62009TJ0258_SUM[1]

A Törvényszék (harmadik tanács) 2011. július 6-i ítélete. i-content Ltd Zweigniederlassung Deutschland kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM). Közösségi védjegy - A BETWIN közösségi szóvédjegy bejelentése - Feltétlen kizáró okok - Leíró jelleg -A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja - Indokolási kötelezettség - Egyenlő bánásmód - EK 49. cikk. T-258/09. sz. ügy

T-258/09. sz. ügy

i-content Ltd Zweigniederlassung Deutschland

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

"Közösségi védjegy - A BETWIN közösségi szóvédjegy bejelentése - Feltétlen kizáró okok - Leíró jelleg - A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja - Indokolási kötelezettség - Egyenlő bánásmód - EK 49. cikk"

Az ítélet összefoglalása

1. Közösségi védjegy - A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése - Feltétlen kizáró okok - Kizárólag olyan jelekből vagy adatokból álló védjegyek, amelyek valamely áru jellemzőinek leírására szolgálhatnak

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont)

2. Közösségi védjegy - A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése - Feltétlen kizáró okok - A kizáró okoknak a lajstromozás iránti kérelemmel érintett egyes árukra vagy szolgáltatásokra tekintettel történő külön vizsgálata - A lajstromozás megtagadására vonatkozó indokolásának kötelezettség - Terjedelem

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés és 75. cikk)

3. Közösségi védjegy - Az OHIM határozatai - Jogszerűség - A közösségi bíróság által végzett vizsgálat - Szempontok - Ezek alkalmazása a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének az OHIM határozathozatali gyakorlata általi megsértésére alapított jogalap tekintetében

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk és 76. cikk, (1) bekezdés)

1. A BETWIN szómegjelölés a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében az angol nyelvű vásárlóközönség tekintetében leíró jellegű a Nizzai Megállapodás szerinti 41. osztályba tartozó "előadások, játékok, sorsolások, versenyek, bálok, sorshúzások, pályázatok tervezése és fejlesztése; szórakoztató események; show-műsorok, játékok, sorsolások, vetélkedők, bálok, sorshúzások, különböző nyereményjátékok gyártása, szervezése és lebonyolítása; játékkaszinók üzemeltetése; sport-, játék-, fogadó-, és sorsolási létesítmények szolgáltatásai (internet útján is); sport-, játék-, fogadó-, és sorsolási felszerelések rendelkezésre bocsátása (az interneten és internet útján is); játéktermek üzemeltetése; interaktív számítógépes játékok rendelkezésre bocsátása, játékkaszinók, szerencsejátékok, kártyajátékok, fogadások, sportfogadások, ügyességi játékok és általában játékok üzemeltetése, lebonyolítása és szervezése; játékautomaták; játékkaszinók üzemeltetése; játéktermek üzemeltetése; különféle fogadási és sorsjátékközpontok üzemeltetése" szolgáltatások vonatkozásában, és az említett megállapodás 35. osztálya szerinti "bálok, sorshúzások, nyereményjátékok tervezése és fejlesztése üzleti, szervezési és hirdetési szempontból" szolgáltatások vonatkozásában.

Mivel a "bet" (fogadni, fogadás) és a "win" (nyerni, nyeremény) angol szavak kombinációja a "fogadás és nyerés" lehetőségét idézi fel, az közvetlenül érthető az érintett vásárlóközönség számára. Ráadásul szoros kapcsolat áll fenn a két szó jelentése között: azért fogadunk, hogy nyerjünk, illetve a nyeréshez előbb téteket kell tenni. Az "and" szó elhagyása semmit nem vesz el a "betwin" összetett szó egyértelmű jelentéséből. Ugyanis akár két egymást követő főnévként, főnévi igenévként vagy felszólító módú igealakként értjük, nem olyan szokatlan vagy önkényes összetételről van szó, amelynek az értelme távol esne az azt alkotó elemek egyszerű összességének értelmétől. A "bet" és a "win" szavak kölcsönhatásukban egyértelműen a szóban forgó szolgáltatások rendeltetéséről és használatuk körülményeiről tájékoztatnak, és ezért azok tekintetében leíró jellegűek.

(vö. 26., 32-35., 40. pont)

2. A feltétlen kizáró okok vizsgálatának a védjegybejelentésben szereplő valamennyi árura vagy szolgáltatásra vonatkoznia kell, és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) a védjegybejelentést elutasító határozatát főszabály szerint valamennyi említett áru vagy szolgáltatás vonatkozásában meg kell indokolnia. Ha valamely áru- vagy szolgáltatáscsoportra ugyanaz a kizáró ok vonatkozik, az OHIM-nak elegendő valamennyi érintett árura vagy szolgáltatásra vonatkozóan átfogó indokolást adnia. E lehetőség azonban nem veszélyeztetheti azt a lényeges követelményt, hogy az uniós jog által biztosított valamely jogban való részesítést elutasító valamennyi határozat bírói felülvizsgálat tárgya lehessen, amely felülvizsgálatnak biztosítania kell az adott jog hatékony védelmét, és ebből adódóan az elutasítás indokolásának jogszerűségére kell irányulnia.

A fellebbezési tanács azon lehetősége, hogy több árura vagy szolgáltatásra vonatkozóan átfogó indokolást adjon, csak olyan árukra és szolgáltatásokra terjedhet ki, amelyek között kellően közvetlen és konkrét kapcsolat áll fenn ahhoz, hogy olyan kellően homogén csoportot alkossanak, amelynek alapján a szóban forgó határozat indokolását alkotó ténybeli és jogi megfontolások összessége egyrészt minden egyes, e csoportba tartozó termék és szolgáltatás vonatkozásában megfelelően kifejezi a fellebbezési tanács által alkalmazott érvelést, másrészt minden egyes érintett árura és szolgáltatásra nézve önállóan lehet alkalmazni. Közelebbről, még abban az esetben is, ha a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások a Nizzai Megállapodás értelmében azonos osztályba tartoznak, önmagában ez a tény nem elegendő a kellő homogenitás megállapításához, mivel ezen osztályok gyakran a termékek vagy szolgáltatások olyan széles skáláját fogják át, amelyek között nem szükségszerűen áll fenn kellően közvetlen és konkrét kapcsolat.

(vö. 42-45. pont)

3. A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsainak a megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozására vonatkozó, a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet alapján meghozandó határozatai nem diszkrecionális jogkörben, hanem mérlegelést nem engedő hatáskör gyakorlása során hozott határozatok. Ezért a fellebbezési tanácsok határozatainak jogszerűségét kizárólag az uniós bíróság által értelmezett, említett rendelet alapján lehet megítélni, nem pedig a fellebbezési tanácsok korábbi határozathozatali gyakorlata alapján.

A közösségi bíróság előtt felhozott azon jogalap vonatkozásában tehát, miszerint az OHIM megsértette a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét az adott megjelölés lajstromozásának megtagadásával, jóllehet korábban elismerte egy ahhoz hasonló megjelölés lajstromozhatóságát, kétféle eset létezik.

Abban az esetben, ha egy korábbi ügyben a fellebbezési tanács egy megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozhatóságát elismerve helyesen alkalmazta a 207/2009 rendelet vonatkozó rendelkezéseit, és egy későbbi, a korábbihoz hasonló ügyben a fellebbezési tanács a korábbival ellentétes határozatot hozott, a közösségi bíróságnak hatályon kívül kell helyeznie ezen utóbbi határozatot a 207/2009 rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megsértése miatt. Ezen első esetben a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésére alapított jogalap tehát hatástalan. Ezzel szemben, amennyiben egy korábbi ügyben a fellebbezési tanács egy megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozhatóságát elismerve jogi tévedést követett el, és egy későbbi, a korábbihoz hasonló ügyben a fellebbezési tanács a korábbival ellentétes határozatot hozott, az első határozatra nem lehet hasznosan hivatkozni az utóbbi határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelem alátámasztása céljából. Az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartását ugyanis össze kell egyeztetni a jogszerűség elvének tiszteletben tartásával, amely szerint a harmadik személy javára elkövetett jogellenes cselekményre előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. Következésképpen ezen második esetben a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértéséből eredő jogalap ugyancsak hatástalan.

Egyébiránt a 207/2009 rendelet 76. cikke (1) bekezdésének első mondatából következik, hogy az OHIM elbírálóinak, és fellebbezés esetén az OHIM fellebbezési tanácsainak hivatalból vizsgálniuk kell a tényeket annak megállapításához, hogy a bejelentett védjegyre vonatkoznak-e a rendelet 7. cikkében foglalt lajstromozást kizáró okok. Márpedig a mérlegelést nem engedő hatáskörre és a jogszerűség elvére tekintettel e vizsgálatnak az említett rendelet 7. cikke alkalmazásának feltételeire kell összpontosulnia, és nem vonható le belőle az a következtetés, hogy az OHIM fórumait kötik a korábbi védjegyek lajstromozásának feltételei.

(vö. 77-79., 81. pont)

A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2011. július 6.(*)

A T-258/09. sz. ügyben,

az i-content Ltd Zweigniederlassung Deutschland (székhelye: Berlin [Németország], képviselik kezdetben: A. Nordemann, később: A. Nordemann és T. Boddien ügyvédek)

felperesnek

a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviseli: S. Schäffner, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen

az OHIM negyedik fellebbezési tanácsa 2009. május 4-i, a BETWIN szómegjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozása iránti kérelem vonatkozásában hozott határozatának (R 1528/2008-4. sz. ügy) hatályon kívül helyezése iránt benyújtott keresete tárgyában,

A TÖRVÉNYSZÉK (harmadik tanács),

tagjai: Czúcz O. elnök (előadó), I. Labucka és K. O'Higgins bírák,

hivatalvezető: C. Heeren tanácsos,

tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2009. július 6-án benyújtott keresetlevélre,

tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2009. október 7-én benyújtott válaszbeadványra,

tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2010. január 6-án benyújtott válaszra,

a 2010. november 30-i tárgyalást követően,

meghozta a következő

Ítéletet

A jogvita előzményei

1 2008 április 20-án a felperes i-content Ltd Zweigniederlassung Deutschland közösségi védjegybejelentést tett a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) a BETWIN szómegjelölés lajstromozása iránt a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK módosított tanácsi rendelet (HL 1994. L 11.,1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet,1. kötet, 146. o.) (helyébe lépett a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet [HL L 78., 1. o.]) alapján.

2 A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15-i Nizzai Megállapodás szerinti 35., 38. és 41. osztályba tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatban tették, az egyes osztályoknak megfelelő alábbi leírással:

- 35. osztály: "Reklámozás; kereskedelmi ügyletek; kereskedelmi adminisztráció; tanácsadás vállalkozások számára, irodai munkák; gazdasági előrejelzések és elemzések; magatartáselemzés; marketing; direkt marketing; piackutatás; közönségszolgálat (Public Relations); becslés ügyletekben; tanácsadás vállalkozások szervezéséhez és ügyvezetéséhez; értékesítési promóció (Sales Promotion) (mások számára); hirdetések értékesítése; ügynöki szolgáltatások, azaz árukra vonatkozó adásvételi szerződések közvetítése; információk számítógépes adatbázisokba való rendezése; (információk) kereskedelmi ügyletekkel és vállalkozásokkal kapcsolatban; könyvelés, könyvelési szolgáltatások; reklámidő bérlete távközlési médiumban; reklámanyagok terjesztése; iratmásolás; közvéleménykutatás; reklámszövegek szerkesztése; tematikus újságcikkek összegyűjtése és válogatása; szövegfeldolgozás; kereskedelmi ügyletek közvetítése másoknak; hívóközpont üzemeltetése értékesítés, tanácsadás vagy ügyfélszolgálat céljából; projektek kidolgozása az ügyletek, a szervezés és a hirdetés területén; hirdetési célú szponzorálás; rádiós és televíziós adások tervezése és fejlesztése szervezési és hirdetési szempontból; gazdasági vagy reklámcélú kiállítások szervezése; előadások, játékok, sorsolások, versenyek, bálok, sorshúzások, nyereményjátékok tervezése és fejlesztése üzleti, szervezési és hirdetési szempontból; kommunikációs rendszerek, adatkezelési hálózatok, adat- és algoritmusbázisok fejlesztése különösen az interneten és internetes felhasználásra üzleti és szervezési szempontból; reklámanyagok kölcsönzése; személyzeti tanácsadás; gazdasági kutatás és adatgyűjtés, árverések szervezése; kereskedelmi adatgyűjtés; hirdetések levélben megrendelve; szakvéleményadás gazdasági ügyekben; értékbecslés; költséghasznossági elemzés; árügynökségek szolgáltatásai; üzleti tanácsadási szolgáltatás; televíziós reklámozás; üzleti információk; piackutatás és marketing; üzleti tervezés; iratmásolás; reklámszövegek publikálása; adatbázisok informatikai adminisztrációja; iratmásolás; ügyletek felügyelete; fájlok számítógépes adminisztrációja; import-export ügynökség (működtetése); vállalkozásokkal kapcsolatos kutatás; gazdasági, statisztikai információk, informatikai adatbázisok és egyéb gazdasági információk gyűjtése, létrehozása és terjesztése; piacelemzés; hirdetési felületek kölcsönzése; piackutatás; reklámanyagok kölcsönzése; termékek hirdetési célú bemutatása; reklámügynökségek, hirdető ügynökségek szolgáltatásai; hirdetés plakátokon; kereskedelmi vagy reklámcélú vásárok szervezése; termékminták hirdetési célú terjesztése; elosztó-, adagolóautomaták kölcsönzése; gazdasági előrejelzések (készítése); reklámok készítése harmadik felek részére; online hirdetői tevékenység számítógépes hálózaton; átírások (elkészítése); beszerzői szolgáltatások (áruk illetve szolgáltatások beszerzése) mások számára; hirdetési vagy eladásösztönzési célú manöken szolgáltatások; kutatás számítógépes nyilvántartásokban (mások számára); tematikus újságcikkek összegyűjtése és gyűteménybe rendezése; fénymásolási munkák; munkaerő-toborzás; munkaerő kiválasztása pszichológiai tesztek segítségével; kereskedelmi vagy reklámcélú vásárok szervezése; hirdetések elhelyezése mások részére; adatok (kigyűjtése) informatikai adatbázisokból; számlázás; közvetlen reklám; adatok kigyűjtése informatikai adatbázisokból; rádiós reklámozás; fénymásolás; bemutatás audiovizuális eszközökkel hirdetés céljából; hirdetés reklámkiadványok útján; reklámanyagok (röplapok, prospektusok, nyomtatványok, áruminták) terjesztése";

- 38. osztály: "Távközlés; rádiós és televíziós műsorszórás kábelhálózatok közvetítésével is; információk gyűjtése és szolgáltatása; hírügynökségek; kommunikációs protokollok létrehozása és rendelkezésre bocsátása adatoknak két vagy több kommunikációs partner közötti kicserélésének vagy továbbításának lehetővé tétele érdekében; elektronikus postaláda rendelkezésre bocsátása; üzenetek továbbítása; üzenetek és képek továbbítása számítógép útján; hozzáférés biztosítása adatbázishoz adatoknak és információknak elektronikus média (internet) útján történő letöltése céljából; elektronikus levelezési szolgáltatások rendelkezésre bocsátása; rádiós műsorszórás; telefonszolgáltatások és teletextszolgáltatások teljesítése; videotex szolgáltatás; képek, hanginformációk, grafikák, adatok és más információk rádió, távközlési eszközök, elektronikus média vagy internet útján történő sugárzása, terjesztése és továbbítása; adatbázisokhoz való hozzáférés az interneten; elektronikus hirdetési szolgáltatások (távközlés); távközlési felszerelések rendelkezésre bocsátása áruk és szolgáltatások elektronikus adatközlés révén történő megrendelése céljából; műholdas átvitel; helyi és távolsági, visszahívási, külföldi és mobil telefonszolgáltatások; távvásárlási műsorok sugárzása; távközlés(sel kapcsolatos tájékoztatás); világméretű informatikai hálózathoz kapcsolódó távközlési kapcsolatok rendelkezésre bocsátása; üzenetek küldése informatikai hálózatokon; hálózatok használata üzenetek, képek, szövegek, hangok, jelek és adatok továbbítása céljából; sajtóüzenetek gyűjtése és szolgáltatása; hozzáférés biztosítása adatbázisokhoz; műsorszórás az interneten; üzenetek, dokumentumok és adatok fogadása és kibocsátása elektronikus átvitel útján; telefonhívások vagy távközlési üzenetek közvetítése; üzenetek (elektronikus) továbbítása; hirdetőtáblák és elektronikus üzenőtáblák közérdekű témákban; videotovábbítási szolgáltatások; információk sugárzása és továbbítása hálózatok vagy az internet útján; telefonkonferencia-szolgáltatások; hangok, adatok, faxok, képek és információk vezeték nélküli elektronikus továbbítása; mozifilmek és audiovizuális műsorok sugárzása; szövegek, üzenetek, információk, hang, kép és adatok terjesztése és továbbítása; videotelefon szolgáltatások; rádiós műsorszórás; fizetős televíziós műsorszórás; online szolgáltatások és online továbbítások, azaz hang-, kép- és videoadatok továbbítása, valamint videotelefon-konferenciák és videokonferenciák rendelkezésre bocsátása";

