BH 1996.12.668 A kollektív szerződés alapján a munkáltató a vétkes kötelezettségszegést elkövető munkavállalójával szemben jogosult valamely hátrányos jogkövetkezményt alkalmazni, aminek következtében a munkaviszony bizonyos elemei módosulhatnak, ez azonban nem lehet a megkötött munkaszerződéshez képest végleges jellegű [Mt. 109. § (1) és (2) bek.].

A felperes egyesített kézbesítő az alperes D.-i Igazgatóságánál. Az alperes az 1994. szeptember 14. napján hozott határozatával a felperest hátrányos jogkövetkezményként csomagrakodó munkakörbe helyezte, és a személyi alapbérét egy évre havi 3000 Ft-tal csökkentette. A határozat indokolása szerint a felperes 1994. szeptember 12-én 20 óra 30 perckor érkezett meg a kézbesítésből. Az illetékes csoportvezetővel nem közölte, hogy előreláthatóan 17 óra után érkezik a hivatalba. Nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy hol töltötte addig az időt. A felperest szondavizsgálatnak kívánták alávetni, ennek teljesítését azonban megtagadta, de egy üveg sör elfogyasztását beismerte. A vizsgálatkor erős alkoholszag érződött a felperesen, a beszéde nehézkes volt. A munkaviszonnyal kapcsolatos vétkes kötelezettségszegés súlyának értékelésénél az alperes a felperes terhére rótta, hogy a korábbi években italozás és szabálytalan munkavégzése miatt három esetben kapott írásbeli figyelmeztetést.

A sikertelen egyeztetést követően a felperes keresetet indított a határozat hatályon kívül helyezése iránt. Arra hivatkozott, hogy a munkaideje lejárta után ivott sört, amit beismert, ezért nem volt szükség a szondázására. Vitatta, hogy az alperes a kollektív szerződés alapján ilyen hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhat, mert ezzel egyoldalúan módosítja a munkaszerződést, ami az Mt. 82. §-ának (1) bekezdésébe ütközik.

A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes határozatát megváltoztatva az alapbércsökkenés mértékét 1500 Ft-ra mérsékelte, ezt meghaladóan elutasította a keresetet. A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását az alperes kollektív szerződése alapján jogszerűnek találta, annak mértékét azonban - figyelemmel a cselekmény súlyára - csökkentette.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.

A megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét a fellebbezett részében helybenhagyta. Kifejtette, hogy a kollektív szerződés a munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettség vétkes megszegése miatt az Mt. 109. §-ának keretein belül hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását írhatja elő. Az alperes kollektív szerződése, konkrétan ennek az áthelyezést és a személyi alapbércsökkentést megengedő 5/C. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja nem terjed túl az Mt.-ben meghatározott kereteken. Nem sérti az Mt. 76. §-ának (3) bekezdésében és 82. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakat sem, mert nem tekinthető egyoldalú munkaszerződés-módosításnak.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Ebben kérte az alperes intézkedése alól történő mentesítést, valamint az eljárása jogellenességének megállapítását. Nem vitatta, hogy a kollektív szerződés hátrányos jogkövetkezmények alkalmazását előírhatja, ezek azonban nem módosíthatják az Mt. 76. és 82. §-aiban foglaltakat, amelyek a munkavállalót védő garanciális rendelkezések. Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a felek nyilatkozata alapján tárgyaláson kívül bírálta el.