A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37637/2010/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 57. §, 70/A. § (1) bek., (1) bek., 1952. évi III. törvény (Pp.) 272. §, 275. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fekete Ildikó, Patyi András

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Törvényszék K.21431/2009/17., *Kúria Kfv.37637/2010/6.*

***********

Kfv.IV.37.637/2010/6.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Jávor Béla ügyvéd /1012 Budapest, Kuny Domokos u. 19./ által képviselt felperesnek a dr. Mák Éva vezető főtanácsos által képviselt Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal /6000 Kecskemét, Deák F. tér 3./ - mint a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal jogutódja - I. rendű , és a dr. Krivik Gábor ügyvéd /6000 Kecskemét, Rákóczi út 16./ által képviselt Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. /1132 Budapest, Váci út 45./ II. rendű alperesek ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2.K.21.431/2009/17. számon 2010. április 15-én kelt jogerős ítéletével szemben a felperes által 19. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2.K.21.431/2009/17. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a II. rendű alperesnek 20.000 /húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A II. rendű alperes az I. rendű alpereshez 2009. február 19-én kisajátítási kérelmet terjesztett elő, az M9 gyorsforgalmi út kiépítéséhez szükséges területek tulajdonjogának kisajátítás jogcímen történő megszerzése érdekében, mely érintette a felperes 1/1 arányú tulajdonában álló külterület /15 és /16 hrsz-ú ingatlanokat.

Az I. rendű alperes 2009. május 15-én kelt 931-2/2009. számú határozatával a felperes 1/1 arányú tulajdonában álló, /15 hrsz-ú szántó és fásított terület művelési ágú, 1 ha 26 m2 nagyságú ingatlanából a kisajátításra jelölt 419 m2 nagyságú szántó területet kisajátította, egyben az ingatlanrészért járó kártalanítási összeget összesen 62.961 Ft-ban állapította meg.

A megállapított összegből a területrész forgalmi értékét 55.000 Ft-ban, a folyó gazdasági év várható termésének értékét 7.961 Ft-ban rögzítette, megállapítva, hogy a visszamaradó terület forgalmi értékcsökkenést nem szenved, a kisajátítással összefüggésben megtérítendő költség nem merült fel.

A szintén 2009. május 15-én kelt 932-1/2009. számú határozatában az I. rendű alperes a felperes 1/1 arányú tulajdonában álló, szántó művelési ágú, /16 hrsz-on külterületen található 1 ha 6049 m2 nagyságú ingatlanból a kisajátításra jelölt 4537 m2 nagyságú területet kisajátította, és az ingatlanrészért járó kártalanítási összeget 936.203 Ft-ban állapította meg, melyből a kisajátított területrész forgalmi értékét 570.000 Ft-ban, a folyó gazdasági év várható termésének értékét 86.203 Ft-ban, a visszamaradó terület forgalmi értékcsökkenését 280.000 Ft-ban állapította meg, rögzítve, hogy a kisajátítással összefüggésben megtérítendő költség nem merült fel.

Az I. rendű alperes határozataiban rendelkezett a kisajátítással bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről, melynek érdekében a Bajai Körzeti Földhivatalt megkereste a perbeli ingatlanok megosztása iránt.

A két alperesi határozattal szemben a felperes terjesztett elő keresetet, melyben - a kisajátítás jogalapját nem vitatva - az ingatlanok után megállapított kártalanítási összegeket alacsonynak tartva, többlet-kártalanítás megállapítását kérte, úgy, hogy a bíróság kötelezze az alperesi határozatok megváltoztatásával a II. rendű alperest a két ingatlan után összesen további 4.322.530 Ft többlet-kártalanítás és a határozatok jogerőre emelkedésétől számított késedelmi kamat, valamint ügyvédi megbízási díj megfizetésére.

A felperes hivatkozott arra, hogy az ingatlanok forgalmi értéke az alperesi határozatok meghozatala alapjául szolgáló, a közigazgatási eljárásba bevont igazságügyi szakértő által megállapított 125 Ft/m2 érték helyett valójában minimum 700 Ft/m2 értéket tesz ki, azok elhelyezkedésére, AK-értékére, a területek jó öntözhetőségére, valamint arra tekintettel, hogy a környezetükben nincs eladó mezőgazdasági ingatlan.

Hivatkozott arra is, hogy a visszamaradó területek értékcsökkenést szenvednek, melynek mértékét a tulajdonában a megosztás után maradó területek értékének 10 %-ában jelölte meg; továbbá hivatkozott arra is, hogy a visszamaradó területek szétszabdaltsága, megközelítésének megnehezülése, a később megépítendő forgalmas autópálya környezetterhelése folytán a mezőgazdasági termelés ellehetetlenül, illetve megnehezül.

Mivel a felperes a kisajátítás jogalapját nem vitatta, annak megállapított összegszerűségét viszont igen, az eljárt megyei bíróság a perben igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő szakvéleményét szerezte be, aki a forgalmi érték-adatokat 10 db helybeli - az APEH adatbázisából származó 2009-es - forgalmi érték-adat felhasználásával, az ismert értékmódosító és értékcsökkentő tényezők együttes számbavétele után állapította meg.

A szakértő által rögzített fajlagos értékadatot a bíróság ítélkezése alapjául elfogadta.

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény /a továbbiakban: Kstv./ 9. § /3/ bekezdés a/ pontja alkalmazásával, mivel elegendő helybeli összehasonlításra alkalmas ingatlanadat állt rendelkezésre - bár mind a közigazgatási, mind a perbeli szakértő más települések forgalmi mértékadatait is ismertette -, a bíróság azokat vette figyelembe, megjegyezvén, hogy a más településekről gyűjtött, szakértők által közölt forgalmi adatok sem mutattak jelentős eltérést a perbeli településre vonatkozó forgalmi értékadatokról.

Ezen túlmenően a bíróság mellőzte a perben a felperes által indítványozott, korábban folyamatban volt két közigazgatási perben hozott ítélet jelen per irataihoz történő csatolását, mert azok más típusú ingatlanok (tanya, szőlő művelési ágú ingatlan, illetve szántó, gazdasági épület és szőlő művelési ágú ingatlan) teljes területének kisajátítására vonatkoztak.

A bíróság mindezek alapján a /15 hrsz-ú ingatlanból kisajátított 419 m2 nagyságú ingatlan forgalmi értékét a közigazgatási szakban megállapított 55.000 Ft-hoz képest 5.000 Ft-tal magasabb összegben, míg a /16 hrsz-ú ingatlan esetében - a perbeli szakértő véleménye alapján - a kisajátított 4.537 m2 nagyságú terület forgalmi értékét a közigazgatási szakban megállapított 570.000 Ft-hoz képest 30.000 Ft-tal magasabb összegben állapította meg.

A /15 hrsz-ú ingatlan tekintetében megállapította, hogy a felperes számára visszamaradó területrész alakjában, a föld minőségében, művelhetőségében és a gazdálkodás feltételeit illetően negatív változás nem következik be, a terület egy tagban marad vissza, nem lesz szétszabdalt; így ezen ingatlan esetében értékcsökkenést nem állapított meg.