időszakra kell adni, ha a (2) bekezdésben meghatározottak alapján a határidő egyébként ennél az időpontnál korábban vagy későbben járna le.

(15)[45]

(16)[46] Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre (pl. nem volt pályázó, illetve egyik pályázó sem kapott megbízást), vagy az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a pályázati eljárás eredményes befejezéséig, de legfeljebb egy évig a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni, a (14) bekezdésben meghatározottak alkalmazásával.

(17)[47] Új közoktatási intézmény kialakításakor a szervezési feladatok ellátására nyilvános pályázat kiírása nélkül, vezetői beosztás ellátására szóló helyettesi megbízás adható. A megbízás legfeljebb a tevékenység megkezdését követő évre szólhat, a (14) bekezdésben meghatározottak alkalmazásával.

(18)[48] A (16)-(17) bekezdésben szabályozott vezetői megbízást a települési önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi közgyűlés, az oktatásért felelős miniszter adja. A vezetői megbízáshoz be kell szerezni a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését, ha a közoktatási intézmény a Kt. 121. §-ának (6) bekezdése szerint kisebbségi intézmény.

(19)[49] A munkáltató kiemelkedő tevékenysége alapján, megbízása lejártát követően az intézményvezetőnek címzetes óvodavezetői, illetőleg címzetes igazgatói címet adományozhat.

[A Kjt. 54. § (3) bekezdéséhez, 85. § (2) bekezdés c) pontjához, az Mt. 55. § (1) bekezdés k) pontjához, 146. § (2) bekezdéséhez és a Kt. 94. § (3) bekezdés l) pontjához][50]

6. §

(1)[51] Munkaerő-kölcsönzés szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására - az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint - pedagógus-munkakörben, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, továbbá a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat.

(2)[52]

(3)[53]

(A Kjt. 55. §-ához)

7. §

(1)[54] A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkaidő óvodai foglalkozásokkal, tanítási órákkal, kollégiumi foglalkozásokkal (a továbbiakban együtt: tanítás) le nem kötött részében melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.

(2)[55] A nevelési oktatási intézményben - függetlenül attól, hogy szervezetileg önálló intézményként vagy intézményegységként, illetve tagintézményként működik - biztosítani kell a vezetői feladatok ellátását az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az intézményben tartózkodnak, a következők szerint:

a) a nevelési-oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül egyiküknek a nevelési-oktatási intézményben kell tartózkodnia,

b) ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással rendelkezők létszáma, illetve a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok a) pont szerinti ellátását, a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítési rendben kijelölt közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért. A közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre - a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában - az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

(3)[56]

(4)[57]

(5)[58]

(6)[59]

(7)[60]

[A Kjt. 40. §-ának (12) bekezdéséhez és 85. § (3) bekezdésének ce) pontjához][61]

8. §[62]

(1) A Kt. 40. §-ának (11) bekezdésében szabályozott minőségirányítási programban a teljesítményértékelési szempontok mellett meg kell állapítani az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat is az alábbiak szerint:

a) kiemelkedő minősítés három pont,

b) megfelelő minősítés kettő pont,

c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont,

d) nem megfelelő minősítés nulla pont.

(2) A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni:

a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas,

b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas,

c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas,

d) harminc százalék alatt alkalmatlan

minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő.

(3) Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése tekintetében, illetőleg valamely jogkövetkezmény - ideértve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetőségét is - alkalmazásakor minősítést említ, azon a közoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetőleg annak eredményét kell érteni.

9. §[63]

[A Kjt. 57. §-ának (3) bekezdéséhez és 85. § (3) bekezdésének cf) pontjához][64]

10. §

(1)[65] Közoktatási intézményekben a rendelet mellékletében felsorolt pedagógus-munkakörökben foglalkoztatottak jogosultak az oktató és nevelő munkát végzőket megillető pótszabadságra.

(2) A pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra - a következő esetekben lehet igénybe venni:[66]

a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés;

b) a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás;

c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvónő esetében - a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki.

11. §

(1)[67] A pedagógusnak az iskolában az őszi, a téli és tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok.

(2)[68] A pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.

[A Kt. 94. § (3) bekezdésének l) pontjához, 1. sz. melléklet Harmadik rész II/18. pontjához és a Negyedik rész 2. pontjához][69]

11/A. §

(1)[70] Nem illeti meg a közalkalmazottat az ügyelet után pihenőidő, ha az ügyeletet kollégiumban, illetve a pedagógiai, nevelési programban előírt tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett programon teljesíti, továbbá, ha az ügyelet alatt nem kellett munkát végezni.

(2)[71] A pedagógus-munkakörben az ellátandó heti kötelező óraszám felett tanítási óra, foglalkozás megtartása a teljes munkaidőn belül akkor rendelhető el, ha az elrendelt órák száma a napi két és a heti hat órát nem haladja meg, ezen felül továbbá akkor, ha[72]

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b)[73] a munkakör nincs betöltve és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve továbbá, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának munkaügyi kirendeltsége munkaközvetítése sikertelen maradt, valamint a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerének megkeresése sem vezetett eredményre,

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása előre nem tervezhető okból, váratlanul lehetetlenné vált.

(3)[74] Ha a beosztott pedagógus a Kt. 1. számú melléklet Negyedik rész 1-2. pontja alapján teljesítménypótlékra jogosult és a teljesítménypótlék alapjául szolgáló munkavégzés ideje eléri a heti hat órát, részére további tanítási óra megtartása a rendes munkaidőn belül a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben rendelhető el.

