A Kúria Pfv.21156/2015/5. számú precedensképes határozata végrehajtás megszüntetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 522. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. §] Bírók: Harter Mária, Mocsár Attila Zsolt, Pummerné dr. Boruzs Mariann

A határozat elvi tartalma:

A deviza alapú kölcsönszerződésben a szerződő felek a tartozást devizában határozzák meg, a kölcsönadott összeg deviza, a folyósított összeg lehet forint. A végrehajtás megszüntetése indokolt, ha a végrehajtás deviza alapú kölcsöntartozásra indult, azonban a záradékkal ellátott kölcsönszerződés nem deviza alapú kölcsönt tartalmaz és nem tartalmazza a kölcsön törlesztőrészleteit sem. 1959. IV. Tv. 522. § (2), 1996. CXII. Tv. 213. § (1) a), 1996. CXII. Tv. 213. § (1) b), 1996. CXII. Tv. 213. § (1) c)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.I.21.156/2015/5.szám

A Kúria a Dr. Bárdos Gergely Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bárdos Gergely ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Kiss István ügyvéd által képviselt alperes ellen végrehajtás megszüntetése iránt a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság előtt 2.P.XVIII.22.125/2014. számon folytatott és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 47.Pf.631.296/2015/6. számú ítéletével befejezett perében, az említett számú jogerős ítélet ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 2.P.XVIII.22.125/2014/4. számú ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek - a felperes jogi képviselője letéti számlájára teljesítéssel - 500.000 (Ötszázezer) forint együttes fellebbezési és felülvizsgálati költséget,

kötelezi továbbá az alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 1.082.550 (Egymillió-nyolcvankétezer-ötszázötven) forint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A perben nem álló Bank 2006. december 12-én közjegyzői okiratba foglaltan "devizában nyilvántartott jelzálog-típusú hitel kölcsönszerződést" kötött a felperessel és a perben nem álló Sz. L-sal, mint adósokkal, továbbá a perben nem álló Sz. A. és Sz. R. zálogkötelezettekkel. A kölcsönszerződés 1. pontjában a Bank kötelezettséget vállalt arra, hogy CHF-ben "nyilvántartott" jelzáloghitelt nyújt az adósoknak, az adósok pedig tudomásul vették, hogy "a kölcsön, annak ügyleti kamata, kezelési költsége, késedelmi kamata és egyéb költsége a folyósítását követően devizában kerül nyilvántartásra és elszámolásra". Az I.1. pont szerint a "kölcsön összege: 6.000.000 (Hatmillió) forint", a "kölcsön összegének devizában való megállapítása és nyilvántartása a folyósítás napján érvényes", a Bank "által alkalmazott deviza vételi árfolyamon történt, melyről az adósokat" a Bank "a folyósítási értesítő megküldésével tájékoztatja".

A kölcsönszerződés részét képező zálogszerződésben, továbbá a zálogjog bejegyzése iránti kérelemben, illetve a bejegyzési engedélyben a kölcsön tőkeösszegét a Bank által 2006. december 11-én alkalmazott deviza vételi árfolyamon átszámolva 37.411 CHF-ben határozták meg.

A III.2. pont szerint 60 törlesztőrészlet fizetését írta elő. A Bank a 2006. december 11-i deviza eladási árfolyam figyelembevételével 769,57 CHF-ben határozta meg a törlesztőrészlet aznapi összegét, azzal, hogy a további "törlesztőrészletek fizetendő forint összegét" az általa alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyam alapján esetenként fogja meghatározni és közölni.

A kölcsön folyósításának feltétele volt - továbbiak mellett - az is, hogy az adósok rendelkezzenek lakossági folyószámlával.

A Bank a 2006. december 14-ei keltezésű folyósítási értesítőben arról tájékoztatta az adósokat, hogy a kölcsönszerződés alapján 2006. december 14-én, az ezen a napon érvényes deviza vételi árfolyamot alapul véve 38.032,45 CHF összegnek megfelelő kölcsönt folyósított, a kölcsön induló havi törlesztőrészletének összeg 790,25 CHF.

A kölcsön folyósítása forintban történt.

A szerződő felek 2009. június 26-án részben módosították a kölcsönszerződést, megállapodtak abban, hogy az adósok 2009. december 4-ig 50.000 forint fix összegű havi törlesztőrészletet fizetnek.

A szerződésszerű törlesztések elmaradása miatt a Bank 2010. április 29-én közjegyzői okiratba foglaltan felmondta a kölcsönszerződést, az esedékessé vált összeget 2010. május 21-én az alperesre engedményezte. Az alperes a közjegyzői okirat záradékolásával 2013. február 28-án végrehajtást kezdeményezett a felperes ellen.

A felperes módosított keresetében a Pp.369.§ a) pontjára hivatkozással az ellene indult végrehajtás megszüntetését kérte. Arra hivatkozott, hogy a kölcsönszerződés a régi Hpt. szerződéskötéskor hatályban volt 213.§ (1) bekezdésének a) és e) pontjaiba ütközik, mert nem tartalmazza a szerződés tárgyát és a törlesztőrészletek összegét, emiatt a kölcsönszerződés semmis, amelynek következtében a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre. Hangsúlyozta: a szerződés tárgyát, azaz a kölcsön összegét, mind a kirovó, mind pedig a lerovó pénznemben meg kell határozni, nem elég, ha a szerződés a kölcsön összegét csak az egyik pénznemben tartalmazza és emellett megadja a másik pénznemre történő átszámítás módozatát. A Bank több vételi árfolyamot is alkalmazott, a szerződés viszont nem rendelkezik arról, hogy ezek közül melyik az irányadó, emiatt a szerződés tárgya nem került egyértelmű meghatározásra. Mindemellett nem csak a szerződés létrejöttének napjára, hanem a teljes futamidőre meg kellett volna határozni a törlesztőrészletek összegét.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Kifejtette, hogy a kölcsön folyósítása szükségképpen csak a szerződés megkötését követően történhetett meg, a szerződés ezért nem tartalmazza a deviza összeget, aminek meghatározására a folyósítás napján került sor, a folyósítás időpontjának megjelölésével, az adott vételi árfolyam megadásával kiszámítható módon. A devizában meghatározott havi törlesztőrészlet forint ellenértéke annak esedékességekor számítható ki, a törlesztőrészletek forintra átszámított összegét ezért nem tartalmazta a szerződés, de a törlesztőrészlet forintra történő átszámítása egyértelműen, követhetően, átláthatóan került meghatározásra.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megszüntette a felperes ellen indított végrehajtást. Döntését azzal indokolta, hogy a deviza alapú kölcsönszerződés elsődleges tárgya a "deviza", amelynek összegét a szerződésnek tartalmaznia kell, ennek hiányában a fogyasztó nem tudja, hogy mivel és mennyivel tartozik, s mivel a perbeli kölcsönszerződés nem tartalmazza a kölcsön deviza összegét, a szerződés a tárgyának hiánya miatt semmis [régi Hpt. 213.§ (1) bekezdés a) pont].

Kifejtette az elsőfokú bíróság: mivel a kölcsönszerződés tartalmazza a törlesztőrészlet pénznemét, az átszámítás árfolyamát, a futamidőt, a törlesztőrészletek számát és annak kezdő összegét, nem ütközik a régi Hpt. 213.§ (1) bekezdésének e) pontjába.