BH 2006.8.260 Nem kötelező a jogi képviselet a Pp. 233/A. §-a alapján fellebbező fél számára a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban, ezért alaptalanul hívta fel a másodfokú bíróság a felet a jogi képviselővel történő eljárásra, illetve törvénytelenül döntött a pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelemről [Pp. 73/A. § a) pont, 233/A. §, 235. §].

Az elsőfokú bíróság 2004. szeptember 8-án meghozott ítéletével a felperes keresetét - arra hivatkozva, hogy az elévült - elutasította. Az ítélet ellen a felperes és a felperesi beavatkozó terjesztett elő - az utóbbi törvényes képviselője útján - fellebbezést.

A másodfokú bíróság 2005. január 13-án meghozott végzésében a beavatkozót a fellebbezés elutasításának terhe mellett arra hívta fel, hogy 8 nap alatt rójon le 900 000 Ft fellebbezési illetéket, csatolja a fellebbezésében hivatkozott ügyészségi határozatot és - mivel a jogi képviselet kötelező -, csatolja a jogi képviselőnek adott meghatalmazást és a jogi képviselő fellebbezéssel kapcsolatos nyilatkozatát. E végzés alapján a beavatkozó illetékfeljegyzési jog biztosítása iránti kérelmet terjesztett elő, az egyéb hiányok teljesítésére pedig további 8 nap "haladékot" kért.

A másodfokú bíróság 2005. április 12-én kézbesített 3. sorszámú végzésével az illetékfeljegyzési jog engedélyezésével kapcsolatos kérelem tárgyában hívta fel 8 nap alatti hiánypótlásra a beavatkozót azzal, hogy ugyanilyen határidőn belül tegyen eleget a 2005. január 13-án meghozott végzésben írtaknak is. A beavatkozó 2005. április 25-én hiánypótlási anyagot csatolt, melyben azonban a jogi képviselő meghatalmazása, illetve a jogi képviselő nyilatkozata nem szerepelt.

A másodfokú bíróság 2005. június 1-jén kézbesített 7. sorszámú végzésével a beavatkozó számára illetékfeljegyzési jogot engedélyezett és ismét felhívta, hogy 8 napon belül a korábbi felhívásnak megfelelően csatolja a jogi képviselőnek adott meghatalmazást. A beavatkozó 2005. június 10-ei beadványában a hiánypótlás teljesítésére további 15 napos határidőt kért.

Ilyen előzmények után hozta meg a másodfokú bíróság 11-I. számú végzését, mellyel hivatalból elutasította a beavatkozónak az elsőfokú ítélet ellen előterjesztett fellebbezését. Végzését a Pp. 240. § (1) bekezdése alapján irányadó Pp. 237. §-ára alapította. A végzés indokolásában rámutatott arra, hogy a beavatkozó a 2004. január 13-án kelt, továbbá a 3. és 7. számú végzésekben írt felhívások ellenére nem pótolta fellebbezésének hiányosságait, a hiánypótlási határidő meghosszabbítására irányuló kérelmét pedig a Pp. 104. § (1) bekezdésében írtakra tekintettel alaptalannak kell tekinteni. Kifejtette azt is, hogy a beavatkozó az általa támogatott felperessel azonos tartalmú fellebbezést nyújtott be, így az a Pp. 57. § (1) bekezdése értelmében hatálytalannak minősül.

A beavatkozó a 11-I. számú végzés elleni fellebbezésében azt kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság helyezze hatályon kívül a fellebbezést hivatalból elutasító végzést és utasítsa a másodfokú bíróságot "új tárgyalás lefolytatására". Fellebbezését azzal indokolta, hogy az I. r. alperes csőd-bűntettet követett el a perbeli engedményezési szerződés megkötésével a bűncselekmény elkövetését, továbbá azt, hogy a követelés nem évült el, pedig bizonyítja a hiánypótlási eljárás során beavatkozó részéről csatolt ügyészségi határozat.

A másodfokú bíróság 14. sorszámú végzésével - arra hivatkozással, hogy a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező - felhívta a beavatkozót, hogy 8 nap alatt a fellebbezés elutasításának terhe mellett csatolja a jogi képviselő részére adott meghatalmazást és a jogi képviselő nyilatkozatát arról, hogy fenntartja-e fellebbezését.

A beavatkozó 2005. október 5-én benyújtott kérelmében azt kérte, hogy a másodfokú bíróság hivatalból jelöljön ki részére jogi képviselőt, mivel anyagi helyzete nem teszi lehetővé azt, hogy jogi képviselőt bízzon meg képviseletével.