- 41. osztály: "Fordítás; nevelés; szakmai képzés; szakmai gyakorlat; szórakoztatás; sport- és kulturális tevékenységek; különféle kulturális és oktatási célú eszmecserék, kollokviumok, konferenciák, kongresszusok, szemináriumok, szimpóziumok, műhelyek és kiállítások szervezése és lebonyolítása; szórakoztató események; show-műsorok, játékok, sorsolások, vetélkedők, bálok, sorshúzások, különböző nyereményjátékok gyártása, szervezése és lebonyolítása; filmgyártás; show-műsorok, rádiós és televíziós műsorok gyártása; szövegek és könyvek kiadása; golfpálya, szabadidőpark, üdülő- és pihenőterület üzemeltetése; színház, sportközpont, sportcsarnok, stadion és zeneelőadások, sport- és egyéb szórakoztató események szervezésére szolgáló létesítmény üzemeltetése; a nevelés, a szakmai képzés, a szakmai gyakorlat, a szórakozás, a sport vagy a kultúra területéhez tartozó felszerelések és tárgyak bérbeadása; mindenfajta tájékoztató szöveg kiadása, terjesztése és szerkesztése; fitnesz klubok üzemeltetése; játéktermi szolgáltatások nyújtása; játékkaszinók üzemeltetése; zenei gyártás; kép- és hangfelvételek; sport-, játék-, fogadó-, és sorsolási létesítmények szolgáltatásai (internet útján is); sport-, játék-, fogadó-, és sorsolási felszerelések rendelkezésre bocsátása (az interneten és internet útján is); játékokkal és különösen online számítógépes játékokkal, valamint játékok számítógépes kiegészítéseivel kapcsolatos információk rendelkezésre bocsátása; helyfoglalásnak show-műsorok és egyéb szórakoztató események kapcsán történő megszervezése; hírriport szolgáltatások; sport- és wellness szolgáltatások; rádió- és televízióprogramok, filmek, show-műsorok és szórakoztató műsorok gyártása és egyenes közvetítése, sorsjátékokkal kapcsolatos szolgáltatások; számítógépes játékok rendelkezésre bocsátása, amelyekhez a felhasználók világméretű informatikai hálózat vagy az internet útján férnek hozzá; sportparkok szolgáltatásai; távvásárlási műsorok gyártása; hírműsor-szolgáltatások a rádió és a televízió számára; szabadidőtevékenységekhez kapcsolódó információk rendelkezésre bocsátása; számítógépes szakmai képzési és gyakorlati szolgáltatások; zene-, hang-, film-, video- és televízióstúdiók üzemeltetése; egészségvédő és fitnesz klubok szolgáltatásai; szórakoztatás mozifilmek, zene, sport, video és színház útján; golfversenyek szervezése; játéktermek üzemeltetése; online könyvek és folyóiratok elektronikus kiadása; helyfoglalás szórakoztató eseményekre; internetes közlésre szánt információs műsorok; televíziós műsorok közvetlen értékesítése több csatorna számára; világméretű informatikai hálózat vagy az internet útján rendelkezésre bocsátott interaktív játékok, interaktív szórakozások és nyereményjátékok, valamint találós kérdések és elektronikus szerencsejátékok; események és versenyek szervezése a sport vagy a kultúra területén; televízióstúdió szolgáltatásai; fényképész szolgáltatásai; játéktermek üzemeltetése; szerkesztőség szolgáltatásai; szórakoz(tat)ási tárgyú információk rendelkezésre bocsátása informatikai hálózatok útján; rajongói klubok működtetése és szervezése; fitnesz klubok szolgáltatásai; egyenes adások szervezése; interkatív számítógépes játékoknak több játékos részére történő rendelkezésre bocsátása az internet vagy elektronikus távközlési hálózatok útján; audiovizuális felvételek bérbeadása; sportesemények szervezése és felszerelések e célú rendelkezésre bocsátása; sporttal, sporteseményekkel és egyéb aktuális eseményekkel kapcsolatos információk; interneten elérhető elektronikus játékok és versenyek; nyomonkövetési szolgáltatások a sport területén; játékkaszinók, szerencsejátékok, kártyajátékok, fogadások, sportfogadások, ügyességi játékok és általában játékok üzemeltetése, működtetése és szervezése; informatikai hálózat útján kínált játékok; játékok és versenyek szervezése; videojátékokkal, számítógépes játékokkal, játékautomatákkal, szórakoztatóközpontokkal és vidámparkokkal kapcsolatos információk rendelkezésre bocsátása távközlési és informatikai hálózatok útján; szórakozással kapcsolatos online információk rendelkezésre bocsátása számítógépes adatbázisból vagy az internetről; jegyfoglalás és helyfoglalás szórakoztató, sport- és kulturális eseményekre; lóversenyek szervezése; játékkaszinók üzemeltetése; online számítógépes játékok rendelkezésre bocsátása; játéktermek (szórakoztató automatákkal) és játékkaszinók, valamint különféle fogadási és sorsjátékközpontok üzemeltetése; statisztikák kiadása".

