A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27329/2007/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1957. évi IV. törvény (Áe.) 26. §, 43. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 21. §] Bírók: Bacsa Andrea, Borsainé dr. Tóth Erzsébet, Fehérné dr. Tóth Kincső

Fővárosi Ítélőtábla

2.Kf.27.329/2007/5.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a Szecskay Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Szecskay András ügyvéd (...) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. László Ildikó Katalin (...) ügyvéd által képviselt Gazdasági versenyhivatal (...., hivatkozási szám: ...) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2007. évi május hó 15. napján kelt 7.K.32.211/2006/4. számú - 6. sorszám alatt kijavított - ítélete ellen az alperes által 5. sorszám alatt előterjesztett és 8. sorszám alatt indokolt fellebbezés folytán az alulírott helyen megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

Í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperes ... számú határozatának az adatközlési kötelezettség megsértésére, továbbá a hosszú távú teljes körű közvilágítás szolgáltatási szerződésekre és a bírság szankcióra vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezi, e két utóbbi kérdésben az alperest új eljárásra kötelezi, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy az elsőfokú eljárásban felmerült költségeiket a peres felek maguk viselik.

Kötelezi a felperest, hogy - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - fizessen meg az államnak 5.000 (azaz ötezer) forint kereseti és 12.000 (azaz tizenkettőezer) forint fellebbezési részilletéket, míg a fennmaradó kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli.

A másodfokú eljárásban felmerült költségeiket a peres felek maguk viselik.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes alaptevékenysége a működési engedélyében meghatározott földrajzi területen, Magyarország keleti részén villamos-energia szolgáltatás. Legfontosabb tevékenységei közé tartozik a villamos energia beszerzése, szállítása, értékesítése és az ehhez szükséges elosztó hálózatok, transzformátor állomások és kapcsolódó berendezések biztonságos üzemeltetése, karbantartása és a keletkező üzemzavarok elhárítása. A felperes a vizsgálat idején 389 településen - 8 kivételével - maga látta el a települések közvilágítását is. Jogszabályváltozás folytán 2000. évtől a közvilágítás piacán úgynevezett alternatív szolgáltatók jelentkeztek, közöttük 2001. év első felében az ... Rt. 100%-os tulajdonában lévő ... Rt. (a továbbiakban: ... Rt.), amelyet azért hoztak létre, hogy részt vegyen az ország területén folyó közvilágítási korszerűsítési munkálatokban.

Az alperes versenyfelügyeleti eljárást indított annak megállapítására, hogy a felperes a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21.§-ában foglaltakkal ellentétben a közvilágítási piacon gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg. A vizsgálat eredményeként a 2002. évi szeptember hó 17. napján kelt ... számú határozatában megállapította, hogy a felperes visszaélt gazdasági erőfölényes helyzetével, amikor

- a közvilágítás korszerűsítési terv elkészítéséhez szükséges adatok kiadását egyéb, a korszerűsítés kivitelezéséhez, megvalósításához kötődő kérdéstől tette függővé,

- a közvilágítás korszerűsítés kivitelezéséhez csak akkor járult hozzá, ha a ... Rt. megvásárolja tőle a leszerelésre kerülő lámpatesteket,

- egyes önkormányzatokkal olyan hosszú távú teljes körű közvilágítás szolgáltatási szerződéseket kötött, amelyekkel megakadályozza, de legalábbis korlátozta az önkormányzatokat abban, hogy feljogosított fogyasztóként mástól is vásárolhassanak közvilágítási célra villamos energiát.

Az alperes megtiltotta, hogy a felperes e magatartását a jövőben folytassa, és 65.000.000 forint bírságot szabott ki a terhére.

Az alperes határozatában ismertette a közvilágítási piacon érvényes szabályozást, a felperes tevékenységét, üzletszabályzatát, és a közép-kisfeszültségű és közvilágítási hálózatok műszaki-, kiviteli tervdokumentációjának tartalmi és formai követelményeit tartalmazó belső szabályzatot, a közvilágítási piac jellemzőit, a piac szereplőit, továbbá a közvilágítás korszerűsítésének gyakorlatát a felperes területén, kiemelten ..., ..., ..., településeken. A határozat indokolásában vizsgálata eredményét jogilag értékelte, és megállapította, hogy a felperes a számára kijelölt földrajzi területen jogi monopóliumot élvez a villamos energia szolgáltatás területén. E jogi monopóliumot egyben a Tpvt. 22.§-a értelmében vett gazdasági erőfölényes helyzetnek minősítette, mivel az adott területen lévő önkormányzatok közvilágítási célra mástól nem tudnak villamos energiát vásárolni. A közvilágítás korszerűsítési és az aktív elemek üzemeltetési, karbantartási piacán felperes gazdasági erőfölényét nem mutatta ki, azonban megállapította, hogy a piac jelentős szereplője. Ezt követően az alperes a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tekintetében tett általános érvényű megállapításokat, és annak eredményeként a rendelkező részben felsorolt három esetben állapította meg, hogy a felperes terhére a jogsértést. A hatóság a szankcionálás körében feltüntette és értékelte a súlyosbító és enyhítő körülményeket.

A felperes keresetében elsődlegesen annak megállapításával, hogy jogsértést nem követett el, a határozat megváltoztatását és a bírság megfizetése alóli mentesítését, másodlagosan a hatóság új eljárásra kötelezésével a határozat hatályon kívül helyezését, míg harmadlagosan a bírság mértékének csökkentését kérte. Előadta, hogy a bírság összegét megfizette, ezért pernyertessége esetére annak kamataival együtt való visszafizetésére kérte kötelezni a hatóságot. A felperes keresetében valamennyi határozati pont tekintetében a tényállás tisztázatlanságára, a határozat indokolásának hiányosságára utalt, egészében vitatta a jogsértés elkövetését. Az adatszolgáltatás kapcsán az érintett piac meghatározását sérelmezte, hiányolta a hivatkozott belső levél bizonyítékként való számbavételét és az észrevételezés lehetőségét. Állította, hogy a jogszabályi előírások szerint az önkormányzat irányában fennálló adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett. A lámpatestek megvásárlásával kapcsolatosan a gazdasági erőfölény hiányával érvelt és állította, hogy az alperes szerződéses viszonyokat bírált el. Az áramszolgáltatási piacra belépés korlátozása tekintetében kifogásolta, hogy az alperes még hatályba nem lépett rendelkezések alapján vont le következtetéseket. Jogsértés hiányában a bírság alkalmazását kifogásolta, rámutatva arra, hogy az alperes annak mértékét kellően nem is indokolta.

Az alperes ellenkérelmében a határozatában foglaltakat fenntartva rámutatott arra, hogy a gazdasági erőfölénnyel nem csak a domináns piacon lehet visszaélni, hanem az ahhoz kapcsolódó szomszéd piacon is. Kiemelte, hogy van lehetőség a Tpvt. 21.§-ában foglaltakon túl is a jogsértés megállapítására. A hivatkozott eljárási szabályszegések elkövetésével nem értett egyet. Állította, hogy a szerződéses viszonyokat vizsgálhatja, ha azoknak van piaci hatásuk. A hosszútávú szerződésekről megállapította, hogy azok a jogalkotási cél megvalósulását, a liberalizációt akadályozzák. A bírságot jogszerűnek találta.