A Miskolci Törvényszék Bf.2058/2005/12. számú határozata foglalkozás körében elkövetett GONDATLAN veszélyeztetés vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 51. §, 52. §, 87. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. §, 348. §, 351. §, 352. §, 353. §, 372. §, 381. §] Bírók: Deák Györgyi, Klapil Monika, Kovács Zoltán

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság

1.Bf.2058/2005/12. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Miskolcon, a 2006. évi november hó 6. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt vádlott neve ellen indított büntető ügyben a Miskolci Városi Bíróság 2005. évi december hó 7. napján kihirdetett 16.B.418/2005/16. számú ítéletét megváltoztatja:

A cselekmény megnevezése helyesen: maradandó fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége.

A vádlott büntetését 250 (kettőszázötven) napi tételű, egy napi tétel összege 400.-(négyszáz) forint, végösszegében 100.000.- (Egyszázezer) forint pénzbüntetésre enyhíti,

melyet a BAZ Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalának felhívására az államnak kell megfizetni az ott közölt módon és időben.

Meg nem fizetés esetén 400.-(négyszáz) forintonként kell egy-egy napi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre átváltoztatni.

Egyebekben a határozatot helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban 43.140.-(Negyvenháromezer-egyszáznegyven) forint költség merült fel, melynek megfizetése a vádlottat terheli.

I n d o k o l á s:

A városi bíróság ítélete ellen vádlott neve vádlott és védője enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést, melyet a másodfokú eljárásban már bűncselekmény hiányában történő felmentés érdekében tartottak fenn, és részletesen megindokoltak.

A megyei főügyészség átiratában a védelem fellebbezését alaptalannak találta, ugyanakkor utalt a bűncselekmény megnevezésének és a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának téves megjelölésére, melyre figyelemmel az elsőfokú ítélet ekörben történő megváltoztatására, egyebekben az elsőfokú határozat helybenhagyására tett indítványt.

A másodfokú eljárásban eljáró védő a módosított, elsődlegesen felmentésre irányuló fellebbezést részletesen megindokolta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból téves jogi következtetést vont le, amikor azt állapította meg, hogy a baleset bekövetkezése a vádlott mulasztásával áll okozati összefüggésben. A védelem szerint a baleset kizárólagosan a sértett magatartására vezethető vissza, aki nem megfelelő technikai eljárást alkalmazott a munkavégzése során.

A másodlagos védelmi perorvoslat a kiszabott büntetés enyhítésére irányult.

� � �

A megyei bíróság a bejelentett fellebbezésekre figyelemmel az első fokú határozatot és az azt megelőző bírósági eljárást -a Be. 348.§. (1) bekezdése értelmében bírálta felül.

A városi bíróság a bizonyítási eljárást az eljárási törvények betartása mellett folytatta le, ügyfelderítési kötelezettségének lényegében eleget tett, a bizonyítékokat, bizonyítási eszközöket beszerezte, és a tényállás túlnyomó részét a bizonyítékokkal összhangban állapította meg.

Az ügyet alapvetően felderítette.

Nem került azonban rögzítésre a baleset tényleges bekövetkezési módja, ezért ennek tisztázása érdekében a megyei bíróság a Be.353.§./2/.bek. alapján bizonyítás felvételét rendelte el, melynek keretében igazságügyi műszaki szakértői vélemény beszerzésére került sor.

A másodfokú tárgyalás anyagává tett szakvélemény megállapításokat tartalmaz a balesetben szereplő mixer gépkocsi kezelési útmutatójával kapcsolatosan, a munkagép kezelésére, a gém elfordíthatóságára nézve, továbbá az elektromos vezetékek megközelíthetőségére vonatkozó szabályokat illetően.

A felvett bizonyítás alapján megállapítható volt, hogy a városi bíróság a történeti tényállást lényegében helyesen rögzítette, azonban az elsőfokú határozatban rögzített tények kiegészítésre szorulnak a munkagép sértett általi kezelése és a baleset lezajlási mechanizmusa körében.

Erre figyelemmel a megyei bíróság az elsőfokú történeti tényállást a szakvélemény adatai és sértett neve sértett vallomása alapján - a Be. 352.§./1/.bek. b.) pontja értelmében - a következőkkel egészítette ki:

- A Putzmeister típusú mixer munkagép gémje mindkét irányba elfordítható, a forgatás hidraulikusan és mechanikusan nincs korlátozva.

- A munkagép az építési területen megfelelően helyezkedett el.

- Amikor a munkagép ún. letalpalása megtörtént, sértett neve sértett kiszállt a járműből, nyakába vette az irányító berendezést és hozzálátott a torony mozgatásához és a gémtagok kinyitásához. Eközben azonban a gém emelése nem történt meg az előírt 60 fokos szöghelyzetig, amikor a gépkezelő már a gémtagok kinyitását hajtotta végre. A sértett a gém nyitása közben a torony elfordítását is végrehajtotta. A két mozgás helytelen koordinálása következtében a gém nyitása gyorsabb volt, mint a torony elfordítása és a gém vége elérte a villamos felső- vezetéket.

- Ha a gépkezelő a gém elfordítását 60 fokos szöghelyzetig felemelt gémmel hajtja végre az épület homloksíkjával párhuzamos helyzetig és itt hajtja végre a gém nyitását, akkor nem következett volna be a villamosvezeték veszélyes megközelítése.

A városi bíróság maradéktalanul teljesítette a Be.258.§. (3) bekezdés d./ pontjában írt indokolási kötelezettségét, valamennyi rendelkezésre álló bizonyítékot, okiratot értékelési körébe vont, és ezek összevetése folytán rögzítette ténymegállapításait.

A megyei bíróság osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját az egyes bizonyítékok elfogadását és értékelését illetően.

A fenti kiegészítésekkel az elsőfokú ítéleti tényállás megalapozottá vált. Így ezen tények a Be. 351.§./1/bek.re figyelemmel - a másodfokú eljárásban irányadó volt.

� � �