Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni bennük a Jogkódex?

...Bővebben...

6/1958. (VII. 4.) IM rendelet

a hagyatéki eljárásról

A pénzügyminiszterrel, valamint az 1. § tekintetében az egészségügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem:

I. A LELTÁROZÁS

A haláleset bejelentése

1. §

(1) A halálesetet a halottkém köteles a haláleset helye szerint illetékes községi, (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának (a továbbiakban: végrehajtó bizottság) a halottvizsgálati bizonyítvány egy példányával bejelenteni.

(2) Ha a haláleset nem a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelyén történt, a végrehajtó bizottság a halottvizsgálati bizonyítványt köteles a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes végrehajtó bizottságnak, ha pedig a meghalt személynek belföldön lakóhelye nem volt, vagy az nem állapítható meg, a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerint illetékes végrehajtó bizottságnak megküldeni.

(3) A bíróság a holtnaknyilvánító vagy a halál tényét megállapító jogerős határozatát az anyakönyvi felügyelőnek [105/1952. (XII. 28.) MTszámú rendelete 10. § (4) bekezdés], valamint a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes végrehajtó bizottságnak is megküldi. Ha a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye ismeretlen, a határozatot a hagyatéki vagyon fekvése helye szerint illetékes végrehajtó bizottsághoz kell megküldeni.

(4) A halálesetet a végrehajtó bizottságnak vagy a közjegyzőnek az is bejelentheti, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik. A bejelentő a halálesetet anyakönyvi kivonattal, holtnaknyilvánító, vagy a halál tényét megállapító bírói határozattal, illetőleg egyéb hiteltérdemlő módon igazolni, jogi érdekét (örökösi, hagyományosi, hitelezői stb. minőségét) pedig valószínűsíteni köteles. A végrehajtó bizottság, illetőleg a közjegyző, ha az eljárásra nem illetékes, a bejelentésről további eljárás végett értesíti az illetékes végrehajtó bizottságot, illetőleg közjegyzőt.

A hagyaték leltározása

2. §

(1) Belföldi hagyaték leltározása iránt a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye, ha pedig belföldön lakóhelye nem volt. vagy az nem állapítható meg, a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerint illetékes végrehajtó bizottság intézkedik.

(2) Több egyenlően illetékes végrehajtó bizottság közül a leltározás iránti intézkedésre az a végrehajtó bizottság illetékes, amelyhez előbb érkezett a bejelentés a halálesetről.

3. §

(1) A leltározást - mint leltárelőadó - azoknál a tanácsoknál, amelyeknél igazgatási osztály vagy csoport működik, annak előadója, egyébként pedig a végrehajtó bizottság titkára, vagy a végrehajtó bizottság által megbízott előadó végzi.

(2) A végrehajtó bizottság illetékességének területén kívül fekvő vagyon leltározása iránt a leltárelőadó a vagyon fekvése szerint illetékes végrehajtó bizottságot keresi meg.

4. §

(1) Magyar állampolgár után belföldön maradt ingatlanvagyont leltározni kell.

(2) A belföldön maradt ingóságokat csak akkor kell leltározni, ha

a) a hagyatékban kiskorú, gondnokság alatt álló, ismeretlen helyen távollevő személy vagy méhmagzat érdekelt,

b) nincs ismert örökös,

c) a nagykorú örökösök között külföldön levő személy is van.

(3) Az előbbi rendelkezés alá nem tartozó esetekben az ingóságot akkor kell leltározni, ha azt az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, vagy a hagyatéki hitelező kéri.

(4) Az örökös, a hagyományos, vagy a végrendeleti végrehajtó kérelmére leltározni kell azokat a vagyontárgyakat is, amelyeket a meghalt személy életében másoknak ajándékozott és a kérelmezőnek az ajándékozás tényének megállapításához jogi érdeke fűződik (osztályrabocsátás, kötelesrész sérelme, beszámítás stb.). Ezeket a vagyontárgyakat azonban a hagyatéki eljárás szempontjából nem szabad a hagyatékhoz tartozónak tekinteni.

5. §

(1) A leltárt a vagyon fekvésének a helyén (a helyszínen) kell elkészíteni. A leltárelőadó a hivatalos helyiségében - a szükséges adatok beszerzése, illetőleg az érdekeltek meghallgatása alapján - készíti el a leltárt, ha

a) a hagyatékhoz csak ingatlanvagyon tartozik, illetőleg abban ingó vagyontárgy is van. de annak leltározása nem kötelező [4. § (2) bekezdés],

b) a hagyatékhoz tartozó ingó vagyontárgyak leltározása azért kötelező, mert a hagyatékban kiskorú vagy méhmagzat az érdekelt, az őt illető vagyontárgyak azonban szülője számadás nélküli kezelésében (1952. évi IV. törvény 80. §) vannak

(2) A leltárelőadó, ha azt bármely okból szükségesnek találja, az (1) bekezdés a) és b) pontjai esetében is helyszínen készítheti el a leltárt.

(3) A leltár helyszínen való elkészítése esetében lehetőleg tanút kell alkalmazni. A tanú részére díjazás és költségtérítés nem jár.

6. §

(1) A leltárelőadó, amennyiben leltározásnak helye van, köteles a leltárt a halálesetről szóló értesítésnek (halottvizsgálati bizonyítványnak, holtnaknyilvánító határozatnak stb.). illetőleg a megkeresésnek a végrehajtó bizottsághoz való érkezésétől számított tizenöt napon belül elkészíteni. Ha utóbb derül ki, hogy a meghalt személy után kötelező leltározás alá eső [4. § (1)-(3) bekezdés], de korábban még nem leltározott vagyon maradt, a leltárt attól a naptól számított nyolc napon belül kell elkészíteni, amikor a végrehajtó bizottság erről a vagyonról tudomást szerzett.

(2) A leltározás idejéről és helyéről a leltárelőadó az előtte ismert érdekelteket (belföldön lakó örökösöket, hagyományosokat, a végrendeleti végrehajtót és amennyiben a leltározást a hagyatéki hitelező kérte, a hitelezőt is) írásban azzal a figyelmeztetéssel értesíti, hogy a leltározásnál jelen lehetnek, de azt távollétükben is foganatosítják. Az értesítés elmaradása a leltározást nem akadályozza. A leltárelőadónál személyesen megjelent féllel a leltározás időpontját szóval is lehet közölni.

7. §

(1) Ha a leltár elkészítése nem a helyszínen történik, a leltár elkészítéséhez szükséges adatokat a leltárelőadó a meghalt személy hozzátartozóinak meghallgatása útján és a végrehajtó bizottságnál rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg.

(2) Ha a hagyatékban kiskorú, gondnokság alatt álló, ismeretlen helyen távollevő személy, vagy méhmagzat érdekelt, a törvényes képviselőt meg kell hallgatni.

(3) A meghallgatott személyt figyelmeztetni kell arra, hagy a leltározás alá eső vagyontárgyak eltitkolása büntetendő cselekmény.

(4) A leltározáshoz szükséges telekkönyvi adatokat a végrehajtó bizottságnál rendelkezésre álló törzslapokból (kataszteri birtokívekből) kell megállapítani. Ha ez nem lehetséges, a telekkönyvi kivonatokat a leltárelőadó vagy maga szerzi be, vagy azok megküldése iránt az ingatlan fekvése szerint illetékes közjegyzőt keresi meg. Az utóbbi esetben a közjegyzővel közölni kell az ingatlan helyrajzi-számára, fekvésére, területére, megszerzésének módjára (öröklés, ajándékozás, vétel) és idejére, valamint a meghalt személy megjelölésére vonatkozó mindazokat az adatokat (esetleges ismertető neve, feleségének, volt feleségének leánykori neve, szüleinek, előbbi házastársának neve stb.), amelyek a leltárélőadó által megállapíthatók.

(5) A megkeresett közjegyző a telekkönyvi kivonatokat köteles három napon belül elkészíteni és aláírásával, valamint pecsétjével hitelesítve a leltárelőadónak megküldeni. Az így hitelesített telekkönyvi kivonatot csak hagyatéki eljárás céljára szabad felhasználni.

8. §

A hagyatéki leltár céljára a rendszeresített nyomtatványt kell használni (1. számú minta). A nyomtatvány minden rovatát pontosan ki kell tölteni, azokat a rovatokat pedig, amelyekre adat nincs, át kell húzni. A leltárnak szabatosan tartalmaznia kell az örökhagyó személyére és vagyonára vonatkozó adatokat, továbbá mindazokat az adatokat, amelyek a hagyaték átadásához, az öröklési illeték kiszabásához és az esetleges gyámhatósági eljáráshoz szükségesek.

9. §

(1) A leltárban a hagyatéki ingatlanokat és ingóságokat külön-külön - az ingatlanokat telekkönyvi helyrajziszám szerint és a tényleges művelési ág feltüntetésével - kell felsorolni és külön-külön kell értékelni. Ha a nyomtatványon a felsorolásra szánt hely nem elegendő, a felsorolást külön íven kell folytatni.

(2) Ha a hagyatékhoz olyan vagyontárgyak tartoznak, amelyeknek az örökhagyó csak meghatározott hányadban volt tulajdonosa, ezeket a vagyontárgyakat teljes egészükben össze kell írni, de meg kell jelölni az örökhagyót megillető hányadot és csak ennek a hányadnak az értékét kell feltüntetni.

(3) Ha az örökhagyó az ingatlannak csupán telekkönyvön kívüli tulajdonosa volt, ezt a körülményt a leltárban részletesen fel kell tüntetni. A telekkönyvileg az örökhagyó nevén álló ingatlant - a megfelelő megjegyzéssel - akkor is fel kell venni a leltárba, ha az érdekeltek állítása szerint az már nem volt az örökhagyóé.

