2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet

az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 53. § (5) bekezdésében, valamint a 85. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

A szabályozás célja

1. §

(1) Az érzékeny természeti területek (a továbbiakban: ÉTT) bevezetésének célja a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, további földrészletek kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.

(2) A rendelet célja:

Az ÉTT

a) kijelölése, létesítése és fenntartása,

b) területén folytatott természetkímélő gazdálkodás ösztönzése az általános támogatási feltételeinek meghatározása által.

A rendelet hatálya

2. §

A rendelet hatálya kiterjed

a) a kijelölési és a létesítési eljárásra, valamint e rendelet előírásai alapján kijelölt ÉTT-re, illetve az ÉTT-en létesített mezőgazdasági hasznosítású földrészletekre,

b) az ÉTT tulajdonosaira és használóira.

Az érzékeny természeti területek kijelölésének szempontjai

3. §

(1) ÉTT az ország olyan mezőgazdasági hasznosítású térségeiben jelölhető ki, ahol

a) azt a természeti értékek védelme, állapotuk megőrzése és a degradáció elkerülése szükségessé, továbbá a földrészletek természeti állapota és jelentősége indokolttá teszi;

b) a földrészletek az ökológiai hálózathoz kapcsolódóan az élőhelyek, életközösségek biológiai sokféleségének megőrzéséhez szükséges biológiai kapcsolatok fenntartását, helyreállítását, a sokféleség megőrzését szolgálják;

c) a földrészletek túlnyomó részén hagyományos jellegű gazdálkodási módok, formák a jellemzőek, vagy ezek újbóli elterjesztése lenne indokolt;

d) az a) pontban felsorolt célok megvalósítása érdekében speciális gazdálkodási módszerek, illetve földhasználati, termesztéstechnológiai korlátozásokra van szükség.

(2) ÉTT-et különösen a

a) rét, legelő, nádas, halastó művelési ágú termőföldeken;

b) hagyományos és természetkímélő módon hasznosított, valamint a nem megfelelő hasznosítás által veszélyeztetett, illetve jelentős természeti érték előfordulási helyeként ismert szántó, szőlő, kert, gyümölcsös, fásított terület művelési ágú földrészleteken;

c) az a)-b) pontban meghatározott területek közé ékelődött, legfeljebb 0,15 ha kiterjedésű, természetes, természetközeli állapotú erdőterületeken és művelés alól kivettként nyilvántartott egybefüggő földrészleteken kell kialakítani.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott szempontok alapján az ÉTT kijelölése az alábbi kategóriákban történik:

a) kiemelten fontos ÉTT: azok a területek, ahol nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti, táji és kultúrtörténeti értékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása középtávon (5-10 év) is kétséges a természetkímélő gazdálkodás támogatása nélkül;

b) fontos ÉTT: ahol országos viszonylatban jelentős természeti, táji és kultúrtörténeti értékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása vagy állapotának javítása érdekében a természetkímélő gazdálkodás támogatása szükséges;

c) tervezett ÉTT: ahol jelentős az extenzív mezőgazdasági hasznosítású földrészleteken található élőhelyek száma, de a természeti, táji és kultúrtörténeti értékek jelentősége kisebb, illetve olyan területek, ahol az extenzív gazdálkodás ösztönzésével és támogatásával a terület természeti értéke növelhető, a környezet állapota javítható.

(4) A (3) bekezdésben foglalt kategóriák szerint - a jogszabály előkészítése során elvégzett elemzések alapján - kijelölt kiemelten fontos, fontos és tervezett ÉTT térségét a rendelet 1. számú melléklete, az e térségekben lévő települések felsorolását pedig e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az ÉTT kijelölése során biztosítani kell, hogy - a művelési ágtól függetlenül összefüggően - legalább a 3000 hektárt elérje.

(6) Egy adott ÉTT legfeljebb 25%-a kerülhet országos jelentőségű védett természeti területre. Ennél nagyobb mértéket csak akkor lehet meghatározni, ha a természeti értékek és az extenzív mezőgazdasági termelés megőrzése érdekében elkerülhetetlenül szükséges.

Az ÉTT létesítésének eljárási rendje

4. §

(1) Az 1-2. számú mellékletben kijelölt területeken kívül további ÉTT létesítésére - a (2) bekezdés szerinti tartalommal - bárki tehet javaslatot az illetékes nemzeti park igazgatóságnak (a továbbiakban: igazgatóság).

(2) A létesítésre vonatkozó javaslat tartalmazza:

a) az adott földrészletek, élőhelyek leírását, természeti értékeinek, természetvédelmi jelentőségének rövid bemutatását;

b) a földrészlet pontos lehatárolását, helyrajzi számokra lebontva;

c) a földrészletekre jellemző hagyományos, természetkímélő állattenyésztési és növénytermesztési rendszerek bemutatását;

d) a földrészleteken folytatott extenzív gazdálkodási módok és formák részletes leírását;

e) a földrészletek természeti értékeinek fennmaradását esetlegesen veszélyeztető tényezők, tevékenységek rövid leírását;

f) a földrészletek természeti értékeinek, illetve az extenzív gazdálkodási módok és formák fennmaradását biztosító intézkedéseket;

g) a monitoring és értékelő rendszer tartalmi elemeit.

