A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21414/2008/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §] Bírók: Bella Mária, Erményi Lajos, Uttó György

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék P.20075/2007/11., Győri Ítélőtábla Pf.20269/2007/5., *Kúria Pfv.21414/2008/4.*

***********

Pfv.V.21.414/2008/4.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Vereckei Kálmán ügyvéd (2500 Esztergom, Szent Tamás u. 1.) által képviselt felperesnek a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság (2801 Tatabánya, Komáromi út 4.) alperes ellen kártérítés iránt a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság előtt P.20.075/2007. szám alatt megindított és a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.269/2007/5. számú ítéletével befejezett perében a felperes 17. sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak 84.600 (Nyolcvannégyezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

I n d o k o l á s :

A felperes keresetében 1.410.084 forint és ennek késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az érvényesíteni kívánt jogot bírósági jogkörben okozott kártérítési követelésben jelölte meg (Ptk. 349. § /1/ és /3/ bekezdés). A kereset ténybeli alapjaként előadta, hogy közjegyzői okiratban két különböző lejáratú követelés teljesítését vállalta. A II/1. alatti lejárt követelést teljesítette, a II/2. alattit még nem, amikor a hitelező kérte, hogy a bíróság a közjegyzői okiratot végrehajtási záradékkal lássa el. Ellene záradékolásra alkalmatlan közjegyzői okirat alapján indult a végrehajtás, mert a II/2. alatti kötelezettség teljesítési határideje még nem járt le. A végrehajtási záradék törlése iránt kérelmet terjesztett elő, amelyet a bíróság elutasított. Az 1.410.084 forint végrehajtási költséget nem kellett volna megfizetnie, ha az alperes a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően jár el, a közjegyzői okirat záradékkal való ellátását megtagadja.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a végrehajtás elrendelésére a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően került sor.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint ha a közjegyzői okirat mind alakilag, mind tartalmilag megfelel a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 21. § /1/ bekezdése rendelkezéseinek, az alkalmas a záradékolásra. A perbeli okirat két különböző esedékességű tartozás elismeréséről és annak megfizetésére vonatkozó kötelezettség-vállalásról szól. A végrehajtást kérő egy kilencmilliós tőkeösszegre kért végrehajtást, amely bármelyik tartozásra vonatkozhatott. A felperes által hivatkozott, a végrehajtás elrendelése iránti kérelemhez csatolt tulajdoni lapoknak az alperes eljárásának jogszerűsége, illetve jogellenessége vizsgálata során nincs jogi jelentősége, mert az igény jogalapját nem e tulajdoni lapok, hanem a közjegyzői okirat alapján kellett megítélni. A Vht 21. §-a nem tartalmaz olyan negatív kikötést, amely szerint nem állítható ki záradék olyan okiratra, amelyben foglalt tartozás kifizetése már megtörtént. Figyelemmel arra, hogy a II/1. pontbeli tartozás mind a jogcím, mind az érvényesített összeg, mind a teljesítés módja és határideje szempontjából kétséget kizáróan alkalmas volt a záradékolásra, az alperes helyesen járt el, amikor a közjegyzői okiratot záradékkal látta el. A végzés indokolása a késedelem kezdő időpontjának a megjelölésével nem hagy kétséget afelől, hogy a II/1. pontban írt tartozás vonatkozásában került sor a végrehajtás elrendelésére. A Vht. 21. § /2/ bekezdése szerint ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanusítsa. A közjegyzői okirat megfogalmazásából egyértelműen következik, a felek szándéka arra irányult, hogy nem konjunktív, hanem vagylagos feltételként biztosítsák az értékesítések sikertelensége esetén a tagi kölcsön visszafizetését. Azzal, hogy a vagylagos feltételek közül az egyik feltétel bekövetkezett, szükségtelenné vált annak a vizsgálata, hogy a másik feltétel megvalósult-e.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen annak megváltoztatása, a keresetének történő helytadás érdekében a felperes fellebbezett.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kifejtette, az elsőfokú bíróság a végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelem adatait is figyelembe véve helyesen állapította meg, hogy a záradékolás a II/1. pontban foglalt tartozásra vonatkozott. Helyes az az indokolása is, hogy a végrehajtást elrendelő bíróság a közokirat végrehajtási záradékkal való ellátása iránt előterjesztett kérelem elbírálásakor kizárólag azt jogosult - és egyben köteles - vizsgálni, hogy az okirat alakilag és tartalmilag megfelel-e a Vht. 13. §-ában és a 21. §-ában foglalt feltételeknek. Téves a felperesnek az az álláspontja, hogy a fellebbezésében megjelölt ingatlanok tulajdoni lapjának a csatolása azt igazolja, hogy a záradékolás a II/2. pont alatti tartozást érintette, mert arra nem a követelés azonosítása, hanem amiatt került sor, hogy a végrehajtást kérő megjelölt olyan vagyontárgyakat, amelyekből álláspontja szerint az igénye kielégíthető lenne.