(4)[75] A (2)-(3) bekezdésben történő elrendelésnél alkalmazni kell a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 108. § (1) bekezdésében, 113. § (2) bekezdés c) pontjában és 113. § (5) bekezdésében foglaltakat.

(5)[76] Pedagógus-munkakörben a rendes munkaidőn felül, rendkívüli munkavégzés keretében, tanítási óra megtartását a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben lehet elrendelni.

(6)[77] Az Mt. 108., 109. és 113. §-ában meghatározottakon túl a szakorvos (gyermekpszichiáter), védőnő, ápoló, gyógypedagógiai asszisztens, gondozó, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező, pedagógiai felügyelő munkakörben rendkívüli munkavégzés a (2) bekezdésben meghatározott okból rendelhető el.

[A Kt. 94. § (3) bekezdésének l) pontjához][78]

11/B. §[79]

(1)[80]

(2)[81] A középiskola munkatervében - az iskolai feladatokkal összhangban - meg kell tervezni a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgáztató bizottságainak munkájában közreműködő pedagógusok várható munkaidő beosztását oly módon, hogy azok részt tudjanak venni a vizsgáztatási feladatok megoldásában. A középszintű és emelt szintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga napjait a munkatervben a közreműködő pedagógusok tekintetében tanítás nélküli munkanapként kell megtervezni.

(3)[82] A munkáltató a munkatervben meghatározott feladatok elosztása során az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani. Ennek érdekében a tanítás elrendelésénél, illetőleg az egyéb feladatok szétosztásánál biztosítani kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.

(4)[83] A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés megállapításakor a munkáltató előnyben részesíti azt a pedagógust, aki a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/9. pontjában meghatározott feladatok ellátásában heti rendszerességgel közreműködik, és ezáltal tevékenysége meghaladja az átlagos teljesítményt.

[84]

11/C. §[85]

(1) Az Mt. 110. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl ügyelet és készenlét rendelhető el[86]

a) a tanulók éjszakai felügyeletének megszervezéséhez a kollégiumban,

b)[87] a pedagógiai, nevelési programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához.

(2) Az ügyeletért és a készenlétért a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat.

(3)[88] Ha a pedagógus, továbbá a 11/A. § (6) bekezdésében felsoroltak - feltéve, hogy a munkaidő-beosztásból más nem következik - a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, a pedagógiai, nevelési programban meghatározott, nem az iskolában, kollégiumban, óvodában szervezett programon vesznek részt, munkanapon tizennégy órától másnap reggel hat óráig, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon nulla órától huszonnégy óráig tartó időszakban ügyeletet teljesítenek. Az ügyelet idejéből huszonkettő órától másnap reggel hat óráig tartó időszakból a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt (a továbbiakban: mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet), a reggel hat órától huszonkettő óráig tartó időszaknak pedig a teljes időtartamát (a továbbiakban: nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet) - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - be kell számítani a rendkívüli munkavégzés idejébe. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet.

(4)[89] Ha a kollégiumban foglalkoztatott pedagógus nem tart a Kt. 53. §-ának (7) bekezdésében meghatározott foglalkozást - és a munkaidő-beosztásából más nem következik - a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon a reggel hat órától huszonkét óráig tartó időszakban nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet, továbbá minden nap a huszonkét órától másnap reggel hat óráig tartó időszakban mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet teljesít. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet.

(5) Ha a pedagógiai felügyelő munkaidő-beosztásából más nem következik, a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon hat órától huszonkét óráig nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet, továbbá minden nap huszonkét órától reggel hat óráig mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet teljesít. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet.

(6) Készenlét esetén az átalánydíj mértéke az e rendelet 16. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján számított óradíj (a továbbiakban: óradíj) húsz százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon harminc százaléka. A mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj ötven százaléka, heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon hatvan százaléka. A nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj hatvan százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon, ha a közalkalmazott kap másik pihenőnapot, az óradíj száz százaléka, ha nem kap másik pihenőnapot, az óradíj százötven százaléka.

(7) Ha a készenlétet, ügyeletet pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíj számításakor azt a pedagógus-munkakört kell figyelembe venni, amelyben a közalkalmazott a rendes munkaidejében a kötelező óráit teljesíti, több, eltérő kötelező óraszámú munkakörben történő foglalkoztatás esetén az egyes munkakörök kötelező óráinak az átlagát. Ha az ügyeletet, készenlétet - részben vagy egészben - nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíját harminc órával számolva kell meghatározni. E rendelkezésektől a közalkalmazott javára a kollektív szerződés, kollektív szerződés hiányában a munkáltató eltérhet.

[Az Mt. 99. § (2)-(4) bekezdéséhez][90]

11/D. §[91]

(1)[92] Nem kell alkalmazni a rendkívüli munkavégzés elrendelésének és a rendkívüli munkavégzés idejébe történő beszámításának korlátozására vonatkozó rendelkezéseket, ha a rendkívüli munkavégzés elrendelésére a 11/A. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott okból kerül sor, továbbá abban az esetben, ha a rendkívüli munkavégzésre a 11/C. § (1) bekezdésében meghatározott okból kerül sor, feltéve, hogy a tanulmányi kirándulás vagy más, nem az iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósítása több megszakítás nélküli napot vesz igénybe.

(2)[93]

[A Kjt. 85. § (2) bekezdésének a) pontjához][94]

12. §[95]

(1)[96] Jogszabály határozza meg*, hogy melyek azok a felsőoktatási (egyetemi, főiskolai) szakirányú továbbképzések, amelyek keretében pedagógus-szakvizsgával egyenértékű oklevelet lehet szerezni. A szakvizsgával egyenértékű, továbbá a klinikai és a pedagógiai szakpszichológusi, a fogyatékosság típusának megfelelő szakorvosi, a gyermekgyógyász, a gyermek neurológus, a pszichiáter szakorvos és a szociális szakvizsga.[97]

(2) Az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket e rendelet melléklete határozza meg.

