A Kúria Pfv.20149/2013/4. számú precedensképes határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 177. §, 270. §, 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 17. §, 629. §, 632. §, 649. §] Bírók: Erőss Monika, Orosz Árpád, Pappné dr. Makka Éva

A határozat elvi tartalma:

Végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben az örökhagyó belátási képességének hiányára alapítottan a végrendelet érvénytelenségét csak akkor lehet megállapítani, ha az örökhagyó végintézkedés időpontjában fennálló ún. állapot-cselekvőképtelensége kétséget kizáróan bizonyított. Az ún. "állapot-cselekvőképtelenség" megállapításához orvos-szakértő kirendelésére csak akkor van szükség, ha az eljárás során adat merül fel arra, hogy az örökhagyó belátási képessége a végrendelkezéskor esetlegesen hiányozhatott. 1959. IV. Tv. 17. § (1), 1959. IV. Tv. 629. § (1) b), 1959. IV. Tv. 632. § (1), 1959. IV. Tv. 649. § (1), 1952. III. Tv. 177. § (1), 1952. III. Tv. 270. § (2), 1952. III. Tv. 275. § (1)

***********

Pfv.I.20.149/2013/4. szám

A Kúria a dr. Pallagi Ádám ügyvéd által képviselt felperesnek az Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Mórocz István ügyvéd) által képviselt I. rendű és II. rendű alperes ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt a Hajdúböszörményi Városi Bíróságon 4.P.20.522/2010. szám alatt folyamatban volt és a Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Pf.20.786/2012/4. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által 43. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria a Debreceni Törvényszék 1.Pf.20.786/2012/4. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek személyenként 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 475.700 (Négyszázhetvenötezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

Az örökhagyó a 2007. július 4-én kelt, dr. J.L. ügyvéd előtt aláírt írásbeli magánvégrendelettel unokatestvére gyermekére, a felperesre hagyta a teljes vagyonát, ezen belül a perbeli 1. és a perbeli 2. ingatlanait. Ezt követően az örökhagyó baráti kapcsolatba került az alperesekkel, akik vállalták, hogy az akkor már alkoholbetegségben szenvedő örökhagyót eltartják. A tartási szerződés megkötésére dr. J.L. ügyvéd közreműködésével 2007. szeptember 5-én került sor. A szerződés szerint az örökhagyó tartása fejében a perbeli 1. ingatlanát az alperesek tulajdonába adta. Ugyanezen a napon az örökhagyó írásbeli magánvégrendeletet is aláírt, melyben úgy rendelkezett, hogy a perbeli 3. házas ingatlanát és a perbeli 4. szántóját minden egyéb, halálakor meglevő vagyonával együtt az alperesekre hagyja. A dr. J.L. ügyvéd által szerkesztett végrendelet 4. pontjában az örökhagyó kijelentette, hogy az aláírással egyidejűleg minden korábbi végintézkedését visszavonja, így különösen a perbeli 1. ingatlana vonatkozásában tett végrendeletét.

Ezt követően az örökhagyó az alperesek közreműködésével eladta a 2007. szeptember 5-én kelt végrendeletében megjelölt ingatlanait, 2008. év elején pedig az időközben lakhatóvá tett házba költözött. Italozó életmódjával nem hagyott fel, ezért több ízben szorult kórházi kezelésre, elvonó-kúrára. 2009. január 16-án az örökhagyó kezdeményezésére az alperesekkel kötött tartási szerződést a felek "felbontották" - helyesen: megszüntették -, a vitás kérdéseket egymás között rendezték: a perbeli 1. ingatlan ismét az örökhagyó tulajdonába került. A 2007. szeptember 5-én kelt, alperesek javára szóló végrendeletet az örökhagyó sem a tartási szerződés megszüntetésekor, sem később nem vonta vissza.

Az örökhagyó 2009. október 5-én meghatalmazást adott dr. K.M. ügyvédnek, hogy az alperesekkel fennálló, tartási szerződésen alapuló kapcsolata alatt kötött ajándékozási és adásvételi szerződések érvénytelenségének megállapítására indítson pert. Az örökhagyó azonban 2009. október 11. napján elhunyt, ezért a 2009. október 14-én benyújtott keresetlevelet a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasította.

Az örökhagyó halálát követően a perbeli 1. ingatlant a felperes vette birtokba a javára tett végrendelet érvényességében bízva. Az alperesek a 2010. augusztus 25-én tartott hagyatéki tárgyaláson felszólították a felperest az ingatlan birtokba adására, azonban a felperes a felszólításnak nem tett eleget.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, az örökhagyó 2007. szeptember 5-én kelt, az alperesek javára tett végrendelete érvénytelen. Állítása szerint a végrendeletet nem azok a személyek írták alá tanúként, akiknek a neve az okiraton szerepel, másrészt pedig az örökhagyó ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a végintézkedéskor teljes mértékben hiányzott. Hivatkozott arra is, hogy a végrendelet "akarati okból" érvénytelen, mivel azt az örökhagyó a tartási szerződés megszüntetésekor vissza akarta vonni és a visszavonás csak véletlenül maradt el. Álláspontja szerint a végrendelet érvénytelenségét eredményezi az is, hogy az alperesek tisztességtelen befolyással vették rá az örökhagyót a végrendelkezésre, illetve mivel a végrendelkezésnél közreműködtek, a javukra szóló juttatás érvénytelen.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték: arra hivatkoztak, hogy a felperesnek nincs kereshetőségi joga, mivel a javára szóló végintézkedés a visszavonással hatálytalanná vált, így a végrendelet érvénytelensége esetén sem örökölne. Érdemi védekezésükben tagadták, hogy a végrendelkezésnél közreműködtek volna, valamint hogy az örökhagyót tisztességtelen befolyással vették rá a végintézkedésre. Előadták, hogy a tartási szerződés megkötését és a végrendelet készítését az örökhagyó kezdeményezte, és az ő kifejezett akarata volt az is, hogy a felperes helyett ők örököljenek. Állították, hogy az örökhagyó belátási képessége alkoholbetegsége ellenére sem hiányzott a végrendelet aláírásakor, de még 2008-ban is rendelkezett az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel: szerződéses ügyeinek intézésekor mindig tudatilag tiszta állapotban jelent meg. Álláspontjuk szerint a javukra szóló végrendelet alakilag is érvényes, ugyanaz az ügyvéd szerkesztette és formailag is ugyanolyan, mint az a végrendelet, amely alapján a felperes akar öröklési igényt érvényesíteni.

Viszontkeresetükben kérték, hogy a bíróság kötelezze a felperest a perbeli 1. ingatlan birtokba adására, valamint használati díj címén 2009. október 15. napjától havi 25.000 forint és a lejárt tőkeösszeg utáni kamat megfizetésére.

A felperes a viszontkereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy 2010. augusztus 25-e előtt az alperesek nem kérték az ingatlan birtokba adását, a használati díj-igény pedig összegszerűségében eltúlzott, ilyen címen legfeljebb havi 5.000 forint állapítható meg.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, kötelezte, hogy a perbeli ingatlant 15 napon belül adja az alperesek birtokába, valamint hogy 15 napon belül fizessen meg részükre együttesen 403.333 forint használati díjat és annak középarányos időtől a kifizetésig számított kamatát. Kötelezte, hogy 2012. május 1-jétől kezdődően az ingatlan birtokba adásáig fizessen meg havi 20.000 forint használati díjat az alpereseknek.