(4) A 4. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a leltárba fel kell venni minden olyan ingóságot, amely a halál időpontjában a meghalt személy tulajdonában vagy birtokában volt. kivéve, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy az másnak a tulajdona. A leltározás egyéb eseteiben csak azokat az ingóságokat kell felvenni a leltárba, amelyek felvételét az érdekeltek kérik. Amennyiben erre vonatkozóan az érdekeltek között vita van, a vitás dolgot fel kell venni a leltárba annak megjegyzésével, hogy azt ki és milyen jogcímen igényli.

(5) Ha az örökösök hagyatéki terheket jelentenek be, az örökhagyó után maradt ingóságok értékét akkor is meg kell állapítani, ha az ingóságokat nem leltározták.

10. §

(1) A vagyontárgyak értékét a megjelent örökösökkel vagy azok képviselőjével folytatott tárgyalás alapján, lehetőleg azokkal egyetértésben kell megállapítani.

(2) Ha az értékelés tekintetében a leltárelőadó és az örökösök vagy képviselőjük között véleményeltérés van, a leltárban a leltárelőadó által megállapított forgalmi értéket kell feltüntetni. Fel kell tüntetni azt is, ha az örökösök a megállapított értékelést illetékkiszabás alapjául elfogadják, illetve véleményeltérés esetén azt, hogy milyen értéket fogadnak el.

(3) Az örökösökkel közölni kell, hogy a megállapított értéket az illetéket kiszabó pénzügyi szerv módosíthatja. A közlés megtörténtét fel kell tüntetni a hagyatéki leltárban.

11. §

(1) Ha az ingóságokra a leltározás kötelező, a Jeltárban az örökhagyónak munkavállalói illetmények és más időszakos járandóságok címén fennálló, valamint egyéb követeléseit is fel kell sorolni, kivéve az örökhagyó takarékbetét címén járó követelését akkor, ha a takarékbetét elhelyezésekor - halála esetére - a betét tekintetében kedvezményezettet jelölt meg. Fel kell tüntetni az adós nevét, a követelés alapját, s ha okirat van róla, annak keltét és a lejárat idejét. A követelés értékeként az örökhagyó halála napján fennálló összegnek és eddig az időpontig számított járulékoknak az együttes összegét kell figyelembe venni.

(2) Ha valamely követelés zálogjoggal vagy jelzálogjoggal van biztosítva, ezt a körülményt a zálog vagy jelzálog körülírásával fel kell tüntetni.

(3) A vitás, vagy az érdekeltek szerint behajthatatlan követeléseket is leltárba kell foglalni, a vita okát vagy a behajtás akadályait azonban fel kell jegyezni.

(4) A hagyatéki terhek (köztartozások) felsorolásánál fel kell tüntetni a hitelező nevét és lakását, a tartozás összegét, jogalapját, keletkezésének idejét, a tartozásra vonatkozó okirat keltét és a lejárat idejét.

12. §

(1) Ha a leltárelőadó a leltározás alkalmával biztosítási intézkedéseket tett, ezt a leltárban fel kell tüntetni.

(2) Ugyancsak fel kell tüntetni a leltárban az érdekelteknek a hagyatéki eljárással kapcsolatos nyilatkozatait is.

(3) A leltározás befejezésekor a leltárt a leltárelőadó, a jelenlevő érdekeltek és tanúk is aláírják. Ha valaki az aláírást megtagadja, ezt a körülményt a leltárelőadó a megtagadás okának megjelölésével feltünteti.

13. §

A leltározás alkalmával a leltárelőadónak átadott végrendeletet és a hagyatéki eljárás szempontjából lényeges más okiratot a hagyatéki leltárhoz kell csatolni. Ha a leltározás alkalmával kijelentették, hogy a végrendelet valamely hatóság vagy személy őrizetében van, ezt a leltárban fel kell tüntetni.

14. §

(1) A hagyatéki leltárt a leltározás befejezésétől számított öt napon belül a hozzácsatolt végrendelettel és egyéb okiratokkal együtt két példányban meg kell küldeni annak a közjegyzőnek, aki a hagyatéki eljárásra illetékes. Meg kell küldeni egyidejűleg a beszerzett, telekkönyvi kivonatokat, az ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt és. azokat a községi bizonyítványokat, amelyeket más jogszabályok értelmében a hagyatéki eljárás során az örökösök becsatolni kötelesek [2/1957. (II. 3.) FM számú rendelet 3. §, 3/1957. (II. 3.) FM számú rendelet 12. § stb.].

(2) Ha a hagyatékban kiskorú, gondnokság alatt álló, ismeretlen helyen levő személy, vagy méhmagzat van érdekelve, a leltár másolatát az illetékes gyámhatóságnak, ha pedig az érdekelt külföldön lakó (devizakülföldi) személy, a Pénzintézeti Központnak is meg kell küldeni.

15. §

(1) Ha a leltározás alkalmával a leltárelőadó azt állapítja meg, hogy

a) valamelyik kiskorú vagy gondnokság alá helyezett örökösnek nincs törvényes képviselője,

b) a meghalt személy gyám vagy gondnok volt és halála folytán a gyámsága, illetőleg gondnoksága alatt álló személy részére kell gyámot vagy gondnokot kirendelni,

c) a kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy törvényes képviselője akár a törvény kizáró rendelkezése folytán, akár tényleges akadály miatt az ügyben nem járhat el,

d) valamelyik örökös ismeretlen helyen távol van, vagy ismert helyen van ugyan, de részére az idézés kézbesítése nem lehetséges.

e) a hagyatékban méhmagzat van érdekelve és a méhmagzat élveszületése esetére nem kerülne szülői felügyelet alá, vagy az ügyben szülője akár a törvény kizáró rendelkezése, akár tényleges akadály miatt nem járhat el,

erről a szükséges intézkedések megtétele végett a gyámhatóságot a leltár egy másolatának megküldésével egyidejűleg értesíti.

(2) A leltárelőadó köteles a közjegyzőnek beküldött leltárban feltüntetni, hogy az előző bekezdésben, valamint a 14. § (2) bekezdésében írt értesítési kötelezettségének eleget tett-e.

(3) A gyámhatóság az (1) bekezdés a), c), d) és e) pontjaiban meghatározott esetekben az örökös részére gyámot, illetőleg gondnokot rendel ki és erről a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőt értesíti.

16. §

Azokban az esetekben, amikor a meghalt személy után kötelező leltározás alá eső vagyontárgy nem maradt, a végrehajtó bizottság a hozzá beérkezett halottvizsgálati bizonyítványt, illetőleg holtnaknyilvánító végzést (halál tényét megállapító bírósági határozatot) a leltározás mellőzése okának feltüntetésével, érdemi intézkedés nélkül irattárba helyezi. Ha a leltározás mellőzése a kihallgatott hozzátartozó előadása alapján történt, a feljegyzést a meghallgatott hozzátartozóval alá kell íratni.

17. §

Az illetékes közjegyző tájékoztatást kérhet a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervétől (előadójától) arról, hogy kellő időben megtörtént-e a leltározás minden olyan esetben, amikor az kötelező. Ebből a célból a vonatkozó könyveket (anyakönyveket), iratokat, feljegyzéseket és kimutatásokat személyesen megtekintheti. Ha a közjegyző hiányt vagy mulasztást észlel, azt a hiány megszüntetése vagy a mulasztás orvoslása végett közli a végrehajtó bizottság elnökével, szükség esetében pedig erről értesíti az ügyészt.

18. §

(1) Ha a halálesetet a közjegyzőnél jelentették be [1. § (4) bekezdés], vagy ha a leltározás szükségessége a közjegyző előtt folyó eljárás során merült fel, a leltárt a közjegyző maga is elkészítheti. Amennyiben a szükséges adatok nem. állnak rendelkezésre, a közjegyző a leltár elkészítése végett az illetékes végrehajtó bizottságot keresi meg.

(2) Ha a leltárt a közjegyző maga készíti el és a leltározással egyidejűleg a hagyatéki tárgyalást is nyomban meg lehet tartani, a közjegyző a leltárt külön űrlap használata nélkül a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvbe is foglalhatja. Ebben az esetben a jegyzőkönyvnek kell tartalmaznia a szükséges (8. §) adatokat.

Biztosítási intézkedések

19. §

(1) Az örökös, illetőleg a végrendeleti végrehajtó a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak vagy azok egy részének biztosítását kérheti, ha alaposan tartani lehet attól, hogy a vagyontárgyakat eltulajdonítják, elrejtik, eltékozolják, megrongálják vagy más módon veszélyeztetik.

(2) Biztosítási intézkedésnek akkor is helye van, ha attól lehet alaposan tartani, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak természetes romlás folytán értéküket vesztik, vagy ha a hagyatéki vagyontárgyak csak értékükkel arányban nem álló költséggel lennének megőrizhetők.

(3) Ha a hagyatéknak, illetőleg a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyaknak az előző rendelkezésekben meghatározott veszélyeztetése megállapítható, biztosítási intézkedéseknek hivatalból is helye van a következő esetekben:

a) a vagyon fekvése helyén nincs a meghalt személynek olyan hozzátartozója, meghatalmazottja, végrendeleti örököse, akinek kezelésére és őrzésére a hagyatéki vagyontárgyakat megnyugvással lehetne bízni,

b) az örökösök között kiskorúak vagy gondnokság alá helyezett személyek vannak és törvényes képviselőjük nincs, vagy törvényes képviselőjük távolléte miatt érdekeik védelméről megfelelően gondoskodni nem tudnak,

c) az örökösök ismeretlen helyen tartózkodnak vagy az örökösök között belföldi önjogú személy nincs és egyik esetben sincs ügyeik vitelére feljogosított megbízottjuk.