(3)[98] Ha a pedagógus nem rendelkezik a Kt. 17. §-ának (1)-(4) bekezdésében és 30. §-ának (11) bekezdésében előírt felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, alkalmazására, foglalkoztatására és besorolására a Kt. 127-128. §-aiban meghatározottak szerint kerülhet sor.

(4)[99]

[100]

13. §[101]

[102]

13/A. §[103]

[A Kt. 94. § (3) bekezdésének l) pontjához][104]

14. §[105]

A közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha törvénnyel alapított kitüntetést vagy díjat, illetve miniszter által alapított díjat kapott. A közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit. A várakozási idő csökkentése hétévenként egy alkalommal illeti meg a közoktatási intézmény dolgozóját akkor is, ha a továbbképzés követelményeit többször teljesítette ebben az időszakban.

[A Kjt. 66. § (4) bekezdéshez és 85. § (3) bekezdésének cg), ci) és ck) pontjához][106]

14/A. §[107]

(1)[108] A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés akkor illeti meg, ha a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett - a kinevezésében feltüntetett - további szakképzettségét a kötelező óra legalább tíz százalékban hasznosítja. Ha a számítás során az egészszámhoz kapcsolódó töredék szám a két tizedet nem haladja meg, lefelé, egyéb esetben a kerekítés általános szabályai szerint kell a tíz százalékot megállapítani.

(2)[109] A kinevezésben feltüntetett további szakképesítés hasznosításának mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a pedagógust

a)[110] ha magasabb vezetői, vezetői megbízást kapott, vagy felsőoktatási intézmény által fenntartott gyakorló nevelési-oktatási intézményben vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) feladatot lát el, és a besorolás alapjául szolgáló felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett óvodapedagógusi, tanítói, tanári, gyógypedagógiai tanári (gyógypedagógiai terapeuta), konduktori, gyógytestnevelő, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett, a nevelő és oktató munkához kapcsolódó bármilyen, továbbá számviteli, pénzügyi, jogi, közgazdasági, a b) pontban felsorolt további,

b) az óvodai nevelésben és az iskolai oktatásban, ha az óvodapedagógusi, tanítói, tanári végzettsége mellett pedagógiai, pedagógia szakos előadói, szociálpedagógiai, nevelőtanári,

c) kollégiumi nevelésben, napközis és tanulószobai foglalkozásban, ha a besorolás alapjául szolgáló felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett a b) pontban felsorolt vagy másik tanári,

d) a szakképzésben, ha a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett tanári, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett,

e) a fogyatékos gyermek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában, kollégiumi nevelésében, ha a gyógypedagógiai tanári (terapeuta), konduktori végzettsége mellett óvodapedagógusi, tanítói, tanári,

f) az iskolai, kollégiumi könyvtári feladatok ellátásakor, ha könyvtárosi végzettsége mellett tanári, tanítói,

g)[111] a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén folyó óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés esetén, ha az óvodapedagógusi, tanítói, tanári szakképzettség mellett az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelvének tanítására jogosító óvodapedagógusi, tanítói (nemzetiségi szakkollégiumi), tanári, nyelvtanári

h) az iskolapszichológusi feladatok ellátásához a pszichológus szakképzettség mellett tanítói, tanári,

i) a gyógytestnevelési feladatok ellátásához a testnevelőtanári szakképzettség mellett gyógytestnevelő

szakképzettséggel rendelkezik.

(3)[112] A (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények magasabb vezetői és vezetői megbízást kapott közalkalmazottai, a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottai, a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottai tekintetében is alkalmazni kell.

(4)[113] Amennyiben a pedagógus szakvizsgát tanúsító oklevél egyben szakképzettséget is igazol, a hasznosítás mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében felsorolt közalkalmazottat.

(5)[114] Az óvónőképzésben (óvodapedagógus-képzésben) és a tanítóképzésben a szakkollégiumi vagy műveltségi területen szerzett képesítés a Kjt. 66. § (2) bekezdésében szabályozott további szakképesítésnek minősül és az ott meghatározott feltételek mellett - figyelemmel az (1) bekezdésben foglaltakra is - illetménynövekedésre jogosít.

[A Kjt. 66. §-ának (7) bekezdéséhez][115]

14/B. §[116]

[A Kjt. 70. § (3) bekezdéséhez és 85. § (2) bekezdésének f) pontjához][117]

14/C. §[118]

(1)[119] A települési önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi közgyűlés, a központ, a társulási tanács, az oktatásért felelős miniszter, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás esetén a pótlék mértéke nem lehet kevesebb, mint a közalkalmazotti pótlékalap[120]

a) 200%-a, ha az intézményvezető heti kötelező óraszáma meghaladja a heti 6 órát, továbbá - a b)-c) pontban meghatározott kivétellel - azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőknek nincs kötelező óraszámuk,

b) 230%-a, ha az intézményvezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti 6 órát, továbbá azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőknek nincs kötelező óraszámuk, ha az intézmény körzeti feladatot lát el,

c) 250%-a, ha az intézményvezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti 2 órát, továbbá azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőknek nincs kötelező óraszámuk, ha az intézmény térségi vagy országos feladatot lát el.