3 2008. szeptember 10-i határozatával az elbíráló a szóban forgó valamennyi szolgáltatás vonatkozásában elutasította a bejelentést a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján (jelenleg a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja).

4 2008. október 22-én a felperes a 40/94 rendelet 57-62. cikke (jelenleg a 207/2009 rendelet 58-64. cikke) alapján fellebbezést nyújtott be az elbíráló határozatával szemben.

5 2009. május 4-i határozatával (a továbbiakban: megtámadott határozat) az OHIM negyedik fellebbezési tanácsa elutasította a fellebbezést azzal az indokkal, hogy a BETWIN szómegjelölés valamennyi említett szolgáltatások vonatkozásában leíró jellegű a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében, és nem rendelkezik megkülönböztető képességgel az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében.

6 A leíró jelleget illetően a fellebbezési tanács hangsúlyozta, hogy értékelését a szómegjelölés angol nyelvű jelentésére, és ily módon az Unió angol nyelvű régióiban való észlelésére alapította. Lényegében azt állította, hogy egészében tekintve a "bet" és a "win" elemek kombinációja a "fogadni és nyerni" lehetőséget idézi fel, és az angol nyelv szabályainak megfelelő összetett szóról van szó, amelynek az első látásra egyértelmű jelentését semmiben nem módosítja az "and" (és) szó elhagyása. Egyébiránt a fellebbezési tanács szerint ezen összetett szó jelentése közvetlenül érthető, mivel a szóban forgó szómegjelölés közvetlenül és - a fogadásokra, illetve nyereményjátékokra vonatkozó ajánlatokkal érintett végső fogyasztótól az elemzés érdekében megkövetelt - erőfeszítés nélkül azt sugallja, hogy a kínált szolgáltatások lehetővé teszik számára a fogadást annak érdekében, hogy nyerjen valamit (a megtámadott határozat 15-17. pontja). Úgy vélte továbbá, hogy olyan két szóalak kombinációjáról van szó, amelyek kölcsönhatásuk révén a megjelölt szolgáltatások fajtájáról és rendeltetéséről tájékoztatnak, és ezért csak leíróak lehetnek (a megtámadott határozat 18. pontja). Egyébiránt elutasította a bejelentett szómegjelölés másik, "be twin" azaz "légy iker" értelmezését, amely az érintett szolgáltatások vonatkozásában irreleváns üzenet (a megtámadott határozat 19. pontja).