(3)[1] A javaslat alapján az igazgatóság elvégzi az ÉTT megvalósíthatósági elemzését e rendelet 3. számú melléklete szerinti tartalommal, és a létesítési eljárás megkezdéséről - de legkésőbb a javaslat beérkezést követő 90 napon belül - az igazgatóság tájékoztatja az érintett ingatlanok tulajdonosait (vagyonkezelőit), valamint hirdetményi úton - az érintett települési önkormányzat, az igazgatóság, valamint a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró kormányhivatal a helyben szokásos módon - a nyilvánosságot.

5. §

(1)[2] Az ÉTT létesítésének előkészítésekor megvalósíthatósági vizsgálatot (a továbbiakban: vizsgálat) kell tartani, melynek során az igazgatóság a földművelésügyi és földügyi igazgatási hatáskörében eljáró kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) bevonásával - megvizsgálja, hogy indokolt-e az adott földrészletek ÉTT-ké nyilvánítása, a javasolt földrészletek megfelelnek-e az e jogszabályban meghatározott feltételeknek, továbbá ÉTT-ké nyilvánítás esetén az e rendeletben meghatározott célok eléréséhez milyen intézkedések szükségesek, illetve azok megvalósíthatóak-e.

(2) A létesítés előkészítése során az igazgatóság:

a) a természeti állapot részletes felméréséről dönthet;

b) helyszíni bejárást tarthat;

c) szakértő bevonása iránt intézkedhet;

d) gazdasági elemzéseket, hatékonysági vizsgálatot végeztethet;

e) meghatározza azokat az extenzív gazdálkodási módokat, amelyek leghatékonyabban szolgálják a vizsgált ÉTT térségben az e jogszabályban meghatározott célkitűzéseket,

f) meghatározza a 3. § (3) bekezdés szerinti ÉTT kategóriát.

(3) A vizsgálatot követően, annak eredménye tükrében az igazgatóság helyszíni bejárással egybekötött tárgyalást is tarthat, mindazok bevonásával, akiket az ÉTT-ké nyilvánítási eljárás érint.

(4) A létesítés előkészítésébe a természetvédelmi célra alakult társadalmi szervezetek szövetségei által delegált, legfeljebb három személyt is be kell vonni, feltéve, hogy az érintett szervezetek ez irányú igényüket - a delegált személyek nevének és címének megadásával - a 4. § (3) bekezdése szerinti hirdetmény kifüggesztésétől számított 30 napon belül szóban vagy írásban bejelentik az igazgatóságnál.

6. §[3]

Az ÉTT létesítésének előkészítését követően az igazgatóság a létesítésre vonatkozó javaslatát - valamennyi előkészítés során keletkezett irattal együtt - felterjeszti a természetvédelemért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter). A miniszter dönt az ÉTT létesítéséről és módosítja az 1-2. számú mellékleteket.

7. §

Az e rendelet szerint létrehozott ÉTT-re - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a Tvt. természeti területekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az ÉTT-en folytatott gazdálkodás támogatása

8. §

(1) Az e rendelet szerint létrehozott ÉTT földrészletein folytatott természetkímélő gazdálkodáshoz a 2253/1999. (X. 7.) Korm. határozattal elfogadott Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program végrehajtása érdekében az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló külön jogszabály szerint támogatás vehető igénybe.

(2) A természetkímélő gazdálkodás előírásait, a támogatás részletes feltételeit és mértékét a 8. § (1) bekezdés szerinti külön jogszabály és a hozzá kapcsolódó pályázati felhívás alapján megkötött szerződés tartalmazza.

(3)[4] A támogatás biztosítása érdekében - térségi ÉTT bontásban - a miniszter pályázati felhívást tesz közzé.

(4) A pályázati felhívás tartalmazza:

a) a támogatásban részesítendő természetkímélő gazdálkodásra vonatkozó választható előírások ÉTT-kénti felsorolását;

b) a támogatási szerződés megkötésének feltételeit, a főbb gazdálkodási kötelezettségek tartalmi követelményeinek meghatározását;

c) az egyes támogatások összegét, folyósításának módját, időtartamát;

d) a b) pont szerinti támogatási szerződés megszegéséhez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezményeket;

e) az előírások betartásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;

f) egyéb, a támogatás szempontjából lényeges információkat.

(5)[5] A felhívást a természetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és legalább egy országos és egy - az adott térséget magában foglaló - regionális lapban közzé kell tenni. A felhívást az érintett települések önkormányzati, valamint az igazgatóság és a kormányhivatal hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni.