(2)[121] Az intézményvezető helyettesének, a tagintézmény vezetőjének, többcélú intézményben az intézményegység vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének), a központi műhely vezetőjének, a központi műhely vezető-helyettesének, a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesnek a magasabb vezetői megbízása, továbbá a vezetői feladatok ellátására szóló megbízás esetén a pótlék mértéke nem lehet kevesebb, mint a pótlékalap

a) 100%-a, ha a magasabb vezetői, vezetői megbízást az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézményben adják,

b) 130%-a, ha a magasabb vezetői, vezetői megbízást az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézményben adják,

c) 150%-a, ha a magasabb vezetői, vezetői megbízást az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott intézményben adják, illetve

d) 200%-a, ha a vezetői feladatok ellátása az 5. § (16) és (17) bekezdésében foglaltak alapján történik.

[A Kjt. 75. § (1) bekezdéséhez és 85. § (2) bekezdésének g) pontjához][122]

15. §

(1) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a közalkalmazotti törvényben és a Munka Törvénykönyvében meghatározottak mellett a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint illetménypótlék jár, illetve illetménypótlék adható.

(2) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a következő illetménypótlékok járnak:

a)[123] osztályfőnöki pótlék annak, aki iskolában osztályfőnöki feladatokat, kollégiumban, alapfokú művészetoktatási intézményben önálló tanulócsoport-vezetői feladatot lát el;

b)[124] diák-önkormányzatot segítő pedagóguspótlék annak, aki a nevelési-oktatási intézményben működő iskolai, kollégiumi diákönkormányzat munkáját segíti;

c)[125] munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) pótlék annak, aki intézményi munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) vagy intézmények közötti munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) feladatot lát el;

d)[126] gyógypedagógiai pótlék annak, aki sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, kollégium nevelését vagy közoktatási intézményben a gyermekek fejlesztő felkészítését - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint - végzi.

e) gyakorló óvodai és gyakorló iskolai pótlék annak, aki óvodában, iskolában munkaköri feladataként részt vesz a pedagógusképző felsőoktatási intézmény hallgatói felkészítésében, illetve a pedagógusok továbbképzésében;

f) nemzetiségi pótlék annak, aki kisebbségi nyelvű óvodában, iskolában állandó jelleggel, kötelező órájának legalább ötven százalékában kisebbségi anyanyelven nevelő, illetve nevelő és oktató munkát végez;

g)[127] területi pótlék annak, aki olyan községi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben dolgozik - ideértve a többcélú kistérségi társulás vagy intézményi társulás által fenntartott, községi önkormányzat területén tagintézményként működő nevelési-oktatási intézményt is -, amelyik szerepel a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelettel kiadott jegyzékben a Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések között;

h)[128] számítástechnikai pótlék annak, aki általános iskolában, középiskolában, szakmunkásképző iskolában - kizárólag a számítástechnikai és informatikai ismeretek oktatásán kívül - a tantervi követelmények átadásához és elsajátításának ellenőrzéséhez rendszeresen informatikai eszközöket, módszereket alkalmaz. Az informatikai ismeretében való jártasságot legalább "E" fizetési osztályba sorolásra jogosító informatikai, számítástechnikai szakképzettséggel kell igazolni.

(3)[129] A (2) bekezdésben szabályozott pótlékok mértéke a közalkalmazotti pótlékalap

a)[130] 38-100%-a a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben,

b)[131] 12-30%-a a (2) bekezdés b), c) pontjában meghatározott esetben,

c)[132] 38-100%-a a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben,

d)[133] 18-42%-a a (2) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott esetben,

e)[134] 36-60%-a a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben.

(4)[135] A (2) bekezdés d) pontjában szabályozott pótlék a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat abban az esetben illeti meg, ha kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, illetve, ha az általa felkészített sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot.

(5)[136] A (2) bekezdés f) pontja szerinti pótlék annak a pedagógusnak is jár, aki óvodában, iskolában siket vagy nagyothalló gyermekek, tanulók nevelésénél, oktatásánál a jelnyelvet is alkalmazza, feltéve, hogy rendelkezik a szakértő jeltolmács, illetőleg fordító jeltolmács szakképzettséggel.

(6)[137] A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a következő illetménypótlékok adhatók:

a)[138] felzárkóztatási pótlék annak, aki beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását végzi, továbbá annak, aki a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendelet szerint a 2,51 tanulmányi átlageredményt el nem érő tanuló szakmai kompetenciákat fejlesztő oktatását végzi;

b) kollégiumi pótlék annak, aki kollégiumban nevelő és oktató munkát végez;

c) különlegesen nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlék annak, aki különlegesen nehéz körülmények között végez nevelő és oktató munkát;

d)[139]

e)[140] összevont osztályban, csoportban nevelő és oktató pótlék annak, aki állandó jelleggel, kötelező órájának legalább ötven százalékában összevont iskolai osztályban, illetőleg eredetileg nem vegyes korcsoportúként szervezett óvodában összevont óvodai csoportban végez nevelő és oktatómunkát.

f)[141] címzetes óvodavezetői, illetve címzetes igazgatói pótlék annak, aki címzetes óvodavezetői, illetve címzetes igazgatói címet kapott.

(7)[142] A (2) bekezdés d) pontjában és a (6) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott pótlék jár, illetve adható a nevelési-oktatási intézményben a nevelő-oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak is.

(8)[143] A (2) bekezdésben szabályozott pótlékok mértékét - az e rendeletben meghatározott keretek között - a nevelési-oktatási intézményen belül pótlékonként egységesen a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg. A (6) bekezdésben szabályozott pótlékok bevezetését az a) pont második fordulatában foglaltak kivételével a nevelési-oktatási intézmény fenntartója - ha többletköltségvetési támogatás nélkül a szükséges költségvetési fedezetet biztosítja - engedélyezi és a Kjt. 71. §-ának (3) bekezdésében meghatározott keretek között meghatározza a pótlék mértékét.

