A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40242/2017/3. számú határozata taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 121. §, 228. §, 252. §, 253. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 20. §, 46. §] Bírók: Csóka István, Koday Zsuzsanna, Pusztai Anita

A Fővárosi Ítélőtábla Szabó és Véber Ügyvédi Iroda (fél címe 2; ügyintéző: dr. Szabó Laura ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Dr. Rácz Zsolt Ügyvédi Iroda (1037 Budapest, Bojtár utca 64-66.; ügyintéző: dr. Rácz Zsolt ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. február 17-én kelt 11.G.42.685/2016/12. számú ítélete ellen az alperes 13. sorszámú fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja;

kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 10.000 (tízezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A felperes a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 45. § (1) és (5) bekezdése, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:35. § és a 3:36. § (4) bekezdése alapján az alperes 2016. május 30-án megtartott taggyűlésén meghozott 2/2016.05.30. számú taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését és a Ptk. 3:37. § (1) bekezdése alapján az alperes új határozat meghozatalára kötelezését kérte a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés érdekében.

Előadta, hogy az alperes egy határozatba foglalta a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés elhatározását és a tagi érintettség ellenére történő szavazásban részvétel lehetőségét, ami annak második fele miatt jogszabálysértő, mert a Gt. 20. § (5) bekezdésébe, valamint a Ptk. 3:19. § (2) bekezdésébe ütközik, de a társaság legfőbb szerve által hozott határozat egyik része nem, csak egésze támadható meg.

Kiemelte, hogy a Gt. felhívott rendelkezése kógens, és a Ptk. 3:4. § (3) bekezdés b) pontja alapján a jogi személy alperes tagjai nem térhetnek el a Ptk. 3:19. § (2) bekezdésében foglaltaktól, mert az eltérés a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti.

A támadott határozat második része alapján az ügyvezető - aki egyben többségi tulajdonos is - tagsági jogviszonya alapján megakadályozhatja, hogy a taggyűlés az ügyvezetői megbízásával kapcsolatosan bármilyen, számára előnytelen határozatot hozhasson.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Védekezésében hangsúlyozta, hogy a Gt. korábbi kógens szabályozási rendszeréhez képest a Ptk. szabályozását alapvetően a diszpozitivitás elve határozza meg, annak generálklauzulája a Ptk. 3:4. § (3) bekezdése. A Ptk. 3:19. §-ában szabályozott határozathozatal kapcsán nem fűzött a jogalkotó ahhoz semmiségi következményt, amennyiben egy társaság a Ptk. szerinti szövegtől eltérő rendelkezést állapít meg. Az a jogszabályi megfogalmazás, amely szerint "a határozat meghozatalakor nem szavazhat", nem jelenti a 3:4. § (3) bekezdés a) pontja alapján az eltérésre vonatkozó törvényi tiltást.

Előadta, hogy a felperes jogelődje és az alperes közötti Befektetési és szindikátusi szerződés (a továbbiakban: Szindikátusi szerződés) megkötésekor 2007. június 21-én az alperes ügyvezetője a jelenleg is többségi tulajdonos és egyben alperesi ügyvezető N. L. I. volt, a felperes jogelődje az alperes társaságban történő befektetéseiről ennek ismeretében döntött. A Gt. hatálya alatt kötött Szindikátusi szerződés 6.1.1.13. alpontjában a felek megállapodtak, hogy az ügyvezetői tisztséget illető kérdésekről közösen fognak döntést hozni és N. L. I. ügyvezető a felperes hozzájárulása nélkül nem hívható vissza. A felek számára nem volt kérdés, hogy a vezető tisztségviselőt érintő kérdésekben N. L. I. ne szavazhatna vagy az ügyvezetői tisztséget érintő döntéshozatal során ne konszenzusban járjanak el.

Indítványozta a Szindikátusi szerződést kötő felek szerződéskötési akaratának bizonyítására a felperes jogelődjének, az .... (....) alapkezelője korábbi képviselőjének, B. I.-nak a tanúként történő kihallgatását.

Az elsőfokú bíróság a 11.G.42.685/2016/12. számú ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes 2016. május 30-án megtartott taggyűlésének 2/2016.05.30. számú határozatát, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperest a felperesnek 36.000 forint illetékből és 30.000 forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló perköltség megfizetésére.

Ítélete indokolásában a lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapította, hogy az alperes társaságnak két tagja van, N. L. I. 255 db szavazatra jogosító 25.500.000 forint névértékű üzletrésszel és a felperes 236 db szavazatra jogosító 23.560.000 forint névértékű üzletrésszel. A harmadik (940.000 forint névértékű) üzletrész az alperes tulajdonát képezi, amelyhez a társasági szerződés szerint 9 db szavazat kapcsolódik. A felperes az M... által kiállított hatósági bizonyítvány szerint jogi személy, tőkealap-kezelője a C. K. Tőkealap-kezelő Zrt.

Az alperes 2016. május 30-án tartott taggyűlése N. L. I. tag 255 db igen és a felperes 236 db nem szavazatával meghozta a 2/2016.05.30. számú határozatot, amely szerint: "A taggyűlés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló Ptké. 12. §-ának megfelelően elhatározza a Társaság Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködését azzal, hogy a továbbműködés során a Társaság vezető tisztségviselő vagy leendő vezető tisztségviselő tagja az e tisztségét érintő döntéshozatal során, így különösen a megválasztását és visszahívását érintő határozat meghozatala során a szavazásban részt vehet. A taggyűlés felhívja a társaság ügyvezetését, hogy a taggyűlés ezen határozatát a cégbírósághoz nyújtsa be."

Az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy a 2/2016.05.30. számú határozatban a taggyűlés egy mondatban fogalmazta meg a döntését, amely szerint a határozat első részét azzal a feltétellel fogadta el, hogy a második részébe foglalt döntés is hatálybalép, így az egységes egészet képez. A per tárgyát képező határozattal döntött az alperes a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről, de a felperes a törvényi határidőn belül a bíróság előtt megtámadta, ezért a Ptké. 12. § és 71. § alapján - a 67. § hatályon kívül helyezése miatt - a felek jogvitájának elbírálására a Gt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Idézte a Gt. 20. § (5) bekezdését és annak alapján megállapította, hogy Nagy László István többségi tulajdonos tag és ügyvezető, mint érintett tag, a határozathozatal során nem szavazhatott volna, mert a keresettel támadott határozat a társasági jogi jogviszonyára vonatkozik, ezért a Gt. 46. § (2) bekezdése alapján az alperes taggyűlésének jogsértő határozatát hatályon kívül helyezte. Ezt meghaladóan az alperes új határozat meghozatalára kötelezése iránti keresetet elutasította, mert azt a felperes a Ptk. alapján terjesztette elő.