9. §

(1)[6] A támogatási szerződésről - a 8. § (1) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével - a miniszter intézkedik.

(2) A természetvédelmi célú gazdálkodás üzemtervét az igazgatóság hagyja jóvá, amely nélkül a szerződés érvénytelen.

(3) Az agrártámogatások folyósítására vonatkozó külön jogszabályok tartalmazzák a támogatási szerződés megkötésére, ellenőrzésére, megszüntetésére, továbbá a támogatás folyósításának részleteire vonatkozó - e rendeletben nem szabályozott - előírásokat.

10. §

(1) A támogatási szerződés teljesítésének ellenőrzésére jogosult:

a)[7] a miniszter,

b) az igazgatóság,

c) a támogatást folyósító szerv.

(2) A támogatási szerződés teljesítésének ellenőrzésére az (1) bekezdésben jogosultak ellenőrzési tevékenységüket összehangoltan végzik.

(3) Az 1. §-ban meghatározott cél elérése érdekében a támogatott tevékenységek megvalósítását évente ellenőrizni kell, és amennyiben azok az érvényes szerződés alapján, az előírások szerint megtörténtek, kerülhet sor a kifizetésre.

(4) Az egyes összefüggő ÉTT-en elindított programokat 5 évente természetvédelmi szempontból felül kell vizsgálni (a továbbiakban: felülvizsgálat).

(5) A felülvizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy az egyes földrészleteken végzett tevékenységek, és az egyes előírások teljesítése során az 1. § (1) bekezdésében meghatározott célok elérésében milyen konkrét eredmények, illetve hatások mutathatók ki.

(6) A felülvizsgálat eredményeit a későbbi előírások és tevékenységek meghatározása során figyelembe kell venni.

11. §

(1) A támogatási szerződés előírásainak megszegésére - amennyiben a támogatási szerződés attól eltérően nem rendelkezik - a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A támogatási szerződésben különösen az alábbi hátrányos jogkövetkezmények köthetők ki:

a) a támogatás folyósításának felfüggesztése határozott időtartamra vagy mindaddig, amíg a szerződésszerű állapot helyreállításra nem kerül;

b) a támogatás mértékének csökkentése;

c) a támogatási szerződés rendkívüli, azonnali hatályú felmondása.

(3) Abban az esetben, ha a szerződésszegő magatartás megvalósítja a természet védelmét szolgáló jogszabály előírásának vagy a természet védelmét szolgáló hatósági határozat előírásának a megszegését, a szerződést megszegő - külön jogszabályban meghatározottak szerint - természetvédelmi bírság fizetésére is köteles.

12. §

(1) Az ÉTT az ökológiai hálózat bármely részén - a 3. § (1) bekezdése b) pontjában foglaltak érdekében - kijelölhető.

(2) Az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett adatok és információk körét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. Az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett adatok és információk közül az ÉTT-en folytatott természetkímélő gazdálkodásra vonatkozó adatokat, információkat, táblatörzskönyveket a tevékenység folytatója rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal az igazgatóság részére megküldi.

(3) A (2) bekezdés szerint, valamint a szerződés szerint szolgáltatott adatok, információk megőrzése, kezelése az igazgatóság feladata.

(4) A (3) bekezdés szerint szolgáltatott adatok, információk - külön jogszabály szerinti államtitok, szolgálati titok, személyes adat, illetve üzleti titok kivételével - nyilvánosak.

Záró rendelkezések

13. §

(1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - kihirdetése napján lép hatályba.

(2)[8] Az e rendelettel létrehozott ÉTT körét és indokoltságát, valamint a célok megvalósulását ötévente az igazgatóság - a kormányhivatal bevonásával - felülvizsgálja, és a szükséges módosításokra javaslatot tesz a miniszter számára. Ennek során a 4. § (2)-(3) bekezdéseit, illetve 5. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3) A rendelet 4. § (1)-(2) bekezdései szerinti javaslatot a 13. § (2) bekezdése szerinti javaslatba kell beépíteni.

Dr. Turi-Kovács Béla s. k.,

környezetvédelmi miniszter

Dr. Vonza András s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelethez

Az ÉTT kijelölt térségei kategóriánként*

1.1. Kiemelten fontos ÉTT-ek térségei

* A jegyzék a 2001. december 31-ig kijelölt ÉTT-et tartalmazza.

Az ÉTT kijelölt térségeinek térképi adatállománya az illetékes nemzeti park igazgatóságon áll rendelkezésre.

A térségek megnevezése eltérhet a tájegységek földrajzi nevétől.

1.2. Fontos ÉTT-ek térségei

1.3. Tervezett ÉTT-ek térségei

2. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelethez

Érzékeny természeti területekkel érintett települések felsorolása

I. Kiemelten fontos ÉTT-ek térségei

II. Fontos ÉTT-ek térségei

III. Tervezett ÉTT-ek térségei