A Fővárosi Törvényszék P.22989/2017/125. számú határozata kártalanítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 146/A. § (3) bek.] Bíró: Palotás Gergely Péter

Fővárosi Törvényszék

25.P.22989/2017/125.

A Fővárosi Törvényszék

A Gyülvészi Ügyvédi Iroda által képviselt (felperesi képviselő címe - eljáró ügyvéd: dr. Gyülvészi Zsuzsanna) által képviselt felperes (felperes címe) felperes által

a dr. Balázs F. Gábor ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen

kártalanítás iránt indított perében a bíróság meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 228.000.000.- (kettőszázhuszonnyolcmillió) forintot, valamint ezen összeg után 2012. január 1. napjától a késedelemmel érintett mindenkori naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat plusz 7%-ának megfelelő mértékű kamatot.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 168.755,- (százhatvannyolcezer-hétszázötvenöt) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

Az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek kell rendelkeznie, és e kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja. A fél a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény rendelkezései szerint kérheti pártfogó ügyvéd kirendelését a lakóhelye szerint illetékes jogi segítségnyújtó szolgálatnál.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés a teljesítési határidővel kapcsolatos, a perköltségre vonatkozik, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

Indokolás

[1] A felperes jogelődje a "nevű" Rt. A felperes Nyilvánosan Működő Európai Részvénytársaság 2008. december 31-én átalakulással jött létre, a "nevű" Nyilvánosan Működő Részvénytársaság általános jogutódjaként. A "nevű" Nyrt. Európai Részvénytársasággá történő átalakulását követően ország1-be helyezte át székhelyét, és a felperesi cégnév alatt 2009. június 9-én a ország1-i cégnyilvántartásba bejegyzésre került.

[2] A felperes jogelődje, valamint az Társaság (a továbbiakban: Társaság) és alperes 2003. szeptember 23-án szerződést kötött (a továbbiakban: Megállapodás), amely alapján a felek az 1.2. pontban megállapodtak, hogy a felperesi jogelőd és az alperes között 2001. július 21-én létrejött üzletrész adásvételi szerződés közös megegyezésre történő megszüntetésére tekintettel a felperesi jogelőd a Társaság üzletrész adásvételi szerződés megkötésének napján hatályos törzstőkének 80%-át képviselő részvényeket (alaprészvénycsomag) azaz 2400 db 1.000,-Ft névértékű törzsrészvényt a szerződés rendelkezése szerint visszaszolgáltat az alperes részére. Az alperes erre tekintettel köteles az alaprészvénycsomag visszaszolgáltatása folytán 1.584.521.871.-Ft összeget - mint a felperesi jogelőd által már teljesített ellenértéket - a felperesi jogelődnek visszafizetni. A felek valamennyi átruházott részleges kereskedelmi jogok értékét az 1.4. pontban 1.834.519.871.-Ft + ÁFA összegben határozták meg.

[3] A felek 3.1. pontban megállapodtak abban, hogy az alperes az alaprészvénycsomag tekintetében fennálló vételár visszafizetési kötelezettségének kizárólag olyan módon tesz eleget, hogy a Megállapodás 4. pontjában meghatározott Részleges Kereskedelmi Jogokat a felperesi jogelődre korlátlan időre átruházza.

[4] A Megállapodás 4. pontjában a felek meghatározták a Részleges Kereskedelmi Jogok fogalmát. A Megállapodás 4. pontja alapján egyebek mellett megállapodtak, hogy a felperesi jogelőd a szerződés 4.4., 4.5. és 4.6. pontjában meghatározott körben jogosult minden olyan megjelölés, elnevezés kereskedelmi célú kizárólagos használatára, hasznosítására, amely a "alperes városa" a "alperes", a "alperes más megnevezése", a "csapatnév", "alperes nevének rövidítése" vagy más, ezen szavakhoz hasonló szavakat, szóösszetételt tartalmaz, valamint minden olyan megjelölés, elnevezés használatára, ami a köztudatban az alperes városának a sportjához kapcsolódik vagy arra utal, vagy egyébként egyértelműen az alperes, a Társaság vagy jogutódaik, vagy általuk, illetve részvételükkel, közreműködésükkel alapított, működő szervezetek a sporttal összefüggő, ahhoz kapcsolódó tevékenységéhez kötődik, vagy arra utal, függetlenül attól, hogy a megjelölés szavakból, szóösszetételből, betűkből, számokból, ábrákból, képekből, sík vagy térbeli alakzatokból, színből, színösszetételből áll, függetlenül attól, hogy a megjelenés védjegy- vagy más jogi oltalomban részesül-e, jelenleg létezik-e, vagy csak a jövőben jön létre (a továbbiakban együtt: Megjelölés).

[5] A felek a Megállapodás 4.3. pontjában rögzítették, hogy a felperesi jogelőd részéről hivatkozott szerződésbe biztosított Részleges Kereskedelmi Jogok nem terjednek ki az alperes és Társaság azon jogára, hogy a Megjelöléseket akár kereskedelmi, akár nem kereskedelmi céllal használja, hasznosítsa a 4.4., 4.5 és 4.6. pontokban meghatározott körön kívül.

[6] A felperes jogelődje kizárólagosan jogosulttá vált bármilyen alkoholos, vagy nem alkoholos italtermékek tekintetében (például, de nem kizárólagosan tejterméknek minősülő üdítőitalok, szénsavas vagy szénsavmentes üdítőital, energia ital, gyümölcslé, ásványvíz, gyógyvíz, illetve bármilyen snackfood termék tekintetében például, de nem kizárólagosan csokoládé, nyalóka, cukorka, egyéb édesség, sós aprósütemény, rágcsa, rágógumi, chips, ropi, perec és ezen termékeket kiegészítő élelmiszerek) azok előállítására, értékesítésére, kereskedelmi forgalomba hozatalára és terjesztésére. Az alperes, illetve a Társaság a termékeket nem kereskedelmi célra jogosult volt előállítani, terjeszteni.

[7] A felek megállapodtak, hogy a felperesi jogelőd jogosult a Megjelölések felhasználásával nyomtatott vagy elektronikus formátumú (pl. televízió, rádió, internet, videó, CD, DVD) vagy egyéb adathordozón, technikai eszközzel vagy eszközön, médián vagy médiában rögzített, megjelentetett, továbbított, közvetített sajtóterméket, műsort, kiadványt tájékoztatást, szerkesztett anyagot (akár napi, heti vagy egyéb rendszerességgel) készíteni, előállítani, terjeszteni, értékesíteni, kiadni, szolgáltatni, közvetíteni, nyilvánosan közölni, sajtótevékenységet folytatni. A felperesi jogelőd kizárólagos joga minden olyan megjelenési formára, adathordozó, megjelenítési, illetve közvetítési technológiára is kiterjed, amely a technika és a tudomány jelenlegi állása szerint vagy a közvélemény számára jelenleg még nem ismert.