20. §

(1) Biztosítási intézkedést a leltárelőadó és a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyző tehet.

(2) Ha a leltárelőadó más helyen fekvő hagyatéki vagyontárgy tekintetében biztosítási intézkedést tart szükségesnek, annak foganatosítása iránt a vagyontárgy fekvésének helye szerint illetékes végrehajtó bizottságot keresi meg. A végrehajtó bizottság a megkeresést haladéktalanul teljesíteni köteles.

21. §

A leltárelőadó a haláleset napjától a hagyatéki leltár beterjesztéséig terjedő idő alatt

a) a hagyatékhoz tartozó készpénzt, értékpapírt és más értéktárgyat bírói letétbe helyezi,

b) azokat a szobákat, más helyiségeket, vagy megőrzésre szolgáló szekrényeket, ládákat és más tartályokat, amelyekben a veszélyeztetett vagyontárgyak vannak, sürgős szükség esetében a vagyontárgyak zár alá vételének foganatosításáig ideiglenesen lepecsételtetheti,

c) a hagyatékhoz tartozó ingókat zár alá veheti,

d) a zár alá vételre nem alkalmas vagyontárgyakat értékük hozzávetőleges megállapítása után megbízható személy gondozására bízhatja,

e) halaszthatatlan esetben elrendelheti azoknak a vagyontárgyaknak az értékesítését, amelyek természetüknél fogva romlás veszélyének vannak kitéve.

22. §

A közjegyző a haláleset napjától a hagyatéki eljárás befejezéséig

a) elrendelheti a 21. §-ban felsorolt biztosítási intézkedéseket, ha azt a leltárelőadó mellőzte,

b) hagyatéki zárlatot rendelhet el,

c) a hagyatéki követelések behajtására ügygondnokot rendelhet ki,

d) azt a hagyatéki vagyont, amely a rendelkezésre álló adatok szerint az államra száll, a végrehajtó bizottság kezelésére bízhatja,

e) elrendelheti a hagyatékhoz tartozó azoknak az ingóknak az értékesítését is, amelyek csak értékükkel arányban nem álló költséggel lennének megőrizhetők, vagy amelyek az örökhagyó lakásának használatbavételét akadályozzák, feltéve, hogy az ingók más módon nem őrizhetők meg,

f) megtehet más olyan intézkedést is, amely a hagyaték biztosítása végett az adott körülmények között elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozik.

23. §

(1) A biztosítási intézkedés elrendelése előtt a lehetőséghez képest meg kell hallgatni az érdekelteket. Ha valamelyik érdekelt a veszélyeztetett értéknek megfelelő biztosítékot ad és a biztosítási intézkedés elrendelése egyébként nem szükséges, azt mellőzni kell. Biztosítékul készpénzt, takarékbetétkönyvet vagy értéktárgyat lehet elfogadni. A felajánlott biztosítékot bírói letétbe kell helyezni.

(2) A készpénzt, takarékbetétkönyvet és értéktárgyat a leltárelőadó, illetőleg a közjegyző bírói letétbe helyezés végett elismervény ellenében magához veszi, s addig, amíg a bírói letétbehelyezés meg nem történhet, hivatali helyiségében őrzi. A bírói letétbehelyezést haladéktalanul, de legkésőbb az átvételt követő munkanapon foganatosítani kell.

(3) A hagyatékhoz tartozó ingók zár alá vétele akként történik, hogy a leltárelőadó, illetőleg a közjegyző azokat lepecsételt szekrényben, ládában vagy más tartályban, a lakók rendes használatára nem szükséges lepecsételt helyiségben helyezi el és a szekrényt, ládát vagy más tartályt illetőleg a helyiséget megbízható személy felügyeletére bízza.

(4) A szobák és más helyiségek lepecsételésénél ügyelni kell arra, hogy a lepecsételés a lakás szükséges mértékű használatában az arra jogosultakat ne akadályozza. A lepecsételésnél a leltárelőadó, illetőleg a közjegyző a helyiség ajtajára, illetőleg a tartály nyílására papírszeletet tesz és annak mindkét végére hivatalos pecsétjét akként alkalmazza, hogy a helyiséget, illetőleg a tartályt a pecsét vagy a papírszelet megsértése nélkül ne lehessen felnyitni.

(5) A hagyatéki zárlatot ingatlanok és olyan ingók tekintetében lehet elrendelni, amelyek kezelésre szorulnak, vagy az elveszés, illetőleg megrongálódás veszélyének vannak kitéve. A hagyatéki zárlat abban áll, hogy a közjegyző a zárlat alá vett ingatlant vagy ingót az általa kinevezett zárgondnok kezelésére bízza és a zárgondnokot megfelelő kezelési utasítással látja el. A hagyatéki zárlatra a végrehajtási eljárás során foganatosított zárlat szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(6) A hagyatéki követelések behajtására ügygondnokul örököst is ki lehet rendelni. Az ügygondnok a behajtott összeget köteles bírói letétbe helyezni.

(7) A vagyontárgyak értékesítésére a büntető eljárás során lefoglalt, illetőleg elkobzott dolgok értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket [14/1957. (XII. 5.) IM számú rendelet] kell alkalmazni. Az értékesítés során befolyt összeget bírói letétbe kel] helyezni.

24. §

A közjegyző az általa elrendelt biztosítási intézkedést vagy maga foganatosítja, vagy annak foganatosítására a vagyontárgy fekvése szerint illetékes végrehajtó bizottságot keresi meg.

25. §

Ha a biztosítási intézkedés nem a leltározással egyidejűleg kerül foganatosításra, a biztosítási intézkedés foganatosításáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben az esetleg alkalmazott tanú nevét és lakcímét is fel kell tüntetni. A leltárt és a jegyzőkönyvet a jelenlevő érdekeltek és a tanúk is aláírják. A tanú részére díjazás és költségtérítés nem jár.

26. §

(1) A leltárelőadó által foganatosított biztosítási intézkedésekről az illetékes közjegyzőt értesíteni kell, akinél az érdekeltek kérhetik az intézkedés egészben vagy részben való hatályon kívül helyezését.

(2) A közjegyző a leltárelőadó által foganatosított biztosítási intézkedést kérelemre vagy hivatalból hatályon kívül helyezheti, illetőleg módosíthatja.

27.

(1) A hagyaték biztosításával felmerült költségeket a közjegyző állapítja meg. A költségeket az köteles előlegezni és viselni, aki a biztosítási intézkedést kérte. Ha a leltárelőadó, illetőleg a közjegyző hivatalból rendelte el a biztosítási intézkedést, a költségeket az érdekeltek kötelesek előlegezni, és azok az örökösöket egyetemlegesen terhelik.

(2) A hagyták biztosítását elrendelő végzés ellen használt fellebbezésnek a biztosítás foganatosítására nincs halasztó hatálya, indokolt esetben azonban a biztosítás foganatosítását a fellebbezés elintézéséig a fellebbezési bíróság és a közjegyző is felfüggesztheti.

II. ELJÁRÁS A KÖZJEGYZŐ ELŐTT

Illetékesség

28. §

(1) A hagyatéki eljárásra az a közjegyző illetékes, akinek működési területén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt.

(2) Ha az örökhagyónak belföldön lakóhelye nem volt, az eljárásra az a közjegyző illetékes, akinek működési területén az örökhagyó meghalt, ha pedig külföldön halt meg, az a közjegyző, akinek működési területén a hagyatéki vagyon van.

(3) A (2) bekezdés alapján egyaránt illetékes több közjegyző között a megelőzés dönt.

(4) Ha az előző bekezdésekben foglalt rendelkezések alapján nem lehet megállapítani, hogy az eljárásra melyik közjegyző az illetékes, az illetékes közjegyzőt az igazságügyminiszter jelöli ki.

29. §

(1) Magyar állampolgárnak belföldön levő ingatlan és ingóhagyatékára vonatkozó hagyatéki eljárásra a jelen rendelet szerint illetékes közjegyző joghatósága kizárólagos.

(2) Magyar állampolgárnak külföldön levő ingatlan és ingóhagyatékára vonatkozó hagyatéki eljárást az igazságügyminiszter utasítása alapján a jelen rendelet szerint illetékes közjegyző folytatja le.

(3) Külföldi állampolgárnak belföldön levő ingatlan hagyatékára vonatkozó eljárásra a jelen rendelet szerint illetékes közjegyzőnek kizárólagos joghatósága van.

(4) Külföldi állampolgárnak belföldön levő ingóhagyatékára vonatkozó hagyatéki eljárást - eltérő nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat hiányában - szintén a jelen rendelet szerint illetékes közjegyző folytatja le.

30. §

A belföldi örökösök egyező kérelmére az illetékes közjegyző az eljárást átengedheti olyan - egyébként nem illetékes - közjegyzőnek, aki előtt az eljárás az adott körülményekre tekintettel gyorsabban és a felekre nézve kevesebb kiadással folytatható le.

A hagyatéki eljárás megindítása

31. §

(1) A közjegyző a hagyatéki eljárást a hagyatéki leltár beérkezése, illetőleg a nála tett bejelentés után azonnal hivatalból megindítja, ha

a) magyar állampolgár után belföldön ingatlan vagyon maradt,

b) a hagyatékban kiskorú, gondnokság alatt álló, ismeretlen helyen távollevő személy vagy méhmagzat érdekelt,

c) nincs ismert örökös.

d) a nagykorú örökösök között külföldön levő személy is van.

(2) Az előbbi rendelkezés alá nem tartozó esetekben a hagyatéki eljárást akkor kell megindítani, ha azt az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, vagy a hagyatéki hitelező kéri.

