ÍH 2024.100 VÉGRENDELET ÉRVÉNYTELENSÉGE

A végrendeleti rendelkezés érvénytelenségére alapított kereset esetén - az öröklési jogban elhelyezett speciális érvénytelenségi szabály alapján - a bíróságnak elsődlegesen azt kell vizsgálnia, hogy tartalmaz-e a végrendelet feltételt. A végrendeleti rendelkezés értelmezési nehézsége nem eredményezi - érthetetlen, ellentmondó feltétel okán - a rendelkezés érvénytelenségét. [A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 7:17. § (1) bekezdés a) pont, 7:38. §]

Pertörténet:

Szegedi Törvényszék P.22041/2021/68., Szegedi Ítélőtábla Pf.20313/2023/14. (*ÍH 2024.100*)

***********

Néhai Ny. K. (a továbbiakban: örökhagyó) a felperes gyermeke, a I. rendű alperes testvére és a II. rendű alperes élettársa volt. Az örökhagyó rendszeresen vett részt motoros túrákon. Amikor 2016. nyarán az ismeretségi köréhez tartozó személy súlyos motorbalesetet szenvedett, az örökhagyó és a II. rendű alperes egyaránt végrendeletet készítettek.

Az örökhagyó 2016. július 6. napján kelt saját kezűleg írt és aláírt végrendelete az alábbiakat tartalmazza: "Alulírott Ny. K. (született: .., lakcím: ...) halálom esetére úgy rendelkezem, hogy az E.Kft.-beni tulajdonom és ügyvezetői posztomat H. O. (született: ...) vegye át. Amennyiben a céget értékesíti, bezárja, felszámolja úgy kérem az összértékem alábbi felosztását: Ny. M.ot (bátyámat) a tulajdoni hányada szerinti értéken, az én többségi tulajdonomat pedig H. O. kapja. A … forgalmi rendszámú Smart személygépkocsit H. O. kapja 100%-ban. A Mercedes Benz "teherautó" 100%-ban Ny. M. kapja. A Suzuki SX4 személygépkocsit 50-50%-ban H. O. és Ny. M. örökölje. A Bp. .. u. ... szám alatti ingatlanomat 50-50%-ban H. O. és Ny. M. örökölje! Ingóságaimat Ny. M. örökli. A számlámon szereplő pénzemet H. O. örökli. Szeretet, béke veletek! Kelt: Budapest, 2016. július 6.". A végrendeleten szerepel T. Zs. és V. I. végrendeleti tanúk, valamint az örökhagyó aláírása.

Az örökhagyó 2017. szeptember 27. napján motorbalesetet szenvedett. Elszenvedett sérülései következtében kialakult állapota miatt a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezte és a választójog gyakorlásából kizárta.

Az örökhagyó 2020. augusztus 14. napján elhalálozott. Dr. Zs. F. közjegyző az ../../2021/51. számú végzésében a B. .. hrsz. alatti B. … u. … szám alatti lakásingatlant a személyenként 1 - 1 részben az I. és a II. rendű alperesnek, az E.Kft.-nél az örökhagyó nevén nyilvántartott üzletrészhez kapcsolódó jogokat, az örökhagyót megillető elszámolási, illetve belépési igényt, a 2 220 000 Ft törzsbetét összegét, az örökhagyó tőkéjének cég által közölt összegét (12 570 380 Ft), a 2019-es mérleg szerinti összegét (17 480 380 Ft), valamint az O. Bank Nyrt.-nél az örökhagyó nevén vezetett gyámi számlán nyilvántartott teljes követelést (33 870 871 Ft) és a számlához kapcsolódó jogokat a II. rendű alperesnek, az örökhagyót megillető a G. B. által kifizetett megtakarítást (7 000 000 Ft), a Ny. I.-nál az örökhagyó részére ki nem fizetett 11 200 Ft összegű járandóságot egészében I. rendű alperesnek adta át végrendeleti öröklés jogcímén ideiglenes hatállyal.

A hagyatéki eljárásban öröklési jogi vita alakult ki, a felperes és az I. rendű alperes vitatták a végrendelet érvényességét, továbbá a felperes és a perben nem álló Ny. F., az örökhagyó édesapja hagyatéki hitelezői igényt jelentett be, amelyet a II. rendű alperes vitatott.

A felperes eredeti keresetében elsődlegesen kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a végrendelet érvénytelenségét. Állította, hogy a végrendelet alaki okból érvénytelen, mert azt nem az örökhagyó írta, illetve az aláírás nem tőle származik. Ezt alátámasztja a hagyatéki eljárásban csatolt szakértői vélemény, amely megállapította, hogy a II. rendű alperes állítása szerint az örökhagyó által aláírt megbízási szerződéseken és a végrendeleten található aláírás nem ugyanattól a személytől származik. A saját kezűleg írt végrendeletnek nem érvényességi kelléke a tanúk aláírása. A perbeli okiraton a tanúk aláírása az örökhagyó aláírását megelőzően szerepel, ebből az a következtetés vonható le, a tanúk a végrendelet szövegét írták alá, nem pedig azt, hogy a végrendeletet az örökhagyó írta alá.

A végrendelet tartalmilag is aggályos. A néhai annak elkészítésekor fiatal ember volt, nem voltak olyan egészségügyi problémái és nem álltak fenn olyan körülmények, amelyek indokolttá tették volna a végintézkedés megtételét. Hivatkozott arra, az örökhagyónak tisztában kellett lennie azzal, hogy a halála és a végrendelet elkészítése között esetlegesen hosszabb idő telik el, amely alatt vagyona szaporodik és erre a végrendeletben ki kellett volna térni. Az örökhagyó a végintézkedés megtételekor meglévő vagyontárgyait osztotta fel.

Megváltoztatott keresetében másodlagosan a végrendelet részleges érvénytelenségére hivatkozott. Érvénytelen a végrendeletnek az E.Kft.-re vonatkozó rendelkezése (részesedést és ügyvezetői posztot a II. rendű alperes "vegye át"), mert nem értelmezhető halál esetére szóló intézkedésként (15. sorszámú jegyzőkönyv 2. oldal). Emellett a végrendelet az E.Kft.-re vonatkozóan érthetetlen, egymásnak ellentmondó, lehetetlen rendelkezéseket is tartalmaz.

Kifejtette, a végrendelet e rendelkezése ellentmondó, tekintettel arra, amennyiben a "vegye át" kitétel a tulajdonjogra vonatkozna, akkor nem folytatódhatna úgy, hogy "ha bezárja", mert ha a hagyaték tulajdonjogát a II. rendű alperes már megszerezte, akkor a későbbi bezárás időpontjában az már nem lehetne hagyaték tárgya, arról az örökhagyó nem rendelkezhetne. Ha pedig a "vegye át" kifejezés nem tulajdonjogra, hanem a vezetés, a cégirányítás átvételére és a vagyon kezelésére vonatkozik, úgy tulajdon hiányában a II. rendű alperes nem tudná a céget "értékesíteni" és "bezárni". A cégbeni "összérték" kifejezés nem egyértelmű, illetve ha a "vegye át" rendelkezés alapján a II. rendű alperes az üzletrész tulajdonjogát megszerezte, további megválaszolatlan kérdés, hogy azt hogyan szerezheti meg ismét. Nem lehet eldönteni azt sem, hogy az örökhagyó testvérét, az I. rendű alperest melyik részből illeti meg a tulajdoni hányada szerinti rész. Ha a cég nem szűnik meg, és a II. rendű alperes öröklés jogcímén mégis részt szerez a társaságban, akkor az örökhagyó feltehető akarata szerint az csak úgy valósulhat meg, hogy az I. rendű alperes is örökölne a cégből, az örökhagyó "összértékéből", tehát amennyiben a 74 % üzletrészből öröklés útján kap a II. rendű alperes, akkor ebből az örökhagyó feltehető akarata alapján végrendeleti öröklés útján az I. rendű alperesnek is kellene örökölnie.

A végrendeletnek az ingóságokra vonatkozó része a gyámszámla vonatkozásában érvénytelen. A végrendelet készítésének időpontjában az örökhagyó mindössze egy lakossági folyószámlával rendelkezett, a végakarata is ezen számlán szereplő pénzösszeg öröklésére vonatkozhatott, nem terjedhetett ki a hagyaték megnyíltakor, tehát a halála időpontjában a gyámhatósági fenntartásos folyószámlán kezelt összegre. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként annak megállapítását kérte, hogy az E.Kft. üzletrésze és az ún. gyámszámlán nyilvántartott követelés öröklésére a törvényes öröklés szabályai vonatkoznak.