A Kúria Kfv.35796/2015/10. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 104. §, 128. §, 140. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 42. §, 43. §] Bírók: Hajnal Péter, Huszárné dr. Oláh Éva, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

I. Az adózó az adóigazgatási eljárás során minden jogilag megengedett eszközzel (távol maradás kimentése, majd meg nem jelenés, sorozatban alaptalan elfogultsági kifogások előterjesztése) akadályozhatja az adóhatóság munkáját, de az együttműködés hiányából eredő adójogilag kimutatható hátrányt neki kell viselnie. II. Az adóhatóság becslési adatbázisa nem bizonyítási módszer, hanem az állami adóhatóság kiválasztási és ellenőrzési tevékenységét támogató intézmény.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.796/2015/10.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró,dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: felperes neve

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság, mint a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság jogutódja

Az alperes képviselője: dr. Tóth Eszter jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.017/2015/13. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.017/2015/13. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 582.900 (ötszáznyolcvankétezer-kilencszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az egyéni vállalkozóként jogi-, ügyvédi szolgáltatást végző felperesnél a 2003-2007. évekre szja adónemben folytatott ellenőrzést az adóhatóság. A felperes az ellenőrzés során nem mutatta be egyéni vállalkozásával kapcsolatos iratait, így az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 108. § (3) bekezdés b) pontjára tekintettel becslést alkalmaztak. A revízió adatain alapuló elsőfokú határozatot az alperes a 2239816740/2010. számú határozatával azzal hagyta helyben, hogy a 2003. évre vonatkozó adókülönbözetet és jogkövetkezményeket elévülés miatt törölte. Ezzel a felperes terhére megállapított adóhiánynak minősülő szja adókülönbözet 7.807.207 forintra csökkent.

[2] A felperes eljárásjogi és anyagi jogi indokokon alapuló keresetét a Fővárosi Bíróság részben, a becslés jogalapja kapcsán a költségek igazolása körében alaposnak értékelte és a 13.K.33.185/2010/11. számú jogerős ítéletével az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ellenőrzési határidő túllépésére nézve is alapos volt a keret, de a mulasztás nem hatott ki az ügy érdemére. A kizárási indítványok, a hivatali visszaélés körében alaptalan volt a kereset. Az új eljárásra adott iránymutatás szerint az ellenőrzésnek pontosan meg kell határoznia, hogy a felperes mely adózással kapcsolatos iratát, ide értve az alapbizonylatait is, kívánja vizsgálni. Megfelelő határidő tűzésével az iratok bemutatására, átadására kell a felperest köteleznie. Az iratok vizsgálata és további szükséges bizonyítási eljárást követően kell az ellenőrzésnek abban állást foglalnia, hogy az szja alap megállapítására lehet-e, kell-e becslést alkalmazni, vagy tételes vizsgálatot kell lefolytatni.

[3] A Kúria a Kfv.V.35.538/2011/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ezen jogerős ítéletét hatályában fenntartotta. Indokolásában kiemelte, hogy felperesnek az adóigazgatási eljárásban jóhiszeműen kell gyakorolnia jogait, és elő kell segítenie az adóhatóság feladatainak végrehajtását. A felperes kizárólag bírói felhívásra, és akkor is csak az első tárgyalást követően csatolt be olyan dokumentumokat, könyvelési iratokat, (fénymásolatban) amelyeket eredetben és teljes körűen megismerve nyilvánvalóan értékelni kell. Az ügyvédi tevékenység ugyanis - ahogyan arra az elsőfokú bíróság rámutatott - nyilvánvalóan nem gyakorolható az alperesi határozatban nem értékelt, de köztudottan felmerülő egyéb kiadások (pl. tagdíj, biztosítási díj) nélkül, amelyek tényleges megtörténtét a felperesnek igazolnia kell.

[4] A megismételt eljárásban lefolytatott ellenőrzés során a 2003-2005. éveket elévülésük miatt már nem vizsgálták. A felperes eredeti iratokat nem adott át, nyilatkozatot nem tett, elővezetése eredménytelen volt. A revízió a felperes szja adóalapját az Art. 108.§ (1), (2) bekezdései, a (3) bekezdés b) pontja továbbá az (5) bekezdései szerint valószínűsítette.

[5] Az ellenőrzés adatai alapján az elsőfokú adóhatóság a 2006-2007. évekre 5.829.492 forint adóhiánynak minősülő szja adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. A 2006. és 2007. évek bevételeit (6.629.964, illetve 10.253.921 forint) bevallásokkal egyezően elfogadta. A költségeknél a bevallások szerinti adatokat, bizonylatok hiányában, nem fogadta el teljes körűen. A rendelkezésre állók alapján tételes elszámolást alkalmazott, és így figyelembe vette az alkalmazottak részére kifizetett jövedelmet, a foglalkoztatót és egyéni vállalkozót terhelő egészségbiztosítási, nyugdíj biztosítási járulékot, munkaadói járulékot, vállalkozói kivétet, egészségügyi hozzájárulást, vállalkozói járulékot, startkártya kedvezményes járulékot. Így a felperes által elszámolt 2006. évi 6.859.015 forint helyett 1.932.148. forint, a 2007. évben 10.316.164 forint helyett 2.018.209 forint költséget fogadott el. Az alperes a 3146150165/2014. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést.

A kereseti kérelem

[6] A felperes keresetében elfogultsági kifogására tekintettel-, az ellenőrzéssel lezárt időszak téves meghatározása-, az eljárási határidő be nem tartása miatt-, és a becslés feltételeinek hiányára hivatkozva (összegzően az alperesi határozat megalapozatlansága miatt) kérte a bírósági felülvizsgálatot.

Az elsőfokú ítélet

[7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét. Összefoglalta a megelőző bírósági eljárás ítéleteinek tartalmát, kiemelve, hogy a kúriai ítélet több ponton módosította a jogerős ítélet indokolását, azonban azt is tartalmazza, hogy az új eljárás szempontjait helytállóan írta elő az elsőfokú bíróság.