A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40213/2007/9. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §, 355. §] Bírók: Bánki Horváth Mária, Levek Istvánné, Rédei Anna
Fővárosi Ítélőtábla
10.Gf.40.213/2007/9.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kardos Péter ügyvéd által képviselt felpereseknek a dr. Fejes Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Bíróság előtt 15.P.632.670/2004. szám alatt indult és a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.315/2006/6. számú ítéletével befejezett perében a másodfokú határozat ellen a felperesek részéről benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a Legfelsőbb Bíróság 2007. április 17-én kelt Gfv.IX.30.111/2007/4. számú végzése alapján megismételt másodfokú eljárásban meghozta a következő
í t é l e t e t :
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy a felperesek 15 napon belül kötelesek megfizetni az alperesnek a terhükre megállapított perköltséget.
Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek fejenként 250.000 - 250.000 (kettőszázötvenezer - kettőszázötvenezer) forint másodfokú és 150.000 - 150.000 (egyszázötvenezer - egyszázötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
A peres felek és a perben nem álló ... között 1997. október 2-án létrejött Együttműködési Megállapodás alapján megalakult a ... Kft., melybe a felperesek vagyoni szolgáltatásként a tulajdonukat képező szabadalmakat és egyéb jogokat apportálták. Az alperes a Kft. törzstőke-emelésének megfelelő, a megállapodásban vállalt 6,2 millió USD befizetésével megszerezte a társaság 80 %-os tulajdoni hányadát, a társaság tagjai a kft.-t részvénytársasággá alakították, és az alperes megvásárolta ... részvényeit. Az alperes nem fizette meg a megállapodásban - 1998. december 5-i határidővel - vállalt további 6,2 millió USD-t a részvénytársaság tőketartalékába. A felperesek 2003. január 27-i levelükben felhívták az alperest a 6,2 millió USD szolgáltatására. Az alperes közgyűlése 2003. február 27-én a társaság végelszámolással történő megszüntetéséről döntött, felosztható vagyona a társaságnak nem maradt, és 2005. október 4-én törölték a cégjegyzékből.
A felperesek 2004. október 29-én előterjesztett keresetükben fejenként 105.418.656 forint és ennek 1998. december 5. napjától számított késedelmi kamatai megfizetésére kártérítés címén kérték kötelezni az alperest, s ennek jogi alapját az alperes szerződésszegésében jelölték meg, állítva, hogy az alperes meghiúsította a részvényeik árfolyam-emelkedését és ezzel a vagyonukban értékcsökkenés következett be.
Az elsőfokú bíróság elfogadta az alperes elévülési kifogását, és 15.P.632.670/2004/27. számú ítéletével a keresetet elutasította. A bíróság a keresetet érdemben is alaptalannak találta, mert álláspontja szerint sem a kár, sem az okozati összefüggést a felperesek nem bizonyították.
A Fővárosi Ítélőtábla a felperesek fellebbezése folytán hozott határozatában az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, elfogadva az elsőfokú bíróságnak az elévülés kérdésében elfoglalt álláspontját.
A jogerős ítélet ellen a felperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a Legfelsőbb Bíróság 2007. április 17-én kelt Gfv.IX.30.111/2007/4. számú végzésével a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.315/2006/6. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az I. és II. rendű felperesek felülvizsgálati perköltségét egyenként 1.550.000 - 1.550.000 forintban, az alperesét pedig 300.000 forintban állapította meg. A határozat indokolásában kifejtett álláspont szerint nem volt jogi jelentősége az elévülés megszakítása szempontjából annak, hogy a felperesek szerződésszegés címén teljesítésre és nem kártérítés fizetésére hívták fel az alperest. A szerződés alanyai a peres felek voltak, és bár a felek a ... Rt. részére teljesítendő szolgáltatásra szerződtek, az Rt. a Ptk. 233. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel nem vált közvetlenül jogosulttá, ezért csak a felperesek gyakorolhatták a kötelezett szerződésszegésére alapítható jogaikat. Az elévülési határidő alatt bizonyítottan megtörtént a szerződés teljesítésére történő, az alpereshez intézett felhívás. A felszólítás, mint címzett jognyilatkozat a szerződésszegésen alapuló követelés elévülését megszakította, az elévülés újból kezdődött, s e követelést a felperesek - elévülési időn belül benyújtott keresetükben - jogszerűen fordították át kártérítési igénybe. Mivel a másodfokú bíróság eltérő jogi álláspontja folytán nem bírálta el az első fokú ítéletnek a kártérítés érdemben való elutasítását sérelmező fellebbezést, előírta; a megismételt eljárásban állást kell foglalni, hogy az alperes jogos okkal tagadta-e meg a teljesítést, vagy a szerződésszegése felróható volt-e. Ha kimenteni magát nem tudja, a kártérítés további tényállási elemei - a kár és az okozati összefüggés - kérdésében kell határozni. A felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltséget a Pp. 275. §-ának (5) bekezdése alapján megállapította, amely költség az ügyvédi munkadíjat, valamint a felperesek által lerótt, összesen 2,5 millió forint felülvizsgálati eljárási illetéket foglalja magában.
Az első fokú ítéletnek a kártérítés érdemben való elutasítását sérelmező - felperesek által benyújtott - fellebbezés az alábbiakra tekintettel nem megalapozott.
Az elsőfokú bíróság 2006. április 5-én kelt 15.P.632.670/2004/27. számú ítélete indokolásában megállapította; a felperesek vagyona részvény volt, amely - megítélése szerint - a társaság saját tőkéjének növelésével értékben nem gyarapodott volna, a társaság saját tőkéjének növelése nem eredményez automatikusan részvényárfolyam-növekedést, a felperesek nem is bizonyították, hogy részvényeik árfolyama legalább az általuk a perben követelt összeggel nőtt volna, a részvénytársaság saját tőkéje növelésének elmaradása a részvények árfolyamát nem csökkentette. A felperesek a részvényeiket nem kívánták értékesíteni, ezért elmaradt hasznot sem követelhetnek. A felperesek nem bizonyították, hogy a további finanszírozás hiánya következtében vesztette el a ... Rt. a teljes tőkéjét, és ez okból nem maradt felosztható vagyona a társaságnak 2005. évben. Mivel a kártérítési igény tekintetében a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése értelmében a felpereseket terhelte bizonyítás abban a körben, hogy az alperes jogellenes magatartásával okozati összefüggésben a keresettel érvényesített összegű kár bekövetkezett, a felperesek viszont sem a kárt, sem az okozati összefüggést nem bizonyították, ezért a felperesek kártérítési követelését elutasította.
Az ítélettel szemben 28. sorszám alatt előterjesztett és 31-II. sorszám alatt megindokolt fellebbezésben a felperesek az ítélet megváltoztatásával az alperes kötelezését kérték a keresetben előterjesztett 105.418.656 forint - 105.418.656 forint tőke és ennek 1998. december 5. napjától a kifizetés napjáig a mindenkori törvényes késedelmi kamat és a perköltség megfizetésére. Álláspontjuk szerint jogilag és közgazdaságilag megalapozatlan az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy az alperes szerződésszegésével a felperesek tulajdonában álló részvények értéke nem csökkent. A részvények értékét alapvetően a társaság saját vagyona alapozza meg, a saját vagyon a társaság mérleg szerinti teljes vagyonát magában foglalja, és egyértelmű, hogy amennyiben a befizetés elmaradásával a társaság saját tőkéje nem növekszik, úgy az egy részvényre eső érték sem nő. Állították, hogy a felperesek vagyona a társaság saját tőkéjének növelésével gyarapodott volna, amennyiben az alperes a befizetési kötelezettségének eleget tett volna. Így nem fogadható el az az álláspont sem, hogy a társaság saját tőkéjének növelése nem eredményez részvényárfolyam-növekedést.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!