(9)[144] A (6) bekezdés a) pontjában meghatározott felzárkóztatási pótlék jogosultsági hónapra eső összegét az adott évre megállapított pótlékalap egynegyedének és a szakmai kompetenciákat fejlesztő oktatásban részesített tanulók létszámának szorzataként kell meghatározni. Az így megállapított összeget a tanárok között munkavégzésük arányában kell megosztani.

(10)[145] A közalkalmazott valamennyi pótlékra jogosult, amely feltételeinek megfelel, azzal a megkötéssel, hogy az e § (2) bekezdése alapján kifizetett illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a közalkalmazotti pótlékalap 75%-át. A korlátozást nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a meghatározott mértéken felüli összeg központi költségvetési többlettámogatás nélkül biztosítható, vagy ha az összeget központi többlet-költségvetési támogatás biztosítja.

(11)[146] A pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat is megilleti a (2) bekezdés b) és d)-f) pontjában meghatározott pótlék, ha munkaköri feladatként olyan tevékenységet végez, amely az adott tevékenység ellátását segíti, továbbá a h) pontjában megállapított pótlék, amennyiben munkaköri feladatai ellátásához rendszeresen informatikai eszközöket, módszereket alkalmaz, és rendelkezik az előírt számítástechnikai szakképzettséggel.

(12)[147] A pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék illeti meg. A különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék összege a közalkalmazotti pótlékalap 70-100%-a.

(13)[148] A (12) bekezdésben szabályozott pótlék megilleti a pedagógiai szakszolgálat feladatai ellátására pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat. A gyógytestnevelés szakszolgálat feladatainak ellátása mellett nem vehető igénybe a (2) bekezdés d) pontjában szabályozott gyógypedagógusi pótlék.

15/A. §[149]

(1) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott részére kiegészítő illetmény jár, ha az integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás rendszerébe (a továbbiakban: integrációs támogatási rendszer) bekapcsolódott közoktatási intézmény keretei között vesz részt az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés-oktatás feladataiban.

(2) Általános iskola esetén akkor jár kiegészítő illetmény, ha a képesség-kibontakoztató felkészítést vagy az integrációs felkészítést szervező közoktatási intézményben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (a továbbiakban: érintett tanulók) iskolai aránya meghaladja az öt százalékot. Az érintett tanulók iskolai arányát úgy kell meghatározni, hogy létszámukat el kell osztani az iskolába felvett összes tanuló létszámával. Ha az általános iskolai feladatot többcélú közoktatási intézményben látják el, a feltételeket az általános iskolai feladatot ellátó intézményegység tekintetében kell vizsgálni. Ha az általános iskola több feladat-ellátási helyen működik, a feltételek meglétét az adott feladat-ellátási hely tekintetében kell vizsgálni.

(3) Óvoda esetén a kiegészítő illetmény akkor jár, ha a személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató programban részt vevő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek (a továbbiakban: érintett gyermekek) óvodai aránya meghaladja a tizenöt százalékot. Az érintett gyermekek óvodai arányát úgy kell meghatározni, hogy létszámukat el kell osztani az óvodába felvett összes gyermek létszámával. Ha az óvodai nevelés feladatait többcélú közoktatási intézményben látják el, a feltételeket az óvodai feladatot ellátó intézményegység tekintetében kell vizsgálni. Ha az óvoda több feladat-ellátási helyen működik, a feltételek meglétét az adott feladat-ellátási hely tekintetében kell vizsgálni.

(4) A kiegészítő illetményre való jogosultság feltétele, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában részt vevő pedagógus az integrációs támogatási rendszerbe történő bekapcsolódás keretében a közoktatási intézmény által vállalt feladatok teljesítésében részt vegyen. A pedagógus akkor vesz részt az előírt feladatok teljesítésében, ha a következő tevékenységek közül legalább három teljesítésében közreműködik. Ezek a tevékenységek a következők:

a) óvodai nevelésben való részvétel esetén:

aa) közreműködés az integrációs pedagógiai rendszer megvalósítására létrehozott intézményi munkacsoport munkájában,

ab) közreműködés az integrációs támogatási rendszerrel összefüggő módszertani adaptációt segítő munkacsoport munkájában,

ac) részvétel olyan továbbképzéseken, amely az érintett gyermekek, tanulók felkészítéséhez szükséges,

ad) az ötéves kor előtti óvodai beíratás, az óvodából való hiányzás csökkentését szolgáló tevékenység segítése,

ae) a korai képességgondozás feladatainak ellátása,

af) az óvodából az iskolába történő átmenet megkönnyítését szolgáló tevékenység segítése,

ag) együttműködés a gyermekvédelem, a családvédelem, a szociális gondoskodás, az egészségügyi ellátórendszer szakembereivel;

b) általános iskolai nevelésben és oktatásban való részvétel esetén:

ba) az aa)-ac), af) pont alattiak ellátása,

bb) az érintett tanulók nevelésének-oktatásának egyéni fejlesztési terv szerinti végzése, ennek keretei között a tanuló teljesítményének rendszeres értékelése,

bc) a regionális szakmai műhely tevékenységének segítése,

bd) az érintett tanulók középfokú iskolai továbbhaladásának segítése.

