A Kúria Kfv.37721/2018/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 9. §, 23. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XIII. cikk (2) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Dobó Viola, Horváth Tamás

A határozat elvi tartalma:

Részleges kisajátítás következtében a kisajátítással érintett megosztott területekre a törvény erejénél fogva a haszonbérleti szerződés címén fennálló földhasználati jog megszűnik. A termőföldre vonatkozó haszonbérlet, melyet a földhasználati nyilvántartásba bejegyeztek, a dologi jogokkal egy tekintet alá eső, az ingatlanon fennálló olyan jognak minősül, melynek megszűnése esetén kártalanítás jár.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv. IV.37.721/2018/6.

A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró,

Dr. Horváth Tamás bíró

A felperes: N. N. I. F. Zrt.

A felperes képviselője: Dr. Sipos Balázs Tihamér ügyvéd

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Dr. Hodován Éva tisztviselő

A per tárgya: kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.039/2018/8. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.039/2018/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A feljegyzett 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kisajátítást megelőzően T. S-né és J. J-né tulajdonát képezte az E. .../21 hrsz.-ú, szántó művelési ágú ingatlan. Az ingatlanra 2026. november 8. napjáig terjedő időtartamra a tulajdonosok haszonbérleti szerződést kötöttek P-né M. A. Gy-vel, mely földhasználat a földhasználati nyilvántartásba is bejegyzést nyert.

[2] A Magyar Állam nevében eljáró felperes a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján részleges kisajátítási kérelmet terjesztett elő "közlekedési infrastruktúra fejlesztése" közérdekű célra az ingatlan egy részére - 3523 m2 területre - vonatkozóan. A hatóság a 2018. január 4-én kelt FE/03/34-1/2018. számú határozatával a felperes részleges kisajátítási kérelmének helyt adott.

[3] Az ingatlan megosztását követően a .../77 és a .../78 hrsz.-ú ingatlanok a Magyar Állam tulajdonába kerültek, míg a .../76 és a.../79 hrsz.-ú ingatlanok a tulajdonosok nevén maradtak. Az alperes a fenti számú határozatában a .../77 és a.../78 hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában a Kstv. 8. § (1), (3) és (6) bekezdése alapján rendelkezett P-né M. A. Gy. haszonbérleti jogának megszűnéséről - a tulajdonelvonásért a tulajdonosok részére járó kártalanítás mellett - és a megszűnt jogokért a haszonbérlő részre a szakértői véleményben foglaltakra figyelemmel 304.203.- forint kártalanítást állapított meg. Döntését - a keresettel támadott részben - a Kstv. 9. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 23. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakkal indokolta, mely szerint a kisajátítási eljárásban a földhasználati nyilvántartásból kitűnő jogosult ügyfélnek minősül.

A kereseti kérelem

[4] A felperes keresetet terjesztett elő a jogerős alperesi határozat bírósági felülvizsgálata iránt, melyben a határozat megváltoztatásával a földhaszonbérlő részére megállapított kártalanítási összeg megfizetésének mellőzését kérte. Álláspontja szerint a Kstv. 9. § (1) bekezdéséből az következik, hogy a haszonbérleti jog nem szűnik meg a kisajátítással, az ugyanis a visszamaradó terület vonatkozásában továbbra is fennmarad. Álláspontjának alátámasztásaként hivatkozott az 1578/2006. számú elvi határozatra, amely kimondja, hogy kisajátítás esetén a haszonbérleti jog részleges megszűnéséért nem állapítható meg kártalanítás. Hivatkozott továbbá a Kúria Kfv. 37.387/2016/9. számú ítéletére, miszerint az ingatlanon fennálló jog alatt csak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat lehet érteni. A haszonbérleti jog nem tartalma az ingatlan tulajdoni lapjának, ennélfogva a Kstv. kártalanításra vonatkozó fogalomrendszerében nem minősül az ingatlanon fennálló jognak, így az alperes téves jogértelmezéssel állapított meg kártalanítást a földhaszonbérlő javára.

[5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védiratában a Kstv. 9. § (1) bekezdéséhez fűzött törvényi indokolásra hivatkozott, amely egyértelműen rögzíti azt a jogalkotói szándékot, hogy a haszonbérleti jog megszűnéséért kártalanítás jár. Előadta továbbá, hogy a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználónak az ingatlan megosztását követően a kisajátított ingatlanok vonatkozásában teljes mértékben megszűnik a haszonbérleti joga, így földhasználóként kártalanításra jogosult.

Az elsőfokú ítélet

[6] A bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.

[7] A bíróság jogi álláspontja szerint a Kstv. 8. § (1) és 9. § (1) bekezdéséből, illetve a kapcsolódó indokolásból egyértelműen következik, hogy tehermentes tulajdonszerzés esetén kártalanítás a dologi jogok (tulajdon, földhasználat, haszonélvezet, telki szolalmi jog, közérdekű használati jog) a vagyonkezelői jog, valamint az Alkotmánybíróság gyakorlata és az Emberi Jogi Egyezmények alapján a tulajdonvédelemben részesülő kötelmi jogok (bérlet) jogosultját illetik meg.