A Győri Ítélőtábla Pf.20049/2010/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/A. § (1) bek., (1) bek., 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 239. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §] Bírók: Bajnok István, Lezsák József, Szalay Róbert

Győri Ítélőtábla

Pf.V.20.049/2010/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Győri Ítélőtábla a Dr. Mráz Ildikó Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Takács Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen személyiségi jogsértés megállapítása iránti ügyében a Zala Megyei Bíróság 2009. december 7. napján meghozott 6.P.21.122/2009/14. számú ítélete ellen a felperesek részéről 15. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán a 2011. január 25. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja.

Köteles a felperes megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró adóhatóság felhívására 30.000 (Harmincezer) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a perbeni jogviszony tekintetében a 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) 2. §-a, 4. §-a és 5. §-a alapján a törvény személyi hatálya az alperesre nem terjed ki.

Az alperes 2009. június 12. napján közzétett újságcikkével kapcsolatban rámutatott, hogy ugyan a felperes keresetében nem sajtó-helyreigazítási igénnyel élt, azonban az általa hivatkozott személyiségi jogsértésre figyelemmel az elsőfokú bíróság a sajtó-helyreigazítási perekben irányadó szempontokra is figyelemmel kellett hogy legyen. Erre tekintettel rögzítette, hogy a cikkből a felperes személye egyértelműen felismerhető, beazonosítható volt. Megállapította, hogy a keresetben sérelmezett cikkrészletek egyrészt a felperes nyelvtudásával, másrészt akkori várandósságával voltak kapcsolatosak.

Az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes nyelvtudását illetően a sérelmezett cikkrészlet annak szövegösszefüggéseire is figyelemmel valós tényállítást tartalmaz. A felperes várandósságával kapcsolatos, a kereset tárgyát képező alperesi közlések véleménynyilvánításnak minősülnek, amelyek kifejezésmódjukban nem sértőek, bántóak vagy megalázóak. A felperes visszautazására vonatkozó cikkrészlet a valóságnak megfelelően tartalmazta, hogy a felperest várandóssága okán a ... Légitársaság először nem akarta a repülőgépre felengedni. A megyei bíróság kifejtette, hogy a kereseti kérelem tárgyát képező további cikkrészletek a városháza működésével kapcsolatos negatív értékítéletet fogalmaztak meg, így azok a felperes személyét közvetlenül nem érintették.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy az ítélőtábla a kereseti kérelemnek megfelelően állapítsa meg az alperes jogsértését, tiltsa el őt a további jogsértéstől, kötelezze a cikk további közlésének megszüntetésére akként, hogy azt az alperes archívumban sem tárolhassa. Kérte, hogy az ítélőtábla a kereseti kérelemnek megfelelően kötelezze az alperest 500.000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére.

Fellebbezésében a Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/A. §-ában írtakra hivatkozva fenntartotta azt az álláspontját, hogy az alperes a felperessel szemben megsértette az egyenlő bánásmód elvét. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a nem vagyoni kártérítésre irányuló igény kapcsán figyelmen kívül hagyta "A" tanúvallomását, valamint tévesen értékelte "B" írásbeli nyilatkozatait. Hangsúlyozta, hogy a felperes a perbeli cikkben írtaktól eltérően nem kizárólag angol és német nyelven beszél, hanem oroszul és latinul is tud, illetőleg szerb nyelvet is tanul.

A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos.