A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20019/2011/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/I. § (1) bek., (1) bek., 1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 5. §, 356. §] Bírók: Csóka István, Lente Sándor, Molnár Ambrus

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.25646/2007/35., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20019/2011/5.* (ÍH 2012.23)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.019/2011/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szűcs Péter ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Békésiné dr. Tóth Ilona ügyvéd által képviselt alperes ellen, kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2010. október 19. napján meghozott, 36.P.25.646/2007/35. számú ítélete ellen, a felperes részéről 38. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezéseit nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és az alperes marasztalásának összegét 3.562.860 (hárommillió-ötszázhatvankétezer-nyolcszázhatvan) forintra felemeli. Az alperest a tőke összegéből 2.724.860 (kétmillió-hétszáz-huszonnégyezer-nyolcszázhatvan) forint után 2007. május 3. napjától, 45.000 (negyvenötezer) forint után 2007. november 14. napjától, 793.000 (hétszázkilencvenháromezer) forint után 2008. szeptember 14. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat megfizetésére kötelezi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú részperköltséget.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra a felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 134.000 (százharmincnégyezer) forint fellebbezési eljárási illetékből 12.600 (tizenkétezer-hatszáz) forintot, míg a fennmaradó 121.400 (százhuszonegyezer-négyszáz) forint illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2006. június 23-án segéd-motorkerékpárral közlekedett, amikor elütötte őt egy külföldi forgalmi rendszámmal ellátott személygépkocsi. A balesetben a felperes a bal lábszárának nyílt törését szenvedte el. A felperes sérülését műtéti úton, szegezéssel rögzítették, és a szárkapocscsontot is lemezelték. A felperes gyógyulása kilenc hónapot vett igénybe. A gyógyulását követően a felperes bal lábának mozgása beszűkült, a felperes a mozgásában korlátozottá vált. Ez a felperesnél 30 % mértékű általános, és 50 % mértékű, a színpadi előadói tevékenységéhez kötődő különleges munkaképesség-csökkenést eredményezett. A felperes állapota végleges, abban változás nem várható. Az alperes 2006. október 31-én 500.000, 2007. május 2-án 1.718.808 forint kártérítést fizetett meg a felperesnek.

A felperes a balesettel okozati összefüggésben keletkezett kárai megtérítése iránt terjesztett elő keresetet. Keresetében 500.000 forint nem vagyoni kártérítésnek, a baleset időpontjától 2010. szeptember 30. napjáig lejárt 10.907.785 forint járadéknak, 2010. október 1-jétől havonta 224.920 forint folyamatos járadéknak, és a kártérítés után a keresetlevélben megjelölt időpontoktól a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatnak, valamint a perrel felmerült költségeinek a megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Indítványozta, hogy a bíróság az ítéletben kötelezze, egyidejűleg jogosítsa fel az alperest a peren kívül teljesített kifizetések elszámolására a Ptk. 293. §-ában meghatározott módon. Keresetében hivatkozott arra, hogy a baleset bekövetkezése kizárólag a külföldi gépjármű vezetőjének a közlekedési szabályszegésére vezethető vissza. Állította, hogy az 'A' együttesben gitáros-énekes színpadi előadóművészként, valamint motoros futárként végzett tevékenységéből származó rendszeres keresettel rendelkezett, amit részben elveszített a baleset következtében kialakult mozgáskorlátozottsága és munkaképesség-csökkenése miatt.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Védekezésében előadta, hogy a felperes felróható magatartásával közrehatott kárainak a bekövetkezésében, ezért kármegosztás alkalmazása indokolt. Álláspontja szerint a peren kívüli teljesítésekkel a felperes balesettel okozati összefüggésben keletkezett kárait teljes mértékben megtérítette. Tételesen is vitatta a felperes követelésének az összegét.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 3.352.480 forint tőkét, ebből 2.500.000 forint után 2006. június 23-tól, 72.000 forint után 2008. szeptember 30-tól, 69.480 forint után 2007. január 1-től, 666.000 forint után 2008. szeptember 14-től, míg 45.000 forint után 2007. november 4-től a kifizetés napjáig járó, a mindenkori költségvetési törvénynek megfelelő mértékű késedelmi kamatot. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2010. november 1-jétől havonta 16.000 forint járadékot, 15 nap alatt 225.000 forint perköltséget, továbbá a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalának bevételi számlájára 108.000 forint szakértői díjat. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A folyamatos járadék vonatkozásában az ítéletet előzetesen végrehajthatónak nyilvánította. Úgy rendelkezett, hogy a le nem rótt 480.000 forint illeték az állam terhén marad. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes fizetési kötelezettsége a Ptk. 339. §-a, 346. §-a és a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet alapján áll fenn. A személygépjármű vezetője ellen indult büntetőeljárásban beszerzett gépjárműszakértői vélemény alapján úgy foglalt állást, hogy a baleset bekövetkezése kizárólag a külföldi gépkocsi vezetőjének a közlekedési szabályszegésére vezethető vissza, míg a felperest sem közlekedési szabályszegés, sem vezetéstechnikai hiba nem terheli. Ezért az elsőfokú bíróság a kármegosztást nem találta indokoltnak. Az elsőfokú bíróság a felperes nem vagyoni kárainak kiküszöböléséhez szükséges kártérítés összegét 4.500.000 forintban határozta meg, amiből levonta az alperes által ezen a jogcímen teljesített 2.000.000 forintot. Ennek eredményeként 2.500.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest. A perben beszerzett orvosszakértői vélemény alapján azt állapította meg, hogy a felperes hat hónapig szorult gondozásra. A gondozás költségének havi összegét 16.000 forintban határozta meg. A 96.000 forint gondozási díjat csökkentette az alperes által ezen a jogcímen teljesített 24.000 forinttal, és az alperest gondozási díj jogcímén 72.000 forint megfizetésére kötelezte. Az orvosszakértői véleményben foglaltak figyelembevételével a háztartási kisegítő költségét a balesetet követő kilenc hónapra havonta 13.000 forintban, a 2007. április 1-jétől 2008. december 31-ig terjedő időszakra havonta 8.000 forintban, a 2009. január 1-jétől 2010. október 31-ig terjedő időszakra havonta 9.000 forintban állapította meg. Az ennek alapján kiszámított összegből levonta az alperes által teljesített 27.000 forintot, és háztartási kisegítő költsége jogcímén havonta 10.000 forint járadék megfizetésére is kötelezte az alperest. A közlekedési többletköltség összegét a balesetet követő 9 hónapra havonta 10.000 forintban, mindösszesen 90.000 forintban, a 2007. április 1-jétől 2010. október 31-ig terjedő időszakra havonta 5.000 forintban állapította meg. Közlekedési többletköltség jogcímén havonta 5.000 forint járadék megfizetésére is kötelezte az alperest. Kulturális többletköltségként 45.000 forintot, élelemfeljavítás költségeként 69.480 forintot ítélt meg a felperes javára. Az elsőfokú bíróság a felperes jövedelemveszteség és jövedelempótló járadék megfizetése iránti követelésével kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a felperes sem a baleset előtti, sem a baleset utáni jövedelmének az összegét nem igazolta a perben. Ennek következményeként a felperes azt sem tudta bizonyítani, hogy jövedelemének részbeni elvesztése miatt kár érte. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a zenekari előadóművészi tevékenységgel elért jövedelem összegének a bizonyítására nem alkalmasak a felperes által csatolt zenekari megbízási szerződések, illetve a zenekarvezető által kiállított igazolás. Az ítélet indokolása szerint a felperes azt sem bizonyította, hogy a zenekari tevékenységből származó jövedelmének a csökkenése okozati összefüggésben áll a balesettel. Az elsőfokú bíróság kifejtette azt is, hogy a felperes egyik tevékenységből származó jövedelme után sem tett eleget az adózási kötelezettségének, jövedelempótló járadék alapja pedig csak olyan jövedelem lehet, amely után az adó- és járulékfizetési kötelezettséget teljesítették. Az elsőfokú bíróság a felperes gyógyszerköltség megtérítése iránti igényét havonta 1.000 forint összegben találta megalapozottnak, és 2010. november 1-jétől havonta 1.000 forint járadék megfizetésére kötelezte az alperest.