(5) A nevelési-oktatási intézmény vezetője - minden nevelési évre, illetve tanévre - meghatározza, hogy a pedagógus az (4) bekezdésben meghatározott feladatok közül mely tevékenységet és miként köteles ellátni, továbbá azt, hogy a kiegészítő illetmény mely tevékenység elvégzésére tekintettel és mekkora összegben jár. Az e bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását a pedagógusok teljesítményértékelésekor értékelni kell. Nem kaphat kiegészítő illetményt az értékelést követő nevelési évben, tanítási évben az, akinek a teljesítményértékelése "kevéssé alkalmas", illetve "alkalmatlan" eredménnyel zárult.

(6) A kiegészítő illetmény összegét a nevelési-oktatási intézmény vezetője - az (5) bekezdésben szabályozott feladat-meghatározás alapján - állapítja meg, azzal a megkötéssel, hogy az egy pedagógusnak járó összeg nem lehet kevesebb havi ötezer forintnál és nem lehet több havi hatvanezer forintnál.

16. §[150]

(1)[151] Óradíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelező óraszámot állapít meg, ha a munkakörre előírt kötelező óraszámánál, a rendes munkaidőn belül, a munkáltató elrendelése alapján többet tanít. Az óradíj megilleti a magasabb vezető és a vezető beosztású közalkalmazottat is.

(2)[152] A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az óradíj egy órára eső összege (a továbbiakban: óradíj) a pedagógus illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az érintett beosztott pedagógus által ellátott - az óvodai, iskolai, kollégiumi, pedagógiai szakszolgálati intézményi - munkakörre előírt kötelező óraszám 4,33-mal történő szorzata adja. E rendelkezést alkalmazni kell abban az esetben is, ha az óradíjat vezetői megbízással rendelkező részére, illetve gyakorló nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott pedagógus részére állapítják meg. Az óradíj számításánál a pedagógusnak járó illetményét, továbbá a 15. § (2) bekezdésének d) és f)-g) pontjában, valamint a (6) bekezdésének a)-c) és e) pontjában meghatározott pótlékokat kell figyelembe venni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az elrendelés alapján ellátott pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelező óraszám eléri vagy meghaladja a 27 órát. A pedagógus óradíja ebben az esetben az illetmény és a (2) bekezdés negyedik mondata alapján figyelembe vehető pótlékok együttes összegének (a továbbiakban: számítási alap) egy órára jutó része, megnövelve az ötvenszázalékos bérpótlékkal. A számítási alapnak az egy órára jutó részét oly módon kell meghatározni, hogy a számítási alapot elosztják 174-gyel.

(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti elrendelés alapján a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját a sajátjával együtt tanítja, az óradíját harminc százalékkal meg kell növelni.

(5) Ha a pedagógus elrendelés alapján a heti pihenőnapján tanít és

a) kap másik pihenőnapot, az óradíját ötven százalékkal,

b) nem kap másik pihenőnapot, az óradíját száz százalékkal

meg kell növelni.

(6)[153] Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját - a munkakörére előírt kötelező óraszámának keretében - a sajátjával együtt tanítja, helyettesítési díj illeti meg, melynek egy órára eső összege az óradíj ötven százaléka. Az óradíj ötven százalékának megfelelő helyettesítési díj jár a rendes munkaidőben végzett munka legfeljebb napi kettő órájára az óvodapedagógusnak, ha az átfedési időben egyedül látja el az óvodai csoporttal kapcsolatos feladatokat. E rendelkezések alkalmazásában átfedési idő az az idő, amikor az óvodapedagógusok a napi munkarend szerint egymást váltják, azonban a Kt. 1. számú mellékletében meghatározottak szerint az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatokat kettő órán keresztül közösen kell ellátniuk.

(7)[154] A (2)-(6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a pedagógus a Kt. 1. számú mellékletének Negyedik része alapján a munkáltatójával megállapodást kötött többlettanítás ellátására, és a munkáltató a megállapodásban meghatározott tanítási órákon felül - a rendes munkaidőn belül - további tanítási órák ellátását rendeli el, illetve, ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját kötelező óraszámának keretében sajátjával együtt tanítja azzal az eltéréssel, hogy az óradíj számításánál a teljesítménypótlék összegét is figyelembe kell venni, továbbá az osztószámot az érintett beosztott pedagógus által ellátott munkakörre előírt kötelező óraszám és a megállapodásban kikötött óraszám összege, illetve, ha eléri vagy meghaladja a 27 órát, a (3) bekezdés alapján kell meghatározni.

(8)[155] Ha az elrendelés következtében a pedagógus a munkakörére, beosztására előírt heti kötelező óraszámnál a rendes munkaidőn belül heti tíz óránál többet tanít, a tíz órát meghaladó tanítás után járó, a (2)-(5) bekezdés és a (7) bekezdés alapján megállapított óradíjat huszonöt százalékkal meg kell emelni. Ez az óradíj magában foglalja a tanítási órán kívüli munkaköri feladatok rendkívüli munkaidőben történő ellátásáért járó díjazás összegét is.

(9)[156] A pedagógust - ha az általa teljesített tanítási órák, foglalkozások száma meghaladja a teljes munkaidőt - a rendkívüli munkaidőben ellátott tanítási órákért a (2)-(5) bekezdés és a (7) bekezdés alapján számított óradíj ötven százalékkal növelt összege illeti meg. Ez az óradíj magában foglalja a rendkívüli munkavégzésért járó díjazást, beleértve a tanítási, foglalkozási órán kívüli munkaköri feladatok ellátásáért járó díjazást is.

(10)[157] Nem alkalmazhatók a (8)-(9) bekezdésben foglaltak, ha a pedagógus a munkaidő-beosztásából követhetően a tanítási órán, óvodai és kollégiumi foglalkozáson kívüli munkaköri feladatait rendkívüli munkaidőben látja el és díjazását az Mt. 143. § (1) bekezdése alapján állapítja meg a munkáltató.