7 A bejelentett védjeggyel érintett szolgáltatásokkal kapcsolatban a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 20. pontjában megállapította, hogy azok elsősorban a szerencsejátékok és fogadások ágazatába tartozó olyan szolgáltatásokat érintik, amelyek célja annak lehetővé tétele a végső fogyasztó számára, hogy fogadásokat tegyen, és nyereményekhez jusson hozzá. A megtámadott határozat 21. pontjában ezenkívül úgy vélte, hogy a modern marketing különféle módokon társítja az értékesítéseket és a véletlenszerű nyerési esélyeket, utalva különösen az olyan televíziós csatornákra és internetes ajánlatokra, amelyek szerencsejáték- és fogadási elemeket tartalmaznak az értékesítések előmozdítása céljából, valamint a távvásárlást kínáló csatornákra. A fellebbezési tanács egyébiránt a megtámadott határozat 22. pontjában rámutatott, hogy a fogadások és a nyereményjátékok ágazata olyan jelentős forgalmat gerjesztő ágazattá vált, amelynek nem minősíthető valamennyi ajánlata komolynak. Ezenfelül a megtámadott határozat 23. pontjából következik, hogy a fellebbezési tanács szerint a bejelentésben szereplő szolgáltatások magukban foglalják azon szolgáltatásokat, amelyek technikai szempontból szükségesek a fogadások és a nyereményjátékok megvalósításához és értékesítéséhez, mely utóbbiak tekintetében a bejelentett védjegy szintén leíró jellegű, mivel azok lehetővé teszik a fogadások és a nyereményjátékok lebonyolítása technikai feltételeinek teljesítését, ráadásul az utóbbiak alapvető elemét képezhetik játék- és szórakoztató műsoroknak, például televíziós adások keretében. A 35. osztályba tartozó szolgáltatásokat illetően a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 24. pontjában többek között megállapította, hogy azok tárgyát olyan kereskedelmi és statisztikai kimutatások képezik, amelyek a fogadást kínáló szempontjából a kockázat - azaz a nyereménysorolás tárgyát képező nyerési esély és a fogadással érintett esemény valószínűsége közötti összefüggés - kiszámítása érdekében elengedhetetlenek. A további szolgáltatások, különösen a 35. osztályba tartozók vonatkozásában a megtámadott határozat 25. pontjában kimondta, hogy azok igen általánosan az eladások ösztönzését érintik, és tekintettel arra, hogy a lajstromozási kérelem a szóban forgó szolgáltatásokat igen általánosan érintette, az elutasítást az említett szolgáltatások összessége vonatkozásában helyben kell hagyni, továbbá kijelentette, hogy valamennyi szolgáltatás elválaszthatatlanul kapcsolódik egymáshoz.

8 A fellebbezési tanács ezenfelül a megtámadott határozat 26. pontjában megállapította, hogy a felperes előtte már nem hivatkozott az esetlegesen összehasonlítható lajstromozott védjegyekre, és hozzátette, hogy az elbíráló mindenesetre jogosult volt azoknak a kötelező erejük elismerése nélkül történő figyelembevételére.

9 A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja vonatkozásában a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 27. pontjában megállapította, hogy olyan leíró jelzésként, amelynek mindenki - még szakismeretek és elemzési erőfeszítések nélkül is - ugyanúgy érti a jelentését, a lajstromoztatni kért szómegjelölés sem rendelkezik megkülönböztető képességgel. Egyébiránt úgy vélte, hogy az kizárólag a bizonyos fogadásokban vagy játékokban való részvételre, illetve a gazdasági előnyöknek nyeremény formájában történő megszerzésére vonatkozó általános ösztönzést hordozza magában, anélkül hogy pontosítaná a valamely szolgáltatóval való esetleges kapcsolatot, és ezért nem rendelkezik megkülönböztető képességgel a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében.

A felek kérelmei

10 A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

- helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot és az elbíráló határozatát;

- az OHIM-ot kötelezze a költségek viselésére.

11 Az OHIM azt kéri, hogy a Törvényszék:

- utasítsa el a keresetet;

- a felperest kötelezze a költségek viselésére.

12 A tárgyaláson a Törvényszék kérdésére a felperes pontosította, hogy eláll az első kereseti kérelmétől annyiban, amennyiben az az elbíráló határozatának hatályon kívül helyezésére vonatkozik.

A jogkérdésről

13 Keresetének alátámasztására a felperes négy jogalapra hivatkozik, amelyek egyenként a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértésén, az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésén, ugyanazon rendeletnek - az egyenlő bánásmód elvével együttesen alkalmazandó - 83. cikkének megsértésén, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-én Rómában aláírt egyezmény (a továbbiakban: EJEE) 6. és 14. cikkének, továbbá az EK 49. cikknek a megsértésén alapulnak.

A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértésén alapuló első jogalapról

A felek érvei

14 A felperes azt állítja, hogy a fellebbezési tanács tévesen állapította meg, hogy a bejelentett védjegy leíró jellegű. Arra hivatkozik, hogy az olyan szólelemény, amely egészében véve nem leíró jellegű, és szerkezetében szokatlan, mivel az angol nyelvben szokatlan két ige kombinációja. Álláspontja szerint nem találhatók példák arra, hogy igét vagy főnevet kapcsolnának a "bet" szóhoz összetett szó alkotása érdekében. Egyébiránt a "bet" (fogadni, fogadás) és a "win" (nyerni, nyeremény) kombinációjaként a bejelentett védjegy nem az angol nyelvben megszokott szókapcsolat.