32. §

Ha a hagyatéki eljárás a 31. § (2) bekezdése alapján indult meg. vagy ha a hagyatékhoz csak ingóság tartozik és megszűnik az a körülmény. amelynek fennállása miatt az említett § (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja értelmében az eljárást hivatalból kellett megindítani, a közjegyző az eljárást az örökösök egyező kérelmére megszünteti.

A hagyatéki tárgyalás előkészítése

33. §

A közjegyző köteles a hagyatéki tárgyalást úgy előkészíteni, hogy az egy határnapon befejezhető legyen; evégből a tárgyalás határnapjáig beszerzi az eljáráshoz szükséges adatokat és iratokat.

34. §

(1) A hatóság vagy bármely személy, mihelyt a végrendelkező haláláról hiteltérdemlően értesül, köteles a birtokában levő végrendeletet a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnek megküldeni. A végrendeletet postai továbbítás esetében ajánlott küldeményként kell feladni. Magánszemélyek a végrendeletet a lakóhely szerint illetékes közjegyzőnek is átadhatják továbbítás végett.

(2) Ha a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatására nem illetékes, az általa közjegyzői okiratként őrzött végrendeletről a szükséges példányszámban hiteles másolatot küld a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnek, ezt a tényt az eredeti okiratra feljegyzi, a nála letett végrendeletet pedig eredetben küldi meg az illetékes közjegyzőnek.

(3) Ha a közjegyző arról értesül, hogy a meghalt személy végrendeletét valamely hatóság, vagy meghatározott személy őrzi, azt a végrendelet átadására felhívja.

35. §

(1) A közjegyző a végrendelkező halála után a lezárt végrendeletet a tárgyalás előkészítése végett felbonthatja.

(2) A közjegyző a végrendeletet általában a hagyatéki tárgyaláson hirdeti ki, indokolt esetben azonban a végrendeletet a tárgyalás előtt is kihirdetheti és e célból a kihirdetés helyéről, valamint idejéről az érdekelteket értesíti.

(3) A kihirdetés megtörténtét a végrendeleten, illetőleg ha az eredeti végrendeletet nem a hagyatékot tárgyaló közjegyző őrzi, a hiteles másolaton fel kell jegyezni.

36. §

(1) Ha a közjegyző a végrendelet felbontása alkalmával a végrendelettel kapcsolatban valamilyen aggálytkeltő körülményt észlel, arról hivatalos feljegyzést készít, ha pedig az aggályos körülményt a kihirdetés során észleli, azt a kihirdetésről, illetőleg a tárgyalásról készült jegyzőkönyvben tünteti fel.

(2) Több lapból álló végrendelet egyes lapjait a közjegyző a kihirdetés alkalmával aláírja és pecsétjével látja el.

(3) A közjegyző az általa kihirdetett végrendeletet - fontos okiratként - jól elzárható helyen külön őrzi.

37. §

(1) Ha a közjegyző arról értesül, hogy a meghalt személy szóbeli végrendeletet tett, annak tanúit vallomásuk jegyzőkönyvbe foglalása végett megidézi és erről az érdekelteket értesíti.

(2) A tanú halála esetében meg kell állapítani, hogy készített-e a szóbeli végrendeletről írásbeli feljegyzést. Ha ilyen feljegyzés van, azt a közjegyző a kihirdetésre kitűzött határnap előtt beszerzi.

(3) A szóbeli végrendelet kihirdetése a tanúk kihallgatásából és vallomásuknak jegyzőkönyvbe foglalásából, illetőleg az általuk készített és a (2) bekezdés értelmében beszerzett vagy a tanú által bemutatott feljegyzésnek a felolvasásából és a jegyzőkönyvhöz csatolásából áll.

(4) A tanúk a szóbeli végrendeletre vonatkozó tanúvallomásukat tartalmazó jegyzőkönyvet aláírják.

38. §

A végrendelet tartalmáról értesíteni kell azokat az érdekelteket (40. §), akik a végrendelet kihirdetésénél nem voltak jelen.

39. §

(1) A közjegyző keresi meg a gyámhatóságot a gyám, illetőleg a gondnok kirendelése végett, ha a leltározó közeg a 15. §-ban meghatározott értesítési kötelezettségének nem tett eleget, vagy ha a gyám, illetőleg a gondnok kirendelésének szükségessége [15. § (1) bekezdés] a hagyatéki eljárás során merült fel.

(2) Ha a közjegyző az előtte ismeretes adatok alapján megállapíthatónak találja, hogy valamelyik örökös a cselekvőképességét kizáró vagy korlátozó elmebetegségben vagy más szellemi fogyatkozásban szenved, erről az illetékes ügyészt az örökös érdekeltségére vonatkozó és a rendelkezésére álló más adatok közlése mellett a gondnokság alá helyezés iránti eljárás esetleges megindítása végett értesíti. Az ügyész az esetleges eljárásról és annak eredményéről a közjegyzőt értesíti. Ennek megtörténtéig, illetőleg a gondnokság alá helyezési eljárás megindítása esetén az eljárás jogerős befejezéséig a közjegyző a hagyatéki eljárást függőben tartja.

Idézés a hagyatéki tárgyalásra

40. §

(1) A közjegyző a hagyaték tárgyalására, és ha a végrendelet korábban kihirdetve nem lett, a végrendelet kihirdetésére határnapot tűz és arra megidézi

a) a túlélő házastársat, továbbá

b) végrendelet hiányában a törvényes örökösöket,

c) végrendelet esetében a végrendeleti örököst és a kötelesrészre jogosultakat,

d) az utóörököst, a hagyományost, a végrendeleti végrehajtót és azokat a hagyatéki hitelezőket, akik az eljárás megindítását kérték, vagy követelésüket bejelentették.

(2) Ha az örökhagyó után házastárs maradt, leszármazó hiányában az öröklésre hivatott felmenőket, illetve oldalági rokonokat is meg kell idézni, kivéve ha már a tárgyalás előtt kétséget kizáróan megállapítható a hagyatéki vagyon szerzeményi jellege.

(3) Ha a végrendelet aggályosnak mutatkozik, vagy a törvényes örökösök a végrendelet ellenére is igényt jelentenek be a hagyatékra, az összes törvényes örököst meg kell idézni.

(4) A hagyatéki tárgyalást olyan határnapra kell kitűzni, amelyen a megidézettek lakóhelyük távolságának figyelembevételével előreláthatólag meg tudnak jelenni.

(5) Ha a hagyatékban külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodó örökös van érdekelve, a határnapot rendszerint két hónapnál nem rövidebb időre kell kitűzni.

41. §

(1) Az idézésben az érdekelteket figyelmeztetni kell arra, hogy szabályszerű idézésük esetén a tárgyaláson való meg nem jelenésük a hagyatéki tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.

(2) A külföldön ismert, helyen tartózkodó érdekeltet ezenfelül még arról is tájékoztatni kell, hogy ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt vagy a kézbesítési bizonyítvány a tárgyalási határnapot követő harminc nap alatt sem érkezik meg, a kitűzendő új tárgyaláson és az eljárás későbbi szakában a gyámhatóság által kirendelt gondnok fog képviseletében eljárni, kivéve ha képviseletéről gondoskodik, vagy a hagyatékra vonatkozóan közjegyzői okiratba foglalt - szükség esetében felülhitelesített - nyilatkozatot küld [43. § (4) bekezdés].

(3) Ha a végrendelet kihirdetése a tárgyalás előtt nem történt meg, az idézésben az érdekeltekkel közölni kell a végrendelet lényeges tartalmát.

42. §

(1) Ha az örökös ismeretlen helyen tartózkodik, a közjegyző a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg hirdetményt bocsát ki, amelyben az örököst felhívja, hogy a tárgyaláson személyesen vagy képviselője által jelenjék meg. A hirdetményben az örököst figyelmeztetni kell, hogy ha a tárgyaláson nem jelenik meg, képviseletében a tárgyaláson és az egész hagyatéki eljárás során a gyámhatóság által kirendelt gondnok jár el, joga van azonban az eljárásba személyesen, vagy képviselője útján bármikor belépni. A hirdetményt a járásbíróságnál és az örökös utolsó belföldi lakóhelye, ilyennek hiányában pedig utolsó belföldi tartózkodási helye szerint illetékes végrehajtó bizottságnak tizenöt, napig ki kell függeszteni.

(2) Ha az eljárás során az derül ki, hogy a hagyatékban olyan személy is örökösként érdekeltnek látszik, akinek közelebbi személyi adatai ismeretlenek, őt a közjegyző, mint ismeretlen örököst hirdetmény útján - gondnok kirendelése nélkül - felhívja igényének három hónapon belüli bejelentésére azzal, hogy amennyiben nem jelentkezik, igénye figyelmen kívül marad. A hirdetményt a járásbíróságnál és az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ilyennek hiányában pedig utolsó belföldi tartózkodási helye szerint illetékes végrehajtó bizottságnál tizenöt napig ki kell függeszteni. Ha az így megidézett örökös a tárgyaláson nem jelenik meg és örökösi igényt nem jelent be, az eljárás további szakában igényét figyelmen kívül kell hagyni.

43. §

(1) A szabályszerűen megidézett örökös vagy más érdekelt meg nem jelenése a hagyatéki tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.

(2) A hagyatéki tárgyalást akkor is meg kell tartani, ha valamelyik meg nem jelent érdekelt a tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve. Ilyen esetben azonban a tárgyaláson érdemi határozatot hozni nem lehet, hanem a tárgyalás folytatására új határnapot kell kitűzni és arra a szabályszerűen meg nem idézett és meg nem jelent érdekeltet meg kell idézni. A megjelent érdekelteket az újabb tárgyalásra csak szükség esetén kel] megidézni.

