A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21278/2016/6. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 163. §, 221. §, 253. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 23. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.21.278/2016/6.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Mészáros Győző Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Mészáros Győző ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (...) I. rendű és II.rendű felperes neve (...) II. rendű felpereseknek, a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Kovács Zsolt ügyvéd) által képviselt alperes neve (....) alperes ellen sérelemdíj iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2016. június 22. napján kelt, 35.P.25.429/2015/20. számú ítélete ellen a felperesek 21. sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.000.000 (Egymillió) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította és kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 1.905.000 forint perköltséget.

Az ítélet tényállása szerint az alperes hitelbiztosítási szolgáltatást nyújt az ügyfelei részére, melyek közül több az I. rendű felperessel állt üzleti kapcsolatban. A biztosítottak az I. rendű felperes részére teljesített szállításokból eredő követeléseik biztosítására hitellimitet igényeltek az I. rendű felperesre, mint vevőre vonatkozóan. Az alperes az I. rendű felperesre megállapított hitellimit alapján az abban foglalt összeg erejéig biztosítási fedezetet nyújtott a biztosítottak részére az I. rendű felperes mint vevő fizetésképtelensége vagy nem fizetése esetére.

Az I. rendű felperes és a II. rendű felperes az E. I. Kft. és a Cs IX Cs. Kft. tulajdonában áll. Ez utóbbi társaságok tulajdonosa F. R. az I. rendű felperes vezérigazgatója, valamint házastársa F.-né M. R.. Az E. . Kft. tulajdonában állt 2011. szeptember 8. napjáig a F. SSC A. és K.Kft., mely Kft. vonatkozásában végelszámolási eljárás indult 2011. július 15-én. A végelszámolási eljárás során ezen Kft.-ben az E. I. Kft. tulajdonjoga megszűnt, majd a Kft. ellen 2012. október 25. napján felszámolási eljárás indult. Az E. I. Kft. tulajdonában állt 2011. szeptember 13. napjáig a F.SSC M. A. és K.Kft., mely cég vonatkozásában 2011. július 15. napján végelszámolási eljárás indult. Ezen eljárás alatt a Kft.-ben az E. I. Kft. tulajdonjoga megszűnt, majd a Kft. ellen 2012. május 11. napján felszámolási eljárás indult. F. R. tulajdonában állt továbbá a S. I. és S. Kft., mely Kft. ellen 2006. november 13-án felszámolási eljárás indult.

Az alperes 2014. december 15-e és 2015. január 15-e között kilenc tájékoztató levelet küldött ki az ügyfelei részére szlovák, német, holland, magyar és olasz, valamint angol nyelven. A levél szerint a fedezet törlésre került az I. rendű felperes vonatkozásában 2014. december 15. napjától. A szlovák, német és olasz nyelven megfogalmazott levelekben magyarul az alábbi megjegyzések kerültek feltüntetésre:

T017 A határozat a legfrissebb információkon alapul

T300 Fizetésképtelenségi eljárás indult

A fenti esemény nem a fenti vevőre vonatkozik, hanem a vevő vagy társult társaságok csoportjának egyéb tagjára (tagjaira).

T524 Ez a hitelkeret 2014. december 15-ei hatállyal került törlésre.

Holland és angol nyelven pedig az alábbi közlés került megküldésre többek között az alperes ügyfeleinek: "Fizetésképtelenségi eljárások kerültek megindításra, iktatásra vagy megkezdésre. Az említett esemény nem magára a vevőre vonatkozik, de a vevői csoport tagjaira vagy a vevővel összefüggésben álló vállalatokra vonatkozik."

Az alperes a postai megküldéssel egyidejűleg az általa működtetett "szervnet" rendszerben is közzétette ezen közleményét. A közleményhez kizárólag az alperes ügyfelei saját azonosítóval és jelszóval férhettek hozzá. A közlemények ezen az elektronikus felületen angol nyelven voltak elérhetőek.

