PK 87. szám

Ha a végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkező akaratán kívül álló okból megsemmisült vagy egyébként nem található meg, de a hagyatéki eljárás során valamennyi érdekelt elfogadta a végrendelet létét, tartalmát, valamint azt, hogy a végrendelet a törvényben meghatározott alakszerűségek megtartásával jött létre: a közjegyző az egybehangzó nyilatkozatok alapján teljes hatállyal adhatja át a hagyatékot a végrendeleti örökösöknek.

A Ptk. 633. §-ának első fordulata értelmében a végrendelkezést tartalmazó okirat hatályát nem szünteti meg az, hogy az okirat a végrendelkező akaratán kívül álló okból megsemmisült vagy egyébként nem található meg. Ez csak azt vonja maga után, hogy a végrendeleti akaratnyilvánítást, annak tartalmát és a törvényben meghatározott alakszerűségek megtartását bizonyítani kell.

A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet 55. §-a értelmében a hagyatéki eljárásban bizonyításfelvételnek csak a jogszabályban kifejezetten megjelölt esetekben van helye. A végrendelet létével és tartalmával kapcsolatos vita nem tartozik a kivételek közé. Ha tehát a végrendelet létével, majd későbbi megsemmisülésével vagy egyébként a fel nem találásával kapcsolatban bizonyítási eljárás lefolytatására van szükség, a közjegyző nem adhatja át a hagyatékot teljes hatállyal hanem csak a hagyaték ideiglenes hatályú átadása felől határozhat.

Más a helyzet akkor, amikor a hagyatéki eljárás során valamennyi érdekelt, tehát mind a törvényes, mind a végrendeleti örökösök, egyezően adják élő a végrendelkezést tartalmazó okirat létrejöttét, tartalmát és alakszerűségeinek megtartását, valamint az örökhagyó akaratán kívül álló okból bekövetkezett későbbi megsemmisülését, illetőleg elvesztését és egybehangzóan úgy nyilatkoznak, hogy a végrendeletet hatályosnak tekintik, elfogadják. Ilyenkor nincs vita a felek között, és nincs olyan vitás tény sem, amit bizonyítani kellene.

A 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet 50. §-ának (1) bekezdése értelmében a hagyatéki tárgyalás alapján a hagyaték átadása kérdésében a tényállást hivatalból kell megállapítani. A közjegyző a tényállás megállapítása végett a feleket nyilatkozattételre, az okiratok bemutatására és értékelésre vonatkozó és egyéb adatok szolgáltatására hívhatja fel, a bíróságoktól, más hatóságoktól, okiratokat, iratokat szerezhet be.

E szabályból az következik, hogy a felek egyező nyilatkozata alapul szolgálhat a végrendelkezést szolgáló okirat létrejöttének, tartalmának, alakiságának, valamint a végrendelkező akaratán kívül álló okból bekövetkezett későbbi megsemmisülés tényének vagy fel nem találásának megállapítására. A közjegyző tehát az egybehangzó nyilatkozatok alapján a végrendelet szerint teljes hatállyal adhatja át a hagyatékot az örökösöknek.

Az érdekeltek perre szorítása - egyetértés esetén - gyakorlatilag sem volna célszerű, mert a perben nem történne más, mint a hagyatéki eljárásban, tehát a felek a perben is egyező előadást tennének, és a bíróság a felek egybehangzó tényelőadásaira alapítaná a határozatát.