(3) Ha valamelyik meg nem jelent érdekelt kézbesítési bizonyítványa a tárgyalás határnapjáig nem érkezett vissza, az érdemi határozat hozatalát a kézbesítési bizonyítvány megérkezéséig függőben kell tartani.

(4) Ha a külföldön lakó érdekelt részére a kézbesítés nem szabályszerűen történt, vagy a kézbesítési bizonyítvány a tárgyalási határnapot követő harminc nap alatt sem érkezik meg, az új tárgyalási határnap kitűzésével egyidejűen meg kell keresni a gyámhatóságot, hogy az érdekelt részére gondnokot rendeljen ki és ezt az új határnapon való megjelenésre hívja fel. A hagyatékátadó végzést az érdekelt részére ebben az esetben is meg kell küldeni. Nincs szükség gondnok kirendelésére akkor, ha a külföldön lakó érdekelt képviseletéről gondoskodik vagy közjegyzői okiratba foglalt - szükség esetében felülhitelesített - nyilatkozatot küld [41. § (2) bekezdés.].

(5) Ha a kézbesítési bizonyítvány az eljárás későbbi folyamán megérkezik és abból megállapítható, hogy a külföldi érdekelt részére az idézést kellő időben kézbesítették, a gondnokot tiszte alól fel kell menteni.

44. §

(1) Ha a gyámhatóság gyám, illetve gondnok kirendeléséről az értesítés, illetőleg megkeresés ellenére nem intézkedett, a közjegyző a 15. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az örökös részére - szükség esetében akár a tárgyaláson jelenlevő, az örökössel érdekellentétben nem álló személyek közül is - ügygondnokot jelölhet ki, feltéve, hogy emiatt a tárgyalást nem kell elhalasztani. Az ügygondnok a hagyatéki eljárásban mindaddig képviseli az örököst, míg a gyámhatóság részére nem rendel ki gyámot, illetve gondnokot. Az a körülmény, hogy a hagyaték átadásáig a gyámhatóság gyámot, illetve gondnokot nem rendelt ki, a hagyaték átadását nem akadályozza.

(2) Az ügygondnok jogköre kiterjed a hagyatéki eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a hagyatéki vagyon átvételét is; készpénzt, értékpapírt és más értéktárgyat nem vehet át, illetőleg átvételéhez a gyámhatóság engedélye szükséges. Az ügygondnok egyezséget nem köthet, jogokról nem mondhat le és kötelezettséget nem vállalhat, kivéve ha ezáltal az általa képviselt felet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.

45. §

(1) A hagyatéki tárgyaláson az érdemi határozathozatalt mellőzni kell és a tárgyalás folytatására új határnapot kell kitűzni, ha az örökhagyó végrendelete a megidézett, de meg nem jelent törvényes örökössel közölve nem volt.

(2) Az új tárgyalásra szóló idézéssel egyidejűleg a meg nem jelent örökössel közölni kell a végrendelet tartalmát is, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha az újabb tárgyaláson sem jelenik meg, igényét a rendelkezésre álló adatok alapján bírálják el.

46. §

Új határnapot kell kitűzni akkor is, ha a tárgyalás elhalasztását bármelyik érdekelt fontos okból kéri, továbbá, ha az elhalasztás az egyezség megkötése érdekében vagy a tényállás további tisztázása végett szükséges.

A hagyaték tárgyalása

47. §

A hagyatéki tárgyalást a közjegyző hivatali helyiségében kell megtartani. Ha azonban az eljárás gyors befejezése érdekében, a költségekkel való takarékosság végett vagy egyéb fontos okból a tárgyalásnak más helyen való megtartása mutatkozik célszerűnek, a közjegyző a tárgyalást ezen a helyen is megtarthatja.

48. §

(1) A hagyatéki eljárás során az érdekeltek személyesen vagy olyan meghatalmazottjuk útján járhatnak el, aki őket a polgári perrendtartás szabályai szerint bíróságnál is képviselheti.

(2) A közjegyző a meghatalmazott, a gyám és gondnok képviseleti jogosultságát hivatalból köteles vizsgálni.

49. §

(1) A tárgyalás megnyitása után meg kell állapítani, hogy a megidézettek közül ki jelent meg, a meg nem jelentek kézbesítési bizonyítványa megérkezett-e és a tárgyalásra szabályszerűen meg voltak-e idézve.

(2) A tárgyaláson olyan érdekelt is megjelenhet, aki idézést nem kapott.

50. §

(1) A hagyatéki tárgyalás alapján a hagyaték átadása kérdésében a tényállást hivatalból kell megállapítani. A közjegyző a tényállás megállapítása végett a feleket nyilatkozattételre, az okiratok bemutatására, az értékelésre vonatkozó és egyéb adatok szolgáltatására hívhatja fel, a bíróságoktól, más hatóságoktól okiratokat, iratokat szerezhet be.

(2) Ha a hagyatéki eljárás során az derül ki, hogy a hagyatékot eltűnt személynek kell átadni és a holtnaknyilvánítás feltételei fennállanak, az érdekelteket fel kell hívni, hogy az eltűnt személy holtnaknyilvánítását kérjék s annak lefolytatásáig a hagyatéki eljárást függőben kell tartani.

(3) Ha akadálya nincs, a közjegyző a holtnaknyilvánítási kérelmet jegyzőkönyvbe foglalja és átteszi az eljárás lefolytatása végett az illetékes járásbírósághoz.

(4) A hagyatéki tárgyaláson az érdekelteknek módot kell adni arra, hogy az örökhagyó végrendeletére észrevételeiket megtehessék.

51. §

Az érdemi tárgyalás során a közjegyző először a leltárt ismerteti, esetleg azt maga elkészíti, szükség esetén a beküldött leltárt helyesbíti, illetve kiegészíti, vagy annak helyesbítése, illetőleg kiegészítése iránt intézkedik.

52. §

(1) A tárgyaláson meg kell állapítani, hogy kik és milyen jogcímen támasztottak és támaszthatnak a hagyatékra igényt.

(2) Meg kell állapítani a törvényes öröklés címén igénnyel fellépő és az örökhagyó között fennálló rokoni, illetőleg családi kapcsolatot.

(3) A közjegyző köteles a feleknek a felmerülő jogi kérdésekben útbaigazítást adni és gondoskodni arról, hogy a felek a tárgyaláson nyilatkozataikat azok jogkövetkezményeinek teljes ismeretében tegyék meg.

53. §

(1) A hagyatéki tárgyaláson meg kell kísérelni, hogy az örökösök között egyezség létesüljön. Az 1952. évi IV. törvény 87. §-ának (3) bekezdésében foglalt, a bírói egyezségre vonatkozó rendelkezés a közjegyző előtt kötött egyezség esetében is irányadó, ehhez képest az ilyen egyezség gyámhatósági jóváhagyásra nem szorul. Ilyen egyezségnek kell tekinteni az érdekeltek oly egybehangzó nyilatkozatát is, amely szerint közöttük a hagyatékra nézve vitás kérdés nem áll fenn.

(2) A hagyatéki tárgyalás során a közjegyzőnek különös gonddal kell ügyelnie arra, hogy a kiskorú és a gondnokság alatt álló örökösök érdekei sérelmet ne szenvedjenek. Ha a felek olyan egyezséget kötnek, amely a kiskorú vagy a gondnokság alatt álló örökös méltányos érdekeivel nyilvánvalóan ellentétben áll, az nem szolgálhat a hagyaték átadásának alapjául még akkor sem, ha az érdekeltek azt a közjegyző tájékoztatása és figyelmeztetése ellenére is fenntartják. Ilyen esetben az egyezség jóváhagyását meg kell tagadni, és a tárgyalást úgy kell folytatni, mintha a felek egyezséget nem is kötöttek volna.

(3) Ha az egyezség érvényességéhez hatósági jóváhagyás, hozzájárulás vagy megerősítés szükséges, az egyezséget a hagyaték átadása tárgyában való határozathozatal előtt az illetékes hatósághoz át kell tenni. Ha a hatóság a jóváhagyást, hozzájárulást, illetőleg megerősítést nem adja meg, az egyezséget úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna és az ügyben új tárgyalást kell tartani.

54. §

Ha az örökössel szemben a tárgyaláson az a kifogás merül fel, hogy az öröklésre érdemtelen, az örökösnek módot kell adni arra, hogy a kifogásra nyilatkozzék.

55. §

Amennyiben a jelen rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik, a hagyatéki eljárásban bizonyításfelvételnek nincs helye. Az érdekeltek a hagyatéki vagyon megállapítására, az örökösi minőség igazolására vagy álláspontjuk alátámasztására azonban okiratot csatolhatnak be.

56. §

(1) A hagyatéki tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az érdekelteknek a hagyaték állagára, az örökösök személyére és az örökléssel kapcsolatos egyéb lényeges körülményekre, valamint a hagyaték átadására vonatkozó előadásait. Ezenfelül a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az érdekeltek kérelmeit és egyéb jelentős nyilatkozatait is. Fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben annak a figyelmeztetésnek a megtörténtét, hogy a leltárban megállapított értékeket az illetéket kiszabó pénzügyi szerv módosíthatja.

(2) A jegyzőkönyvben utalni kell a felek által becsatolt iratokra és okiratokra is.

(3) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy az érdekeltek milyen egyező előadást tettek, milyen vitás kérdés merült fel, létrejött-e a hagyaték átadására vonatkozólag egyezség, és ha a felek nem tudtak megegyezni, melyik fél, milyen igényeket támasztott.

(4) Ha az örökösök az egyezség folytán a hagyatéki ingatlanok tekintetében fennálló tulajdonközösséget megszüntetik, az ingatlan telekkönyvi megosztásához szükséges vázrajzot a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) A tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a jelen volt összes érdekeltek, valamint a kihallgatott tanúk is aláírják.