A felperesek módosított keresetükben 200 millió forint sérelemdíj megfizetésére kérték az alperes kötelezését, elsődlegesen a Ptk. 6:31. § alapján egymás közötti megosztás szerint, másodlagosan egyetemleges kötelezésüket kérve. Harmadlagosan kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest 162.242.220 forint kártérítés megfizetésére, továbbá 37.757.780 forint sérelemdíj megfizetésére a felperesek között a Ptk. 6:31. § szerinti megosztás alapján, negyedlegesen pedig 162.242.220 forint kártérítés és 37.757.780 forint sérelemdíj megfizetésére kérték az alperes kötelezését a felperesek egyetemleges jogosultsága mellett. Arra hivatkoztak, hogy az alperes annak valótlan közlésével, hogy a felperesekkel összefüggésben fizetésképtelenség merült fel megsértette a felperesek jóhírnevét, e személyiségi joguk megsértésére hivatkozással kérték a Ptk. 2:52. § és 2:53. § szerinti szankciók alkalmazását.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperesi közlés alapján a felperesek nem beazonosíthatóak, a közlések nem a felperesekre vonatkoztak. Amennyiben a kapcsolat mégis megállapítható lenne a közlés és a felperesek személye között, úgy ez esetre azzal védekezett, hogy a közlés nem valótlan a felperesek tulajdonosi köre és korábbi gazdasági társaságaik cégtörténete miatt.

Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét nem találta megalapozottnak. Határozatát a Pp. 163. §-ának (2) bekezdésére, 206. §-ának (1) bekezdésére, a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 2:45. § (2) bekezdésére, valamint a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 23. § (1) bekezdésére alapította.

Megállapította, hogy a peres felek között nem volt vita abban, hogy a különböző nyelvű változatokban milyen tartalommal került megküldésre a közlés és hogy ezen közlések magyarul mit jelentenek. Akként foglalt állást, hogy a T300-as kód szerinti közlés nem azt állítja, hogy esetlegesen a fizetésképtelenségi eljárás a vevő, tehát az I. rendű felperes vonatkozásában indult, hanem éppen ezzel ellentétes közlést tartalmaz, amikor azt rögzíti, hogy a tájékoztatás nem a vevőre, hanem a vevő vagy társult társaságok csoportjának egyéb tagjára, illetve tagjaira vonatkozik. Mindezekből arra következtetett, hogy a közlés nem az I. rendű felperesre vonatkozik, így vonatkozásában a jóhírnév megsértése fogalmilag kizárt, ezért az erre irányuló szankciók alkalmazását sem kérheti, így sem a sérelemdíj iránti, sem a kártérítés iránti igénye nem megalapozott. A II. rendű felperes tekintetében az alperes a saját ügyfelei részére hitellimitet nem bocsátott rendelkezésre, így a II. rendű felperes a közléssel összefüggésben semmilyen módon nem azonosítható, a megküldött levelekben továbbá említésre sem került. Megjegyezte az elsőfokú bíróság, hogy amennyiben az alperesi ügyfelek az alperes közlése alapján arra irányuló információkat igényeltek volna, hogy mely cég tartozik ezen cégcsoportba és így kivel kapcsolatos a közlés, ezt az információt nyilvánosan elérhető adatbázisból - a cégjegyzékből - ismerhették volna meg, mely cégjegyzék adatai alapján az is megállapítható, hogy ilyen felszámolási eljárás a II. rendű felperes vonatkozásában - nem vitásan - nem indult. Mivel tehát az alperesi közlés nem a felperesek személyére vonatkozó állítást tartalmaz, az a felperesekkel jogi kapcsolatba nem hozható, így a Ptk.-nak a 2:45. § (2) bekezdésének azon feltétele, miszerint a kijelentésnek az érintett személyre vonatkozónak kell lennie nem valósul meg, ezért az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította.