A Pécsi Ítélőtábla Pf.20107/2016/12. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 86. §, 164. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §, 1992. évi LXXIX. törvény (Métv.) 6. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 26. §, 129. §, 136. §] Bírók: Berki Csilla, Hrubi Adrienn, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet

P-i Ítélőtábla

Pf.III.20.107/2016/12. szám

A P-i Ítélőtábla a Szűcs Péter Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szűcs Péter ügyvéd,ügyvéd címe) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű és II.rendű felperes neve (I I.rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek - a Dömse Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Dömse Boglárka ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe.) I. rendű és a Rába Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Rába Zsolt ügyvéd,ügyvéd címe) által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe.) II. rendű alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében - amely perbe az alperesek pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Hergert Ibolya ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperesi beavatkozó (alperesi beavatkozó címe) beavatkozott - a ... Törvényszék 2016. május 25. napján kelt 36. számú rész- és közbenső ítélet ellen a felperesek által 38. és az I. rendű alperes által 37. sorszámon előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következő

r é s z- é s k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg a II. rendű alperesnek 15 napon belül személyenként 127.000 (százhuszonhétezer) forint, a beavatkozónak személyenként 19.000 (tizenkilencezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek 15 napon belül személyenként 12.700 (tizenkétezer-hétszáz-tizenkétezer-hétszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget.

A rész- és közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesek házastársak, első gyermekük, V.B. 2009. április 16. napján született a I.rendű alperes neve - ban. A k-i lakos I. rendű felperes terhességének gondozására K-on a II. rendű alperesnél került sor, azonban a nőgyógyászati vizsgálatokat, valamint az ultrahangvizsgálatot és a szülés levezetését a felperesek választott orvosa az I. rendű alperes alkalmazottja az I. rendű alperesnél végezte.

A II. rendű alperes 2008. november 10. napján a terhesség 17. hetében tanácsadás során az orvosi és védőnői adatlapon is rögzítette, hogy ultrahang javasolt a 18. héten, és ez ugyanezen a napon az I. rendű felperes birtokában lévő terhesgondozási kiskönyvbe is bejegyezésre került. Az I. rendű felperes Sz-on a kezelőorvosával szóban egyeztette az ultrahangvizsgálat időpontját, amelyre az I. rendű alperesnél 2008. december 1-jén, a terhesség 20. hetében került sor.

A vizsgálatról kiállított leletben egyebek mellett rögzítették, hogy a koponya alakilag ép, zárt arc, HC 16,16 cm, BPD 46 mm. A magzatnál agyszerkezeti elváltozást az I. rendű alperes nem észlelt.

2009. április 16-án 11 óra 20 perckor született meg az I. rendű alperes szülészeti és nőgyógyászati osztályán V.B.. Sem az anyánál, sem az újszülöttnél nem lépett fel szövődmény a normális hüvelyi szülés alatt.

2009. április 17-én V. B-nél ultrahangvizsgálatot végeztek, amelynek során egyebek mellett az agy áttekintése is megtörtént. A vizsgálati lelet az agyi képletek tekintetében azt rögzítette, hogy a középvonal megtartott, a kamrarendszer szimmetrikus és normális tágasságú, vízfejűség nem jelentkezett.

Első alkalommal 2009. október 20. napján, a gyermek hat hónapos korában végzett orvosi vizsgálatkor jelentkezett enyhe fokozott izomtónus, izommerevség, ezért neurológiai kivizsgálást tartottak szükségesnek. A 2009. december 2. napján elvégzett koponya ultrahangvizsgálat negatív eredményt hozott.

A 2010. február 9. napján történt koponya MR vizsgálat alapján V. B-nél véleményezték a részleges kéregtest hiányt, a jobb oldali, a középvonal mellett elhelyezkedő fali lebenyi lágy agyhártya alatti tömlőt, deformált oldalkamrákat, valamint a homloklebeny területén az agykéreg sorvadását.

2010-ben a P-i Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézetében elvégzett valamennyi genetikai vizsgálat negatív eredménnyel zárult.

A gyermeknél feltárt agyszerkezeti elváltozás megjelenése, fejlődéstani kialakulása az 5-12. terhességi hétre tehető, az észlelt agyszerkezeti eltérések vonatkozásában a holoprosencephalia diagnózisa valószínűsíthető. A betegség kóreredete adott esetben nem határozható meg.

A gyermek mozgásszervi fogyatékosságban, beszédfogyatékosságban, valamint valószínűsíthetően középsúlyos értelmi fogyatékosságban szenved. Napi szintű mozgás-, beszéd-, kommunikáció-, valamint komplett gyógypedagógiai értelmi fejlesztésre szorul.

A terhesség során a második ultrahangvizsgálat keretében a koponya és az agy szerkezetét, ennek során a koponya és négy síkban a koponyán belüli képletek vizsgálatát is el kell végezni. Az I. rendű alperes az agyszerkezet vizsgálatát a 20. héten elvégzett ultrahangvizsgálat alkalmával nem dokumentálta.

Amennyiben a 20. heti ultrahangvizsgálat során V.B. agyszerkezeti elváltozását felismerték volna, a felperesek éltek volna a terhesség-megszakítás lehetőségével.

A felperesek keresetükben kérték, hogy a bíróság egyetemlegesen kötelezze az alpereseket felperesenként 10.000.000 forint nem vagyoni kártérítés és annak 2009. április 16-tól a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint a 11. sorszámú keresetmódosításban megjelölt vagyoni káraik megfizetésére. Állították, hogy az I. rendű felperes terhességének gondozása során az alperesek nem az egészségügyi szolgáltatótól elvárható gondossággal jártak el, a gyermek agyszerkezeti elváltozását nem ismerték fel időben, ezért a felperesek számára elveszett annak az esélye, hogy a terhesség-megszakítás lehetőségével éljenek.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletével a II. rendű alperes vonatkozásában a keresetet elutasította és kötelezte a felpereseket a II. rendű alperes javára elsőfokú perköltség megfizetésére. Megállapította, hogy az I. rendű alperes teljes kártérítési felelősséggel tartozik kiskorú V.B. egészségkárosodottan való megszületéséből a felpereseket ért károkért.

A részítélet indokolása szerint a felperesek a II. rendű alperessel szemben keresetüket arra alapították, hogy az I. rendű felperes terhessége 17. és 19. hetében is járt terhesgondozáson a II. rendű alperesnél, ahol a második megjelenés alkalmával elmulasztották az I. rendű felperes tájékoztatását arról, hogy az ultrahangvizsgálatot haladéktalanul végeztesse el, illetve elmulasztották ennek a vizsgálatnak az elvégzését. Mulasztás hiányában esély lett volna arra, hogy kiskorú V.B. idegrendszeri elváltozását felismerjék és a szülők dönthessenek a terhesség megszakításáról.

Az elsőfokú bíróság alaptalannak találta a felperesek II. rendű alperessel szembeni keresetét. A II. rendű alperesnél a terhesség 18. hete előtt az I. rendű felperest a vizsgálat szükségességéről tájékoztatták és azt a terhesgondozási kiskönyvbe bejegyezték, I. rendű felperes azonban a vizsgálatot a II. rendű alperesnél nem kívánta elvégeztetni. A vizsgálat időpontját Sz-on a kezelőorvosával egyeztette és arra ott is került sor. A II. rendű alperestől ezért nem volt elvárható, hogy az ultrahangvizsgálatra a felperest rábeszélje vagy azt párhuzamosan maga is elvégezze. A kiskönyv adataiból ugyanis 2008. novemberére egyértelmű volt számára, hogy az ultrahang vizsgálatokat az I. rendű felperes az I. rendű alperes orvosával végezteti.