A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20176/2010/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 10. §] Bírók: Hőbl Katalin, Madarász Anna, Tölg-Molnár László

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20727/2007/47., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20176/2010/4.*, Kúria Pfv.21608/2010/11.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

9. Pf. 20.176/2010/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla, dr. Gulyás Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek I.r. és dr. Buzinkay Zoltánné ügyvéd által képviselt dr. Deák Józsa ( 1075 Budapest, Károly krt. 3/a. I. 2. ) II.r. alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2009. október 14. napján kelt 8. P. 20.727/2007/47. számú ítélete ellen a II.r. alperes 2009. december 15. napján 48. sorszám alatt előterjesztett és 2010. január 5. napján 50. sorszámon megindokolt fellebbezése folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

Ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja, és a II. rendű alperesnek az I. rendű alperessel egyetemleges fizetési kötelezettségét 2.300.000 ( kétmillió-háromszázezer ) forintra és annak 2005. október 15. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatára leszállítja, egyebekben helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 ( tizenöt ) napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 242.000 ( kettőszáznegyvenkétezer ) forint másodfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy az állam javára, az adóhatóság felhívására az ott írt időben és módon fizessen meg 63.000 ( hatvanháromezer ) forint fellebbezési illetéket.

Egyebekben a felperes és a II. rendű alperes a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás:

A felperes 2007. február 13. napján előterjesztett keresetében 5.199.325 Ft, ebből 5.100.000 Ft után 2005. június 14. napjától, 99.325 Ft után 2006. szeptember 1. napjától számított a Ptk. 301. §-a szerinti kamata megfizetésére kérte egyetemlegesen kötelezni az alpereseket kártérítés címén. 2005. május 13. napján a II.r. alperes közjegyzői okiratba foglalt egy opciós szerződést a felperes és az I.r. alperes között. Az okirat szerint a felperes 2.300.000 Ft kölcsönt nyújtott az I.r. alperesnek, az I.r. alperes pedig vételi jogot alapított a felperes javára a Budapest, ........hrsz-ú ingatlanra. Az I.r. alperes a kölcsönt nem fizette vissza az általa vállalt határidőben, melyre tekintettel a felperes megkereste a II.r. alperest, hogy a vételi jog gyakorlásához szükséges okiratot készítse el. A II.r. alperes elektronikus úton lekérte az ingatlan tulajdoni lapját, és ebből az volt megállapítható, hogy az I.r. alperes az ingatlant értékesítette. Így elesett attól a lehetőségtől, hogy a vételi jogot gyakorolja, amikor az I.r. alperes a kölcsönt nem fizette vissza. A szerződésben a II.r. alperes arról tájékoztatta a feleket, hogy azt hivatalból megküldi az illetékes földhivatalnak a vételi jog bejegyzése érdekében, azonban ezt nem tette meg. A felperes az I.r. alperessel szemben büntetőeljárást és eredménytelen végrehajtási eljárást is kezdeményezett. A vételi joga gyakorlásának meghiúsulását az idézte elő, hogy a II.r. alperes a közjegyzői okiratot nem küldte meg a földhivatalnak, vételi jog gyakorlása esetén az ingatlan reálisan 5.000.000 Ft értékű tulajdonjogát megszerezhette volna. Emellett a II.r. alperesnek közjegyzői munkadíjként kifizetett 100.000 Ft-ot, a végrehajtási eljárásban a Budaörsi Bíróságnak 23.000 Ft-ot, az eljáró végrehajtónak 76.325 Ft-ot. Bár a perben beszerzett szakértői véleményt először nem kívánta elfogadni, utóbb annak alapján a keresetét pontosította, és az alpereseket egyetemlegesen kérte kötelezni 6.670.000 Ft, ennek 2005. június 1. napjától számított kamatai és a perköltség megfizetésére. A kamatfizetés kezdő időpontját arra tekintettel határozta meg, hogy az I.r. alperes 2005. május 24. napján adta el az ingatlant, amivel előállt az a helyzet, hogy a felperes a vételi jogát már nem gyakorolhatta.

Az alperesek az elsőfokú eljárás során nyilatkozatot nem tettek, ellenkérelmet nem terjesztettek elő.

A Fővárosi Bíróság 2009. október 14. napján meghozott 8. P. 20.727/2007/47. számú ítéletével kötelezte az I. és II.r. alperest egyetemlegesen, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 6.050.000 Ft-ot kártérítés címén, ezen összeg után 2005. június 1. napjától a kifizetésig terjedő időre járó törvényes mértékű késedelmi kamatot, 500.000 Ft perköltséget, az államnak külön felhívásra fejenként 150.000 - 150.000 Ft le nem rótt illetéket.