A Fővárosi Törvényszék P.21501/2019/11. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. §, 26. §, 28. §, 29. §, 31. §] Bíró: Borsodi Zoltán

Fővárosi Törvényszék

.P. . /2019/11.

A Karsai Dániel Ügyvédi Iroda (cim.; ügyintéző ügyvéd: dr. Karsai Dániel András) által képviselt

felperes neve (felperes cime.) felperesnek

a dr. Besenyei Anita kamarai jogtanácsos által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes

ellen

közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000,- (huszonötezer) Ft perköltséget.

Az eljárás illetékmentes.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül jelen bíróságnál elektronikusan benyújtandó, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

A Fővárosi Ítélőtábla előtt a fellebbezési eljárásban a jogi képviselet kötelező.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, illetve a bíróság indokoltnak tartja, vagy a tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni; ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; ha a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos; ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I N D O K O L Á S:

A bíróság a peres felek előadásai és a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2019. április 26. napján elektronikus úton közérdekű adatigényléssel fordult az alpereshez, amelyben kérte, hogy az alperes másolatban küldje meg az Európai Csalás Elleni Hivatal által a TAMOP-3.1.3-11/1-2. számú (természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban - Öveges-program) projektről, valamint a TÁMOP-2.4.3.D.3-13/1-2013-0001 számú (Foglalkoztatási Szövetkezet - Híd a Munka Világába) projektről készített és Magyarország kormányának eljuttatott jelentéseket, zárójelentéseket, ajánlásokat és igazságügyi ajánlásokat, továbbá minden egyéb, bármilyen módon vagy formában rögzített információt, illetve adatot amely az Európai Csalás Elleni Hivatal e projektekre vonatkozó, Magyarország kormányával közölt álláspontját tartalmazza.

Az alperes az adatok kiadását megtagadta. Válaszlevelében előadta, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, EURATOM rendelet 9. cikkének (1) bekezdése, valamint 10. cikkének (5) bekezdése szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatója gondoskodik arról, hogy a nyilvánosság semleges és pártatlan tájékoztatást kapjon, valamint arról, hogy a nyilvánosságra hozatal során tiszteletben tartsák a vizsgálatok bizalmas jellegét, illetve az eljárási garanciákat, különös figyelemmel az ártatlanság vélelmére. Hivatkozott továbbá a 1049/2001 EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésére, amely szerint az intézmények megtagadhatják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná többek között a bírósági eljárások védelmét, továbbá az ellenőrzések, vizsgálatok célját, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. Előadta, hogy az Európai Unió Bíróságának esetjoga elismeri, hogy az OLAF vizsgálati dokumentumait megilleti az általános vélelem, hogy mentesülnek a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés alól, mely alól csak nyomós közérdek engedhet kivételt.

Ezt követően a felperes a törvényi határidőben keresetlevelet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéken. A keresetben kérte a bíróságtól, hogy kötelezze a fenti adatok kiadására az alperest a email> elektronikus levélcímre. A felperesnek perköltség iránti igénye is volt. A kereset jogalapjaként az Alaptörvény 28. cikkét, 39. cikk (2) bekezdését, VI. cikk (2) bekezdését, az Infotv. 3. § 5. pontját, 26. § (1) bekezdését, 28. § (1) bekezdését, 30. § (5) bekezdését, valamint a 31-32. §-ait jelölte meg. Előadta, hogy az alperes nem vitatta a kiadni kért adatok közérdekűségét és nem tagadta saját adatkezelői minőségét. Hivatkozott arra, hogy az Infotv. 30. § (5) bekezdése szerint a közérdekű adat kiadásának megtagadási alapját szűkén kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. A megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait pedig adatkezelőnek kell bizonyítania. Az alperes közfeladatot ellátó szerv, ezért köteles a kezelésében levő adatok kiadására. A kért közérdekű adatok az egész ország számára is kiemelten fontos közügyeket érintenek. Az alperes az adatigénylés teljesítését elutasító levelében nem bizonyította a megtagadás jogszerűségét és nem indokolta meg az adatkiadás megtagadását. A felperes szerint a jogvitában elsődlegesen a magyar jog alapján kell eljárni és így köteles az alperes az adatok kiadására az Infotv. alapján. Mivel az OLAF válasza nem köti a nemzeti szervet, és így a döntés joga változatlanul az alperesnél marad, ezért a megkeresés elmaradása nem eredményezheti az adatkiadás megtagadását. Arra az esetre, ha az Európai Uniós jog értelmezésében kétely merülne fel, a felperes előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelmet is előterjesztett.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Előadta, hogy az Infotv. 27. § (2) bekezdésének f) pontja értelmében a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel korlátozhatja. Az Európai Csalás Elleni Hivatal az Európai Unió egyik szerve, és a tárgybeli adatigénylés kapcsán az adatok kezelésére vonatkozó szabályokat, és így az adatok megismerhetőségét is európai uniós jogszabályok határozzák meg. Az OLAF által lefolytatott vizsgálatok részletszabályait az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom Rendelete tartalmazza. Kiemelte, hogy az alperes az OLAF vizsgálati jelentései kapcsán csupán koordinációs tevékenységet végez, amely nem azonos az OLAF - Euratom Rendelet 1. cikkében meghatározott - tevékenységei köreivel. Ebből következően az OLAF által készített vizsgálati jelentések nem alperes tevékenységére vonatkoznak, és nem is a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkeznek, ezért azok megismerhetővé tételére az Infotv. 26. § (1) bekezdése alapján az alperes nem köteles. Hivatkozott az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK Rendelet 2. cikk (1) bekezdésére, valamint 4. és 5. cikkére is. A konzultációs kötelezettséget tartalmazza az Infotv. 29. § (2a) bekezdése is, mely szerint, ha az igénylés olyan adatra vonatkozik, amelyet az Európai Unió valamely intézménye vagy tagállama állított elő, az adatkezelő haladéktalanul megkeresi az Európai Unió érintett intézményét vagy tagállamát és erről az igénylőt tájékoztatja. A konzultáció elmaradása nem eredményezi automatikusan az adatok megismerhetőségét. Az alperes álláspontja szerint a felperesi adatigénylés jogszerűen került megtagadásra. Az alperes hivatkozott a Kúria Pfvügyszám/6. Számú, valamint a Fővárosi Ítélőtábla ügyszám2/12/II. számú ítéleteire. Az alperes szerint az uniós jog elsőbbsége, valamint azon tény miatt, hogy jelen tárgykörben az Európai Unió Bíróság esetjoggal rendelkezik, nem indokolt az előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatása.