A Szegedi Ítélőtábla Gf.30173/2019/5. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, (4) bek., 206. §, (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:14. §, 6:49. §, (2) bek.] Bírók: Béri András, Dobler László, Hámori Attila

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.IV.30.173/2019/5. szám

A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Szlamka Gergely ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) szám alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Vadnai Bence ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) székhelyű alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Gyulai Törvényszék 2019. május 14. napján kelt 5.G.20.411/2016/100. számú ítélete ellen a felperes által 106. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésre tekintettel lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi a felperest 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 500.000,- (Ötszázezer) forint másodfokú eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 2.500.000,- (Kettőmillió-ötszázezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

Az alperesi társaságot a Szlovák Köztársaságban (...) számon jegyezték be a cégjegyzékbe, (város 1, utca, házszám) alatti székhellyel. Egyetlen tagja az egyesült államokbeli (cég 1), melyet (képviselő 1) cseh üzletember képvisel, aki 2012. november 1-jétől az alperes bejegyzett ügyvezetője is volt.

A felek között 2014. május 21-én vállalkozási szerződés jött létre, melyben a (képviselő 2) által képviselt felperes, mint megrendelő és a (képviselő 3) által képviselt alperes, mint vállalkozó rögzítette, hogy a vállalkozó passzívház-modulok gyártásával és értékesítésével, valamint a gyártás franchise-ba adásával foglalkozó vállalkozás, amely árajánlatot adott a megrendelő részére gépek és gépsorok gyártására. Az alperes vállalta az árajánlatban szereplő berendezések legyártását, beszerzését és beüzemelését, valamint a megrendelő négy dolgozójának oktatását magyar nyelven. A szerződő felek megállapodtak, hogy a vállalkozó a megrendelőt 15 napi rendszerességgel informálja szóban, e-mailben a berendezések készültségi fokáról. A vállalkozói díjat mindösszesen 311.030.925,- forintban határozták meg. A megrendelő vállalta, hogy a szerződéskötést követő 8 napon belül "EPS gyártás előlege" címén a vállalkozói díjból 67.473.670,- forintot utal át; majd 2014. augusztus 18-ig 157.438.563,- forintot (EPS végösszege); 2014. szeptember 30-ig 43.059.346,- forintot; és végül 2014. október 31-ig további 43.059.346,- forintot.

A vállalkozói díjrészletek forrására, felhasználásuk egyedi jogszabályi feltételeire, korlátaira a szerződés nem tartalmaz utalást.

A szerződés rendelkezett kötbérről, elállásról, vis maiorról, a megrendelő feladatairól, a próbaüzemről, a végleges üzembe helyezésről, garanciális feltételekről, és az irányadó jogról (magyar jogszabályok). A felek közti esetleges jogvita bírósági fórumaként pertárgyértéktől függetlenül a "(város 5)-i Városi Bíróság" megjelöléssel kívántak kizárólagos illetékességet kikötni.

(Ügyvéd 1) ellenjegyzésével 2014. május 29-én egy kölcsönszerződés is létrejött a (képviselő 3) által képviselt alperes, mint kölcsönadó, és (képviselő 2) által képviselt felperes, mint adós között. Eszerint felek megállapodtak, hogy a kölcsönadó az adósnak 20.000.000,- forintot ad kölcsön, átutalással teljesítve, a szerződés aláírásának a napján. A kölcsönt a felperes 2014. augusztus 1-ig vállalta visszafizetni a kölcsönadónak, annak (pénzintézet 1)-nél vezetett számlájára utalással. Az egyedi kikötés szerint a kölcsönt az adós köteles a (cég 2)-vel 2014. április 15-én a (város 2)-i (X) helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan létrejött adásvételi szerződésben foglalt vételárelőleg megfizetésére fordítani.

Az ügyleti kamat mértéke havi 5%, melyet a lejárat napján egy összegben kell megfizetni. A késedelmi kamat: az ügyleti kamat + 5%. A fizetési kötelezettségek akkor minősülnek teljesítettnek, amikor az adott összeget a kölcsönadó számláján jóváírták. Ugyanezen a napon nyilatkoztak a felek egy "Záradék" elnevezésű, ugyancsak (ügyvéd 1) által ellenjegyzett okiratban, hogy a szerződést aláírták, az hatályba lépett, és a megtámadási jog megnyílt. Egyúttal e nyilatkozatban a szerződést megerősítették, és a megtámadási jogukról lemondtak.

Ugyanezen a napon a felek a kölcsönszerződésből eredő követelések biztosítékául zálogjogot alapítottak a felperes, mint zálogkötelezett tulajdoni várományát képező, a fentiekben körülírt (város 2)-i ingatlanon; valamint a perben nem álló (személy 1) magánszemély, (város 3)-i (Y) helyrajzi számú ingatlanán. (Képviselő 2) a kölcsön visszafizetéséért személyesen készfizető kezességet vállalt. A megtámadási jogról a felek e szerződés esetében is lemondtak.

Végül ugyanezen a napon ugyancsak a kölcsön további biztosítékaként egy engedményezési szerződést kötöttek, amelyben rögzítették, hogy a felperesnek, mint engedményezőnek, 343.000.000,- forint követelése áll fenn a (cég 3) kötelezettel szemben, amelyből 20.000.000,- forintot az engedményes alperesre engedményez, kifejezetten mint biztos követelést, és annak kiegyenlítéséért kezesként felel. Megállapodtak abban is, ha a kötelezett a megállapodásban foglaltaknak eleget tesz, a felek a követelést kiegyenlítettnek tekintik.

A 20 millió forint kölcsön 2014. május 30-án a felperes javára átutalásra került (5/A/3. sorszám alatt csatolt átutalási banki bizonylat). A kölcsön visszafizetésének szerződésben előírt időpontjáig a felperes két részletben, mindösszesen csupán 2.000.000,- forintot utalt át törlesztésként az alperes javára (2014. július 1-én és 31-én 1-1 millió forintot). A (város 2)-i ingatlan megvásárlására nem került sor, és a fenti összeget meghaladóan a felperes kölcsöntörlesztési kötelezettségének sem tett eleget. A felperes 2015. tavaszán vette fel a kapcsolatot a perben nem álló (pénzintézet 2)-vel a (város 4)-i Kormányhivataltól igényelt támogatás előfinanszírozása érdekében. Ennek keretében 2015. júniusában a pénzintézet 50 millió forintot folyósított a felperes részére, amelyből 2015. június 16-án 44.393.000,- forint került továbbutalásra az alperes felé eszközbeszerzés finanszírozása érdekében. Az alperes a vállalkozási szerződéshez kapcsolódó eszközbeszerzés iránt azonban nem tett intézkedéseket, hanem jelezte a felperesnek, hogy az átutalt összeget be kívánja számítani a felperes kölcsöntartozásába. A felperes előbb 2015. június 23-án ígéretet tett az alperesnek a kölcsön törlesztésére és erre "garanciát" adott, majd (képviselő 4), a felperes másik ügyvezetője 2015. június 25-én arról tájékoztatta (személy 2)-t, a (pénzintézet 2) képviselőjét, hogy az alperes a hozzá továbbított összeget egy korábbi kölcsöntartozásba akar beszámítani, és a megrendelt eszközöket nem szállítja le. Utalt arra, hogy a beszámítás alapjául szolgáló követelést nem ismeri el, továbbá, hogy az alperes képviselője tisztában volt azzal, az eszközbeszerzésre átutalt összeg forrása a visszatérítendő uniós támogatás, amely más célra nem fordítható. Ugyanezen a napon (személy 2) feljelentést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ... Regionális Bűnügyi Igazgatóságán, amelyben a tényállást ismertette, és az alperes bankszámlájának zár alá vételt indítványozta.