(11)[158] A Kt. 1. számú melléklete Negyedik rész 2. pontjában meghatározott teljesítménypótlék számítási alapját a Kjt. 66. §-a (1)-(5) bekezdésének alkalmazásával kell megállapítani.

[A Kjt. 20/A. § (2) bekezdés e) pontjához, 30/F. §-ához, 85. § (2) bekezdés b) és (3) bekezdés ca) és cj) pontjához és a Kt. 16. §-ának (7) bekezdéséhez][159]

17. §[160]

(1) A közoktatási intézményben az e rendelet 6. §-ának (1) bekezdésében fel nem sorolt munkakörökre nem kell pályázatot kiírni.

(2)[161]

(3) A megüresedett álláshelyekre a pályázatot a megüresedéstől számított harminc napon belül ki kell írni.

(4) Nem kötelező pályázat meghirdetése

a) abban az esetben, ha a munkakört olyan személlyel kívánják betölteni, akit határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban legalább tíz hónapot foglalkoztattak,

b) ha a munkakör betöltésére a helyi önkormányzati munkaerő-gazdálkodási rendszer keretében kerül sor,

c)[162]

(5)[163]

(6) Amennyiben a helyi önkormányzati társulások által fenntartott közoktatási intézményben az azonos feladatot ellátó tagintézmény a székhelyen kívül, más településen működik, a tagintézmény vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének) megbízásához is kell kérni az érintett települési önkormányzat véleményét.

18. §[164]

(1)[165] A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az Artistaképző Intézet pedagógus-munkakörben foglalkoztatott dolgozóira.

(2)[166]

(3)[167]

(4)[168] A többcélú közoktatási intézmény esetében

a) a vezetőnek a vezetői feladatok ellátásával való megbízására e rendelet 5. §-ában foglaltakat kell alkalmazni;

b) a közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános művelődési központban a munkáltatói jog gyakorlóját megillető jogosítványok közül az intézményegység-vezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról az igazgatótanács dönt.

(5)[169] E rendelet 5. § (2)-(5), (7)-(14) és (16)-(17) bekezdésében meghatározottakat a közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegysége vezetőjének megbízása tekintetében is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy

a) a pályáztató feladatait a közoktatási intézmény igazgatója (főigazgatója) gyakorolja,

b) alkalmazni kell továbbá az intézményegység által ellátott feladatoknak megfelelő intézményre vonatkozó jogszabályokban foglaltakat,

c) nem kell alkalmazni a 14/C. § (2) bekezdésének d) pontját.

(6)[170] A közoktatási intézmény intézményegysége, tagintézménye alapfeladatára létesített munkakörre benyújtott pályázat elbírálásakor az intézményegység, tagintézmény vezetőjét egyetértési jog illeti meg.

(7)[171] Az általános művelődési központban - a teljes munkaidő egészében vagy egy részében - nem közoktatási feladatot ellátó közalkalmazottra a nem közoktatási feladat ellátására és a feladatot ellátó személyre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(8)[172] A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által fenntartott közoktatási intézmények tekintetében az igazgatótanács az intézményegység-vezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról szóló döntése előtt beszerzi a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egyetértését.

(9)[173] A közoktatási intézmény szakmailag nem önálló tagintézménye vezetőjének megbízása tekintetében az (5) bekezdés a) pontjában és a (6) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Alkalmazni kell továbbá az 5. § (2), (5) és (14) bekezdésében foglaltakat is.

(10)[174] A közoktatási intézményben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor nem kell alkalmazni a Kjt. 20. § (2) bekezdése c) pontjának rendelkezéseit.

19. §[175]

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a pedagógiai felügyelő és a szabadidő-szervező foglalkoztatásánál - a nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó rendelkezések mellett - alkalmazni kell a 6. §-ban, a 10-11. §-ban foglaltakat is.

[A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 7. §-ának (7) bekezdéséhez][176]

A prémiumévek programban résztvevők munkavégzési kötelezettsége nevelési-oktatási feladatok ellátása esetén[177]

19/A. §[178]

(1)[179] A prémiumévek programban résztvevő, korábban pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkavégzési kötelezettsége (ideértve a nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményekben foglalkoztatottakat is) - munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában - nevelési-oktatási feladatok ellátása esetén a jogszabályban előírt heti kötelező óraszám harminchárom százaléka, valamint további, legfeljebb heti öt óra a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatokra.

(2) A programban résztvevő a munkavégzési kötelezettségének a fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerben is eleget tehet, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendeletben foglaltak szerint.

20. §

(1)[180] Ez a rendelet a kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba, a pótlékokra és a rendkívüli munka keretében végzett munka díjazására vonatkozó rendelkezéseket (15-16. §) azonban 1992. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

(2)[181] Az e rendelet szerinti gyakornoki szabályzatot 2007. december 31-éig kell elkészíteni azzal, hogy eddig az időpontig az érintett előírásokat, követelményeket a munkáltató állapítja meg.

(3)[182] A 15. §-ának (2) bekezdés c) pontja alapján kell a pótlék összegét megállapítani azok részére, akik 2007. szeptember 1-jén vagy ezt követően válnak jogosulttá a pótlékra. Azok részére, akik a 2006/2007. tanítási évben jogosultak voltak tanszakvezetői (tagozatvezetői, szakosztályvezetői) pótlékra, - e feladat további ellátása esetén - legalább a 2006/2007. évi pótlék összegének megfelelő mértékű pótlékot kell biztosítani a 2007/2008. tanítási évben is.