A hagyaték átadása

57. §

(1) A hagyatéknak az örökösök részére történő átadása tárgyában a közjegyző végzéssel határoz.

(2) A hagyaték átadásán felül végzéssel határoz a közjegyző a hagyatéki eljárás során előterjesztett indítványok és egyéb kérdések tárgyában is.

(3) Végzéssel határoz a közjegyző a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok költségeinek, valamint a hagyatéki eljárás során felmerült egyéb költségeknek (a biztosítás költségei stb.) megállapítása és viselése felől. A költségek megfizetésére azt kell kötelezni, akinek érdekében állott a gondnok kirendelése, illetőleg a költséggel járó más intézkedés megtétele, feltéve, hogy ez az érdekelt a hagyatékban örököl, egyébként a költségek a hagyatékot terhelik.

(4) A végzéseket meghozataluk alkalmával a jelenlevő felekkel kihirdetés útján, a jelen nem levő felekkel pedig kézbesítés útján kell közölni. A hagyaték átadása - mégpedig mind az ideiglenes átadás, mind a végleges átadás - tárgyában hozott, valamint a költségek viselése felől rendelkező végzés közlése akkor is kézbesítés útján történik, ha a végzést a közjegyző az érdekeltek előtt kihirdette.

(5) Ha az érdekeltek száma kisebb, és mód nyílik nyomban a tárgyalás alkalmával a hagyatékátadó végzés elkészítésére is, a közjegyző a jegyzőkönyv másolatára vezetett hagyatékátadó végzés kiadmányait a jelenlevő felek részére nyomban a tárgyaláson kézbesíti és a hagyatékátadó végzés átvételét a tárgyalási jegyzőkönyvön elismerteti.

58. §

A hagyatéki tárgyalás befejezése után a közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal átadja az örökösöknek, ha

a) a hagyatékra csak egy örökös jelentett be igényt és a rendelkezésre álló adatok szerint másnak a hagyatékra igénye nincs,

b) a hagyatéki eljárás során a hagyatéki vagyon átadása tekintetében az örökösök között öröklési jogi kérdésben nincs vita, továbbá mindkét esetben a hagyaték átadásának nincs törvényes akadálya.

59. §

(1) Vita esetén is teljes hatállyal kell átadni az ingatlanhagyatékot, ha csak a készpénzhagyomány vitás, egyidejűleg azonban a vitás hagyomány összegét a hagyatéki ingatlanokra a hagyományos kérelmére jelzálogjog bekebelezésével biztosítani kell.

(2) Ha a kötelesrész vagy annak mértéke vitás, a hagyatékot teljes hatállyal csak abban az esetben lehet átadni, ha az igénylő kötelesrészenek, kielégítését nem természetben igényli és a hagyaték teljes hatályú átadásához hozzájárul. Ilyen esetben a kötelesrészt az érdekeltek által közösen megállapított biztosítéki összeg erejéig a hagyatéki ingatlanokon jelzálogjog bekebelezésével kell biztosítani. A hozzájárulást nem lehet figyelembe venni, ha az érdekeltek a biztosítéki összeg tekintetében nem egyeznek meg.

(3) Teljes hatállyal, de osztatlan egészben kell átadni a hagyatékot az örökösöknek akkor, ha köztük csupán azért nem jött létre egyezség, mert a tulajdonközösség megosztásának módjában nem tudtak megállapodni, illetőleg az erre vonatkozó megállapodásukat a hatóság nem hagyta jóvá.

(4) Teljes hatállyal, a túlélő házastárs haszonélvezeti jogával terhelten kell átadni a hagyatékot akkor, ha az érdekeltek között csak a túlélő házastárs haszonélvezeti joga, vagy annak terjedelme vitás. Ilyen esetben az érdekelt igényét bírói úton érvényesítheti.

(5) A hagyaték egy része is átadható az örökösöknek, ha az átadásnak az előbbi §-ban megszabott előfeltételei a hagyatéknak csak erre a részére állanak fenn.

60. §

(1) Ha a hagyatékot az 58. és 59. §-ok értelmében teljes hatállyal átadni nem lehet, azt ideiglenes hatállyal kell átadni az örökösöknek.

(2) Az örökös a neki ideiglenesen átadott hagyatékot birtokba veheti és azt jóhiszemű birtokosként használhatja, de el nem idegenítheti és meg nem terhelheti. A birtokbavétel a készpénzre és értéktárgyakra nem terjed ki, ezeket továbbra is bírói letétben kell tartani, illetőleg bírói letétbe kell helyezni. Az örökösök a hagyatéki terheket, a hagyatéki eljárási és öröklési illetéket a hagyaték terhére is kifizethetik, ebből a célból a közjegyző engedélyével, a hagyatéki vagyontárgyakat értékesíthetik, a bírói letétbe helyezett készpénzt és értéktárgyat is birtokba vehetik.

(3) Az érdekelt a hagyaték ideiglenes átadásánál az ideiglenes hatályú átadó végzéssel figyelembe nem vett igényeit a végzés kézbesítésétől számított hatvan nap alatt perrel érvényesítheti. A kereset megindítását legkésőbb a határidő elteltét követő nyolcadik napig a közjegyzőnél igazolni kell. Ha az érdekelt fél a keresetet a megszabott határidő alatt nem indítja meg vagy annak megindítását nem igazolja, vagy a perben a keresettől elállt, illetőleg a bíróság a keresetet jogerősen elutasította, a hagyaték ideiglenes átadása teljes hatályúvá válik. Azt, hogy az ideiglenes hagyatékátadás teljes hatályúvá vált, hivatalból végzéssel kell megállapítani.

61. §

(1) A vitás hagyatékot ideiglenes hatállyal a birtokban levő örökösnek kell átadni.

(2) Ha egyik örökös sincs a hagyaték birtokában, vagy ha többen vannak birtokban és a hagyatékot különböző jogcímeken követelik, a vitás hagyatékot a szerződési örökösnek, ha ilyen nincs, a végrendeleti örökösnek, írásbeli és szóbeli végrendelet esetén az írásbeli végrendeletben megnevezett örökösnek, végintézkedés hiányában pedig a törvényes örökösnek kell ideiglenesen átadni.

(3) Ha annak az öröklési szerződésnek vagy végrendeletnek, amelyre az örökös igényét alapítja, nincsenek meg a törvényben megszabott alaki kellékei, a vitás hagyatékot a törvényben megszabott kellékekkel rendelkező végrendeletben megnevezett örökösnek, illetőleg a törvényes örökösnek kell ideiglenesen átadni.

(4) Minden más vitát a rendelkezésre álló adatok alapján kell eldönteni és a hagyatékot a döntéshez képest kell ideiglenesen átadni.

62. §

A közjegyző szükség esetében a birtoklás tényének tisztázása érdekében bizonyítást vehet fel.

63. §

A hagyaték ideiglenes átadásának hatályára vonatkozó rendelkezésekre a feleket a végzésben figyelmeztetni kell.

64. §

(1) Ha vitás az örökösök között, hogy milyen ingóságok tartoznak a hagyatékhoz, a közjegyző a nem vitás ingóságokat az örökösöknek átadja és figyelmezteti őket, hogy a vitás ingóságokra vonatkozó igényüket a törvény rendes útján érvényesíthetik. Ha az ingóság tulajdonjogát az örökösökön kívülálló személy teszi vitássá, az ingóságokat csak akkor lehet kihagyni a hagyatékból, ha az igénylő igényét valószínűsíti.

(2) A telekkönyvben az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett ingatlant csak abban az esetben lehet a hagyatékból kihagyni, ha az ingatlan tulajdonjogára igényt tartó személy igényét telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirattal, bírói vagy államigazgatási határozattal igazolja, illetőleg ha a közjegyző által engedélyezett megfelelő határidő alatt tényleges birtoklási eljárás útján, vagy más módon a tulajdonjogot javára telekkönyvileg bekebelezik.

(3) Ha a telekkönyvben az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett ingatlanra vagy annak egy részére a túlélő házastárs vagyonközösség jogcímén igényt tart és igényét az örökösök elismerik, vagy más örökös hiányában az igény jogossága egyéb körülményekből valószínűnek mutatkozik, az igényelt ingatlant vagy ingatlanrészt a hagyatékból ki kell hagyni. Ebben az esetben meg kell állapítani, hogy az igényelt ingatlan vagy ingatlanrész vagyonközösség jogcímén a túlélő házastársat illeti és a tulajdonjognak a javára történő bekebelezése iránt a hagyatékátadó végzésben intézkedni kell.

(4) Ha a házastárs igényét az örökösök nem ismerik el, a közjegyzőnek megfelelő határidő engedélyezésével módot kell nyújtania a házastársnak igénye per útján történő érvényesítésére Ha a házastárs igényét az engedélyezett határidő alatt perrel érvényesíti és ezt a közjegyzőnél igazolja, az eljárást a per jogerős befejezéséig függőben kell tartani. Ellenkező esetben a hagyatékot a bejelentett igényre tekintet nélkül teljes hatállyal át kell adni az örökösöknek. Az 59. § (5) bekezdése ilyen esetben is irányadó.

(5) Ha a leltárba felvett vagy az örökösök által felvenni kért ingatlan telekkönyvileg nem az örökhagyó nevén áll, a közjegyző megkísérli A tulajdonjog telekkönyvi bekebelezésére alkalmas okirat vagy határozat beszerzését. Ha ez nem lehetséges, de a tulajdonjognak a tényleges birtoklási eljárás alapján történő bekebelezéséhez szükséges feltételek fennállanak, a közjegyző a tényállást és a tényleges birtoklási eljárás megindítása iránti kérelmet jegyzőkönyvbe foglalja és megkeresi az illetékes telekkönyvi hatóságot a tényleges birtoklási eljárásnak a kérelem értelmében történő megindítása iránt, ennek befejezéséig pedig az eljárást függőben tartja.

