A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40171/2008/6. számú határozata tag kizárása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 277. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 3. §, 9. §, 47. §, 111. §, 119. §] Bírók: Koday Zsuzsanna, Molnár József, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

Fővárosi Ítélőtábla

13.Gf.40.171/2008/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a "Dr. Barna" Ügyvédi Iroda (5800 Szolnok, Szerb A. u. 22. szám, ügyintéző: Mikesné dr. Barna Ildikó ügyvéd) által képviselt felperesnek, a dr. Kóródi Csilla ügyvéd (5001 Szolnok, Baross út 6. II. em.) által képviselt alperes ellen tagkizárás iránt indított perében a Fejér Megyei Bíróság 2008. március 28-án kelt 17.G.40.021/2008/8. számú ítélete ellen az alperes részéről 10. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (Húszezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság az alperest a felperesi, Cg.16-09-008970 cégjegyzékszám alatt bejegyzett társaságból kizárta, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 61.000 forint perköltséget.

Az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállás szerint a felperesi társaságot magánszemélyek alapították 2006. július 26-án. Céljuk az energiafűz szaporítóanyag értékesítése és termeltetése volt. Ennek érdekében 2006. decemberében megszerezték a szaporítóanyag licencét az azzal rendelkező svéd cégtől. A felperesi társaságon kívül még egy magyarországi cég, a H. A. Kft. rendelkezik a licencjoggal. A felperesi társaságban tagként közreműködő magánszemélyek kellő tőkeerővel nem rendelkeztek, ezért a licenc megszerzését követően olyan partnert kerestek, amely a finanszírozáson kívül piacot is biztosít a felperesi társaság termékeinek. 2007. tavaszán az A. N. Kft.-n keresztül, amelynek főtulajdonosa az alperes, tárgyalásokat kezdtek az alperessel. Bár a felperes írásban közös cég alapítására tett javaslatot, az alperes javaslata az volt, hogy a felperesi társaság jegyzett tőkéjének felemelésével az alperesi társaság legyen a felperes 50 %-os tulajdonosa, emellett az ügyvezető képviseleti jogát módosítsák együttes cégjegyzési jogra, a társaság könyvvizsgálóját az alperes jelölhesse, és az ügyvezetők legfeljebb a jegyzett tőke 25 %-a mértékéig vállalhassanak kötelezettséget a taggyűlés előzetes jóváhagyása nélkül.

Az alperes a 2007. június 7-én tett ajánlatában tagi kötelezettségvállalásként, "tagi szolgáltatás keretében" vállalta több ütemben különböző összegű tagi kölcsön biztosítását a felperes részére, részben eszköz- és gépbeszerzésre, részben a működési költségek fedezésére. Emellett vállalást tett arra, hogy 2008. - 2011. években 150.000.000 db energiafűz dugványt vásárol a felperestől és az ültetéssel a felperest bízza meg. Vállalta továbbá, hogy a törzstőke-emeléstől számított 8-10 hónapon belül saját költségén hűthető-fűthető szigetelt csarnokot épít, amelyet bérleti joggal átenged a felperesi társaságnak, a tőkeemeléstől számított 5 teljes gazdálkodási évre. Az alperesi ajánlat utalt arra, hogy a felek az egyes ajánlati tételeket külön megállapodásban fogják rögzíteni, erre azonban nem került sor. A felperesi társaság magánszemély tagjai az ajánlatot elfogadták, a tőkeemelés megvalósult és az alperes üzletrészvásárlásokkal és a tőkeemeléssel 2007. július 18-i hatállyal a cégjegyzék adatai szerint a felperesi társaság üzletrészeinek 50 %-át megszerezte. A társasági szerződésmódosítás során az együttes cégjegyzési jog előírása megtörtént, a cég működésével kapcsolatos más szerződésmódosításra nem került sor.

A társasági szerződésmódosítás aláírását követően az alperesi cég a 2007. június 7-i írásbeli ajánlatában vállalt kötelezettségeinek nem tett eleget. Erre a felperes többször felhívta, azonban az alperes nem válaszolt. Az alperes képviselője útján a 2007. október 24-i taggyűlésen úgy nyilatkozott, hogy az ajánlatát fenntartja, de annak teljesítéséhez feltételeket fűzött. A 2007. november 5-i levelében is fenntartotta a 2007. júniusi ajánlatát azzal, hogy álláspontja szerint annak teljesítéséhez a cégek közötti együttműködést új alapokra kell helyezni, amelyhez a szükséges javaslatokat majd a taggyűlés elé terjeszti. Erre az alperes részéről nem került sor.

A felperesi társaság tagjai útján 2007. november 30-án levelet intézett az alpereshez, amelyben részletezték az alperesi magatartással kapcsolatos kifogásaikat, véleményüket. A 2008. január 21-én megtartott taggyűlésen a felperesi társaság az alperes kizárására vonatkozó határozatot hozott. A kizárás indokaként a 2007. november 30-i levélben jelzett okok szerepeltek.

A felperes a 2008. február 1-én benyújtott keresetében kérte, hogy a bíróság az alperest zárja ki a felperesi társaság tagjainak sorából, továbbá a tagsági jogainak gyakorlását az eljárás jogerős befejezéséig függessze fel és kötelezze az alperest a perköltség megfizetésére.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elsősorban arra hivatkozott, hogy a jegyzett tőke felemelésén és az együttes cégjegyzés bevezetésén kívül az alperesi többi ajánlat egyoldalú nyilatkozat maradt, így azt a felperesi társaság az alperesi cégen nem kérheti számon, azokra külön szerződést nem kötöttek. Emellett az alperes álláspontja szerint a felperes magatartása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az alperes a vállalt kötelezettségeket nem teljesítette.

Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a felperesi társaság által kizárási okként meghatározott alperesi magatartások alapján a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 47. § (1) bekezdése alapján indokolt az alperesi társaság kizárása, mert az alperesi társaságnak a felperesi társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné. Az elsőfokú bíróság a kizárás alapjául a keresetindításról döntő társasági határozat meghozataláig bekövetkezett okokat, illetve magatartásokat vizsgálta, amelyekre a taggyűlési határozat a kizárás kezdeményezését alapította. Ennek alapján arra a megállapításra jutott, hogy bár a 2007. június 7-i ajánlat egyes pontjaiban jelzett külön megállapodásokat a felperesi és az alperesi társaság nem kötötte meg, a Gt. 47. § (1) bekezdésében foglalt, a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztető magatartás nemcsak szerződéses kötelezettségből eredhet. A megállapodás megkötésének elmaradása nem jelenti azt, hogy az alperes passzivitásának semmilyen jogkövetkezménye nem lehet. Az elsőfokú bíróság szerint a per anyagából egyértelmű, hogy a felperesi cég az eredményes működését arra alapította, hogy az alperes az ajánlatban foglaltakat teljesíteni fogja. A felperesi cég folyamatosan sürgette az alperesi teljesítést, erre azonban nem került sor. Az elsőfokú bíróság nem tartotta megalapozottnak az alperes által előadottakat, többek között azt sem, hogy az aszálykár bekövetkezte után már nem lett volna értelme a gépek megvásárlásának, amelyre a felperesi társaság az ígért tagi kölcsön folyósítását kérte.