(4)[183] A munkáltató a külön jogszabály alapján a pedagógus-továbbképzés céljára biztosított központi költségvetési hozzájárulás terhére - az idegen nyelvet vagy idegen nyelven tanító pedagógus kivételével - a legalább középfokú, "C" típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat megszerzésének számlával igazolt költségeihez hozzájárulhat. A hozzájárulás összege - feltéve, hogy a számlával igazolt költségek mértékét nem haladja meg - el kell hogy érje a számla kiállításának napján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) kétszeresét, és nem haladhatja meg a legkisebb munkabér (minimálbér) ötszörösét.

(5)[184] Az e rendelet 14. §-a második mondatában meghatározottak alapján a várakozási idő első alkalommal 1999. január 1-jétől csökkenthető azok részére, akik 1998-ban fejezték be a továbbképzést, és teljesítették a továbbképzés követelményeit. Az e rendelet 15. §-ának (11) és (12) bekezdésében meghatározottak alkalmazása 1998. szeptember 1-jétől kötelező.

(6)[185] Az a szabadidő-szervező, aki 2001. január 1-je előtt kapta meg közalkalmazotti kinevezését - iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő besorolásban - akkor is tovább foglalkoztatható, ha csak a "C", illetve a "D" fizetési osztályba sorolásra jogosító iskolai végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik.

(7)[186] A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség által fenntartott nevelési-oktatási intézmények közalkalmazottaira vonatkozó szabályokat a honvédelmi miniszter - az oktatási miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.

(8)[187] A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem önkormányzati közoktatási intézményekben e rendelet 7-16. §-ában, 19/A. §-ában és a mellékletben foglaltakat alkalmazni kell.

(9)[188]

21. §[189]

Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelve 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

[190]

22. §[191]

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelethez[192]

Az egyes fizetési osztályokba tartozó közalkalmazotti munkakörök[193]

II.[195]

III.

1. Műszaki vezető munkakörbe kell besorolni az iskolai tanműhely, tangazdaság, tanüzem, tanerdő stb. vezetését ellátó közalkalmazottat.

2. Ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő munkakörbe kell besorolni az önálló döntéshozatalra jogosult szakértői feladatot ellátó közalkalmazottat, pl. a jogtanácsost, a jogi előadót, a közgazdászt, az értékelési és más szakértőt.[196]

3. Ügyintéző munkakörbe kell besorolni az érdemi döntéselőkészítő feladatot ellátó közalkalmazottat, a szakmai döntéselőkészítést végző közalkalmazottat, pl. a számítógépes gépi adatfeldolgozó berendezésekkel dolgozót, a rendszerszervezőt, a folyamatszervezőt, az ügyvitelszervezőt, a programszervezőt, az iskolatitkárt, az ügyviteli gépkezelőt.[197]

4. Gazdasági dolgozó munkakörbe kell besorolni a közoktatási intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó érdemi, gazdasági, műszaki, tervezési, számviteli, belső ellenőrzési feladatot ellátó közalkalmazottat.

5. Műszaki dolgozó munkakörbe kell besorolni a szakképesítéshez kötött feladatot ellátó közalkalmazottat, pl. a szakmunkást, a karbantartó műhely vezetőjét, a szakképzett konyhai alkalmazottat, a szakképzett könyvtári raktárost, a szakképzett könyvtári kezelőt, a szakképzett levéltári kezelőt, a szakképzett fűtőt.

6. Ügyviteli dolgozó munkakörbe kell besorolni az adminisztratív jellegű munkakörben dolgozó közalkalmazottat, pl. az adminisztrátort, a gyors- és gépírót, a telefonkezelőt, a pénztárost.

7. Kisegítő dolgozó munkakörbe kell besorolni a közoktatási intézmény működtetésével összefüggő kisegítő jellegű feladatot ellátó közalkalmazottat, pl. a betanított munkás munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, a portást, az éjjeliőrt, a konyhai kisegítőt, a hivatalsegédet, a kapust, a takarítót, a fűtő segédmunkást, a kocsist, a házfelügyelőt.[198]

8.[199]

9. Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátáshoz szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és[200]

a) nincs olyan szakképesítés, amely a munkakör betöltésére jogosít, a munkakör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése a fizetési osztályba soroláshoz előír. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni, a munkakörre megállapított osztályok közül;[201]

b) van olyan szakképesítés, amelyik a munkakör ellátására képesít és

- a közalkalmazott nem rendelkezik azzal, az a) pontban foglaltak szerint,

- a közalkalmazott rendelkezik azzal, a szakképesítése alapján, vagy, ha az kedvezőbb, az a) pontban foglaltak szerint

kell besorolni.

9/A. A 9. pontban foglaltakat az I. részben felsorolt valamennyi - a kisegítő munkakört is beleértve - munkakörben alkalmazni kell.[202]

10. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapított meg és[203]

a) külön jogszabály intézménytípusonként meghatározza a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, a közalkalmazottat arra a közoktatási intézménytípusra vonatkozó rendelkezések szerint kell besorolni, amelyikkel közalkalmazotti jogviszonyban áll;[204]

b) külön jogszabály alapján a munkakör több iskolai végzettséggel, képesítéssel ellátható, a közalkalmazottat a munkakör ellátásához szükséges legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni.

c) a munkakör a közoktatási törvény 17. §-a, illetőleg 127-128. §-a alapján több iskolai végzettséggel betölthető, a közalkalmazottat a meglévő, a munkakör betöltésére jogosító legmagasabb iskolai végzettsége, szakképesítése alapján kell besorolni.[205]

11.[206]

2. melléklet a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelethez[207]