BH 1990.9.346 Jótállás szóbeli megállapodással is kiköthető [Ptk. 248. § (1) bek.].

A felperes 278 722 Ft perérték megjelölésével benyújtott keresetlevelében az alperest vasraktára csapadékvíz-elvezető szerkezetének kijavítására kérte kötelezni. Előadta, hogy a csapadékelvezetés kivitelezési munkáit az alperes végezte a vele kötött szerződés alapján, és a munkálatokat 1987. október 10-én adta át. Ezt követően a tetőszerkezeten beázások jelentkeztek, és az alperes a felperes kijavítási igényét peren kívül nem teljesítette.

Az elsőfokú bíróság az alperest 15 napos határidő meghatározásával kijavításra és 16 723 Ft perköltség megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy az alperes három éves jótállást vállalt, és nem bizonyította, hogy a hiba oka az átadás után keletkezett. A kijavítási határidőt arra figyelemmel határozta meg, hogy a kivitelezési határidő is csak másfél hónap, valamint indokolt a beázások sürgős megszüntetése.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezést nyújtott be, amelyben a kereset elutasítását kérte. Tagadta, hogy hatályosan három éves jótállást vállalt volna; az átadás-átvételi jegyzőkönyvet, amelyben ez a vállalás szerepelt, csak az alperes képviselője írta alá. Nem felel meg a valóságnak, hogy a felperes 1988. május 24-én is reklamált volna. Csak 1988. december l-jén, a kötelező egy éves jótállási határidő lejárta után közölte az igényét. Hivatkozott arra, hogy a számla 6. és 7. pontjában szereplő munkatételeket a felek III. osztályúnak minősítették, a felperes a számlát ennek megfelelően csökkentette. Végül állította, hogy a hibát a rendeltetésellenes használat okozta és szakértő kirendelését, valamint a kijavítási határidő két hónapban történő meghatározását kérte, ha a kijavításra egyáltalán kötelezhető. A per tárgyának értékét a fellebező állítása szerint csak a kijavítás 40 000 Ft-ot meg nem haladó költsége képezi.

A fellebbezés csak részben alapos.