(6) Ha az ingatlan tulajdonosaként a telekkönyvben feltüntetett személynek az örökhagyóval való azonossága kétséges, az ingatlan csak akkor vehető fel a hagyatékba, ha a közjegyző az azonosságot megállapítja. Ha az azonosság a hagyatéki iratokból vagy az érdekeltek által felmutatott okiratból nem állapítható meg, a közjegyző az azonosság igazolása érdekében az illetékes végrehajtó bizottságot keresi meg. Az azonosság megállapítását a közjegyző a hagyatékátadó végzésben a telekkönyvi hatósággal közli. A közlés az azonossági bizonyítványt pótolja.

65. §

(1) A hagyatékátadó végzést kézbesíteni kell az örökösöknek, a hagyományosoknak, a végrendeleti végrehajtónak és egyéb érdekelteknek, továbbá ha kiskorú, gondnokság alatt álló, ismeretlen helyen távollevő személy, vagy méhmagzat van érdekelve, a gyámhatóságnak, ha pedig az érdekelt devizakülföldi személy, a Pénzintézeti Központnak is.

(2) A hagyatékátadó végzést kézbesíteni kell azoknak a törvényes örökösöknek is, akiknek a hagyatéki tárgyalásra való megidézését a közjegyző a 40. § (1) bekezdésének c) pontja és a (2) bekezdése alapján mellőzte.

66. §

(1) A hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését a közjegyző állapítja meg. A fél kérelmére a hagyatékátadó végzés bemutatott kiadmányaira rá kell vezetni a jogerőre emelkedést tanúsító záradékot.

(2) Ha a hagyatékot teljes hatállyal átadó végzés foganatosításához telekkönyvi bekebelezés szükséges, annak foganatosítása iránt az illetékes telekkönyvi hatóságot meg kell keresni.

(3) A hagyaték ideiglenes átadása esetén az átadás telekkönyvi foganatosítását mellőzni kell.

(4) A hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének megállapításával egyidejűleg a hagyatékátadó végzés rendelkezéséhez képest intézkedni kell a bírói letétben levő készpénz, takarékbetétkönyv és értéktárgyak kiutalása, illetőleg a más hatóságnál, magánszemélynél őrizetben levő hagyatéki vagyontárgyak kiadása iránt.

67. §

ingatlanhagyaték esetében a hagyatékátadó végzést - a hagyatékot ideiglenesen átadó végzés kivételével - jogerőre emelkedése után az öröklési illeték kiszabása végett meg kell küldeni az illetékes hatóságnak. Ingó hagyaték esetében a hagyatékátadó végzést csak akkor kell megküldeni, ha az érdekeltek az eljárási illetéket vagy annak egy részét nem fizették meg.

68. §

Ha a hagyatékot ideiglenes hatállyal átadó végzés teljes hatályúvá válik, a közjegyző a hagyatékátadás foganatosítása iránt a hagyatékot teljes hatállyal átadó végzés jogerőre emelkedésével kapcsolatos szabályok szerint intézkedik.

A hagyaték átadása tárgyalás nélkül

69. §

(1) A közjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át a törvényes örökösöknek, ha azok igazolják, hogy az örökhagyónak kizárólagos törvényes örökösei, az örökhagyó után a rendelkezésre álló adatok szerint végrendelet nem maradt, és az örökösök a hagyatékkal kapcsolatban a közjegyző előtti eljáráson kívül az összes kérdésekre kiterjedő olyan egyezséget kötöttek, amely a hagyaték átadására alkalmas.

(2) Ha az (1) bekezdés esetében örökösként kiskorú, gondnokság alatt álló személy, vagy méhmagzat, illetőleg devizakülföldi személy is érdekelve van, a hagyatékot tárgyalás nélkül csak akkor lehet átadni, ha az egyezséget a gyámhatóság, illetőleg külföldi esetében a devizahatóság jóváhagyta. A jóváhagyás megszerzéséről a feleknek kell gondoskodniuk.

(3) Az (1) bekezdésben említett egyezségnek kell tekinteni az örökösök oly egybehangzó nyilatkozatát is. amely szerint közöttük a hagyatékra nézve vitás kérdés nem áll fenn.

A hagyaték átadása az állam részére

70. §

(1) Ha az örökhagyó után ismert örökös nem maradt, a közjegyző hirdetményt bocsát ki, amelyben felhív mindenkit, aki a hagyatékra örökösként igényt tart, hogy azt nála három hónapon belül jelentse be.

(2) A hirdetményt a járásbíróságnál és az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ilyennek hiányában pedig utolsó belföldi tartózkodási helye szerint illetékes végrehajtó bizottságnál tizenöt napig ki kell függeszteni.

(3) Ha a hirdetményre kitűzött határidő alatt a hagyatékra örökösként senki sem tartana igényt, a közjegyző a hagyaték átadása tárgyában hoz határozatot, ellenkező esetben az eljárást a jelentkezett örökösök bejelentése alapján folytatja.

(4) Ismert örökösök hiányában a közjegyző, ha a temetési költségek fedezése céljából feltétlenül szükséges, elrendelheti a hagyatékhoz tartozó egyes ingóságoknak az értékesítését. Az értékesítés foganatosítására az ingóságok fekvése szerint illetékes végrehajtó bizottságot keresi meg. Az értékesítésre a 23. § (7) bekezdése irányadó azzal az eltéréssel, hogy a befolyt összeget a temetési költségek rendezésére kell fordítani és csak a maradványt kell bírói letétbe helyezni.

71. §

Ha az előző §-ban szabályozott eljárás során nem öröklési, hanem más polgári jogcímen jelentenek be igényt, a közjegyző a bejelentett igény tisztázásának előmozdítása végett a szükséges bizonyítást lefolytatja.

72. §

(1) Ha a hagyatékhoz öröklési korlátozás alá eső juttatott ingatlan tartozik és az irányadó jogszabályok szerint öröklésre jogosult hozzátartozó (házastárs és kötelesrészre jogosult örökös) nem maradt, a közjegyző megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes végrehajtó bizottságot annak közlése iránt, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom, illetőleg az öröklési korlátozás fennáll-e még (megfizették-e az ingatlan megváltási árát] nem mentesek-e az érdekeltek a megváltási ár megfizetése alól, illetőleg megtörtént-e a házhely beépítése stb.) és ha az nem áll fenn, az iránt is, hogy az elidegenítési és terhelési tilalomnak, illetőleg az öröklési korlátozásnak a telekkönyvi törlése [22/1957. (VI. 16.) PM számú rendelet 7. §] iránt intézkedjék.

(2) Ha az elidegenítési és terhelési tilalom, illetőleg az öröklési korlátozás nem áll fenn, a közjegyző a hagyaték tárgyalására határnapot tűz és arra az érdekelteket megidézi, míg ellenkező esetben a juttatott ingatlanból álló hagyatékot, hirdetményi eljárás mellőzésével az állam részére átadja.

Jogorvoslatok

73. §

(1) A hagyatéki eljárás során hozott olyan végzés ellen, amely érdemi rendelkezést tartalmaz vagy amely ellen a jelen rendelet azt külön megengedi, fellebbezésnek van helye.

(2) Fellebbezéssel mindenki élhet, aki a végzés valamely rendelkezését magára nézve sérelmesnek tartja.

(3) Kiskorú, gondnokság alatt álló, vagy ismeretlen helyen távollévő személy érdekében a hagyatékátadó végzést fellebbezéssel a gyámhatóság is megtámadhatja.

(4) A fellebbezési határidő tizenöt nap.

74. §

(1) A fellebbezés jogáról a végzés kihirdetése után a kézbesítés előtt és kézbesítés után is le lehet mondani. Erre a végzés kihirdetésénél jelenlevő feleket figyelmeztetni kell.

(2) Kiskorú, távollevő, vagy gondnokság alatt álló örökös fellebbezési jogáról lemondani nem lehet.

75. §

(1) A fellebbezést az illetékes közjegyzőnél kell szóban vagy írásban előterjeszteni.

(2) A kellő időben beadott fellebbezésnek halasztó hatálya van.

76. §

(1) A fellebbezés elintézése a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.

(2) A megyei bíróság végzése ellen további fellebbezésnek helye nincs.

A végrendeleti végrehajtó jogállása

77. §

Ha az örökhagyó végrendeletében végrendeleti végrehajtót rendel ki, a közjegyző a végrendelet felbontása után a végrendeleti végrehajtót kirendeléséről értesíti és közli vele, hogy ha a megbízatást nem fogadja el, azt a felhívás kézbesítésétől számított nyolc nap alatt be kell jelentenie.

78. §

(1) A végrendeleti végrehajtó a végrendeletben foglalt intézkedéshez képest

a) kezeli a hagyatékot addig, amíg az örökösök a kezelésre vonatkozó megbízást vissza nem vonják vagy a hagyatéki eljárás be nem fejeződik,

b) ellenőrzi a végrendeleti meghagyások teljesítését.

(2) A hagyatéki vagyon kezelésére vonatkozó jogkör ellenkező végrendeleti intézkedés hiányában kiterjed a halaszthatatlan fizetések teljesítésére és a hagyatéki követelések behajtására is.

(3) A végrendeleti végrehajtó jelen lehet a hagyaték leltározásán, az örökösöknek a hagyaték biztosításával kapcsolatos meghallgatásán és a hagyatéki tárgyaláson; a leltározás, a meghallgatás és a tárgyalás határnapjáról a végrendeleti végrehajtót értesíteni kell.

79. §

(1) A végrendeleti végrehajtót a hagyatéki vagyon kezelése tekintetében az örökösök megbízottjának kell tekinteni.

(2) Az örökösök a vagyonkezelést a végrendeleti végrehajtótól közös nyilatkozattal mindnyájukra vagy külön-külön a nyilatkozóra kiterjedő hatállyal visszavonhatják.

80. §

A végrendeleti végrehajtó kiadásait az örökösök kötelesek megtéríteni. Ha a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó a hagyatékban részesítette, a megbízatás teljesítéséért járó munkadíjba a részesítés értékét be kell számítani.

Nemzetközi vonatkozású rendelkezések

81. §

(1) Külföldi állampolgárnak belföldön bekövetkezett haláláról a leltárelőadó köteles a 2. számú mintának megfelelő nyomtatványon az igazságügyminiszterhez haladéktalanul jelentést tenni.

(2) Ha a belföldön meghalt külföldi állampolgár után belföldön akár ingó, akár ingatlanvagyon maradt, azt a jelen rendelet rendelkezései szerint leltározni kell. Ilyen esetben az előbbi bekezdésben említett jelentés helyett a leltárt kell az igazságügyminiszterhez felterjeszteni. A leltárt egyidejűleg meg kell küldeni az illetékes közjegyzőnek és a Pénzintézeti Központnak is.

(3) A leltárelőadónak a meghalt személy állampolgárságát gondosan kell megvizsgálnia. Az igazságügyminiszterhez intézett felterjesztésében jelentést kell tennie arról, hogy az állampolgárságot milyen adatok alapján állapította meg.

(4) Arra vonatkozóan, hogy külföldi államok konzuli hatóságait a leltárelőadó vagy a közjegyző mikor köteles közvetlenül értesíteni, a vonatkozó nemzetközi egyezmények tartalmaznak rendelkezést.

82. §

(1) Ha a belföldön meghalt magyar állampolgár után külföldön vagyon maradt, a leltárelőadó a 3. számú mintának megfelelő nyomtatványon haladéktalanul jelentést tesz az igazságügyminiszternek és jelentését egyidejűleg megküldi a Pénzintézeti Központnak. Ha a hagyatéki eljárás során később adat merül fel arra, hogy a belföldön meghalt magyar állampolgár után külföldön vagyon maradt, a jelentést a közjegyző teszi meg.

(2) Magyar állampolgár külföldön levő hagyatéka tekintetében a közjegyző a hagyatéki eljárást csak az igazságügyminiszter erre vonatkozó utasítása alapján folytathatja le.

(3) Külföldön meghalt olyan magyar állampolgár haláláról, aki után belföldön vagyon maradt, az igazságügyminiszter a rendelkezésre álló adatok közlése mellett értesíti a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőt.

(4) A (2) bekezdésben megjelölt esetben a hagyatéki eljárást a jelen rendelet alapján kell lefolytatni. A (3) bekezdésben megjelölt esetben a közjegyző megállapítja, hogy a jelen rendelet értelmében van-e helye a hagyatéki eljárás megindításának és ehhez képest teszi meg a szükséges intézkedéseket.

83. §

(1) Külföldi állampolgár belföldön levő ingóhagyatéka tekintetében a közjegyző a leltár hozzáérkezése után az igazságügyminiszter utasításának bevárása nélkül hirdetményt bocsát ki, amelyben felhívja azokat a személyeket, akik a hagyatéki ingóságokra öröklés jogcímén vagy más címen igényt tartanak, hogy igényüket kilencven nap alatt nála jelentsék be. A határidőt a hirdetménynek a járásbíróságnál történt kifüggesztésétől kell számítani. A hirdetményben az igénylőket figyelmeztetni kell, hogy a határidő elmulasztása után bejelentett igény nem akadályozza a hagyatéki eljárás lefolytatását, esetleg a hagyatéknak az illetékes külföldi hatóság határozatában megjelölt örökös részére való kiadását. A hirdetményt a járásbíróságnál és az örökhagyó belföldi lakóhelye, valamint a hagyatéki ingóságok fekvése helye szerint illetékes végrehajtó bizottságnál harminc napra ki kell függeszteni.

(2) Ha a hirdetményben megszabott határidő alatt nem öröklési jogcímen, hanem más polgári jogi címen fennálló igényt jelentettek be és a hagyatéki eljárás lefolytatására az igazságügyminiszter utasítást nem adott, a közjegyző az illetékes külföldi hatóság értesítése végett a bejelentett igények közlésével jelentést tesz az igazságügyminiszternek.

84. §

(1) Külföldi állampolgárnak belföldön levő ingatlanvagyona tekintetében a hagyatéki eljárást a jelen rendeletben foglalt rendelkezések szerint kell lefolytatni.

(2) Külföldi állampolgár után belföldön maradt ingóhagyatékra vonatkozó hagyatéki eljárást a közjegyző - az előbbi §-ban meghatározott intézkedéseken túl - csak az igazságügyminiszter erre vonatkozó utasítása alapján folytathatja.

85. §

Külföldi állampolgár örökhagyó után belföldön maradt hagyatéki ingóságok kiadására, ha a hagyatékot, nem belföldön lakó örökösnek kell átadni, a hagyatéki eljárási és az esetleges ingatlan öröklési illeték megfizetésének igazolása után atervszerű devizagazdálkodásra vonatkozó jogszabályok irányadóak.

86. §

(1) Ha a magyar állampolgár örökhagyó után külföldön ingó- vagy ingatlanvagyon maradt, a közjegyző az örökös kérelmére külföldi használatra - a hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül - bizonyítványt (4. sz. minta) ad arról, hogy a kérelmező milyen jogcímen (törvény vagy végintézkedés) és milyen arányban örökös, ha a kérelmező igazolja, hogy az örökhagyónak törvény vagy végintézkedés alapján ő az örököse, és az örökléssel kapcsolatos kérdésekben az örökösök között vita nincs. A bizonyítvány sem a hagyaték állagát, sem annak értékét nem tanúsítja, a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy örökösi minőségben való megszerzését nem igazolja és a bizonyítványban örökösként megjelölt személyt a hagyaték kezelésére nem jogosítja fel.

(2) Ha az öröklés feltételhez van kötve, ezt a bizonyítványban fel kell tüntetni. Ha a felfüggesztő feltétel bekövetkezett, az erre való utalást a bizonyítványból mellőzni kell.

(3) A bizonyítvány kiadását meg kell tagadni, ha

a) az öröklést kizáró felbontó feltétel bekövetkezett,

b) az érdekeltek között bármilyen kérdésben vita van,

c) az érdekeltek a köztük létrejött egyezség érvényességéhez szükséges hatósági megerősítést, jóváhagyást vagy hozzájárulást nem szerezték be,

(4) A közjegyző által kiállított bizonyítvány, vagy a bizonyítvány kiállítását megtagadó végzés ellen fellebbezésnek van helye. Egyebekben a bizonyítvány kiadásával kapcsolatos eljárásban -a 82. § (2) bekezdésének a kivételével - a jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az 1952. évi IV. törvény 87. §-ának (3) bekezdésében foglalt, a bírói egyezségre vonatkozó rendelkezés a bizonyítvánnyal kapcsolatos egyezségre nem alkalmazható.

87. §

A 81-86. §-ban foglalt rendelkezéseket csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

III. VEGYES RENDELKEZÉSEK

88. §

A jelen rendelet értelmében a végrehajtó bizottságra háruló feladatokat városokban a végrehajtó bizottság igazgatási osztálya (csoportja), községekben a végrehajtó bizottság titkára, illetőleg a végrehajtó bizottság által megbízott előadó végzi (1958. évi 5. sz. tvr. 20. §).

89. §

(1) Amennyiben a jelen rendelet eltérő rendelkezést nem tartalmaz vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a hagyatéki eljárásban a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A járásbíróságon a városi és a városi kerületi, a megyei bíróságon pedig a budapesti fővárosi bíróságot is érteni kell.

(2) A jelen rendeletben foglalt "lakóhely" kifejezés az 1/1954. (I. 9.) BM számú rendelet 18. §-ában foglalt "állandó lakás" kifejezésnek, a "tartózkodási hely" kifejezés pedig az említett rendelet 19. §-ában foglalt "ideiglenes lakás" kifejezésnek felel meg.

(3) A jelen rendeletnek az örökösre vonatkozó rendelkezéseit - eltérő rendelkezés hiányában - megfelelően alkalmazni kell a hagyományosra is.

90. §

A hagyatéki eljárás illetékéről külön jogszabály rendelkezik.

91. §

Ha csak ingóság képezi a hagyaték átadásának tárgyát és az örökösök az eljárási illetéket nem fizették ki, az eljárási illeték behajtása végett a közjegyző, akár a hagyatékátadó végzéssel, akár egyéb módon értesíti az illeték kiszabására hivatott hatóságot. Ha csupán ingóság képezi a hagyaték átadásának tárgyát és az örökösök az eljárási illetéket megfizették, az illetékkiszabásra hivatott hatóságot értesíteni nem kell.

92. §

Ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye. A póthagyatéki eljárásra a jelen rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

93. §

(1) A jelen rendelet az 1958. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg veszik át a tanácsi szervek a hagyaték leltározásának a feladatát [1958. évi 5. számú törvényerejű rendelet 26. § (2) bekezdése]. A jelen rendelet hatálybalépésével a hagyatéki eljárásról szóló 38/1954. (I. K. 15.) IM számú utasítás hatályát veszti.

(2) A hagyatéki leltár céljára rendszeresített és a jelen rendelet hatálybalépésekor használt nyomtatványt - szükség esetében a megfelelő rovatok kiegészítésével - további intézkedésig fel kell használni.

Dr. Nezvál Ferenc s. k.,

igazságügyminiszter

Tartalomjegyzék