15 A felperes szerint a bejelentett védjegy állítólagos leíró jellegét nem igazolhatja azon körülmény, hogy a fogadások és a szerencsejátékok területe időközben rendkívül jelentőssé vált.

16 A felperes ezenkívül arra hivatkozik, hogy a fellebbezési tanács a vizsgálata során nem tulajdonított elegendő jelentőséget azon érvének, amely szerint a bejelentett védjegy a "be" és a "twin" szavak összetételeként is olvasható, úgy mint a beTwin szoftver esetében, és azt a téves feltevést követte, amely szerint az átlagfogyasztó elsőként mindig a védjegy leíró jelentését keresi.

17 A felperes végül másodlagosan rámutat, hogy az esetleges leíró jellegre vonatkozó következtetés legfeljebb azon szolgáltatások tekintetében igazolt, amelyek közvetlenül a fogadásokhoz és szerencsejátékokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásához kapcsolódnak.

18 Az OHIM vitatja a felperes érveit, és azt állítja, hogy a "betwin" kifejezés leíró jellegű.

19 Különösen a lajstromozási kérelemben szereplő szolgáltatások vonatkozásában az OHIM megjegyzi, hogy a BETWIN szómegjelölés leíró jellegű a szerencsejátékok ágazatába tartozó szolgáltatások, illetve a védjegybejelentésben említett azon szolgáltatások tekintetében, amelyek technikai szempontból szükségesek a fogadások és a nyereményjátékok értékesítéséhez. Rámutat, hogy a kérelemben említett, a 35., 38. és 41. osztályba tartozó valamennyi szolgáltatás elválaszthatatlanul kapcsolódik egymáshoz, és legalábbis szoros és megbonthatatlan kapcsolat áll fenn e szolgáltatások, illetve a sport- és egyéb fogadások, a szerencsejátékok, a sorsolások, a nyereményjátékok és hasonlók között, továbbá arra, hogy az említett szolgáltatások kifejezetten az utóbbiak megvalósulását feltételezik.

A Törvényszék álláspontja

20 A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a megjelölés nem lajstromozható, "ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak". Ugyanazon cikk (2) bekezdése szerint "[a]z (1) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a kizáró ok csak a Közösség egy részében áll fenn".

21 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja kizárja, hogy az ott említett jeleket vagy adatokat védjegyként lajstromozzák, és ezáltal egyetlen vállalkozás számára fenntartsák. Ez a rendelkezés tehát azt a közérdekű célt szolgálja, hogy az ilyen jeleket vagy adatokat bárki szabadon használhassa (lásd a Törvényszék T-458/05. sz., Tegometall International kontra OHIM - Wuppermann (TEK) ügyben 2007. november 20-án hozott ítélet [EBHT 2007., II-4721. o.] 77. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot, valamint a T-304/06. sz., Reber kontra OHIM - Chocoladefabriken Lindt & Sprüngli (Mozart) ügyben 2008. július 9-én hozott ítélet [EBHT 2008., II-1927. o.] 86. pontját).

22 A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett megjelölések nem képesek betölteni a védjegy alapvető rendeltetését, nevezetesen az áru vagy szolgáltatás kereskedelmi eredetének azonosítását, lehetővé téve ily módon az adott védjeggyel megjelölt árut vagy szolgáltatást megszerző fogyasztó számára, hogy valamely későbbi vásárlás alkalmával pozitív tapasztalat esetén ugyanazt válassza, míg mást válasszon, amennyiben a védjegyről negatív tapasztalatot szerzett (lásd a Törvényszék T-348/02. sz., Quick kontra OHIM (Quick) ügyben 2003. november 27-én hozott ítéletének [EBHT 2003., II-5071. o.] 28. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot, a fenti 21. pontban hivatkozott Mozart-ügyben hozott ítéletének 87. pontját, továbbá lásd ebben az értelemben a C-191/01. P. sz., OHIM kontra Wrigley ügyben 2003. október 23-án hozott ítélet [EBHT 2003., I-12447. o.] 30. pontját).

23 A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjának hatálya alá azok a jelek vagy adatok esnek, amelyek a érintett vásárlóközönség szempontjából általános használatban közvetlenül vagy lényeges jellemzőjére utalással leírják azon árut vagy szolgáltatást, amelynek tekintetében a lajstromozást kérték (lásd a Törvényszék T-19/04. sz., Metso Paper Automation kontra OHIM (PAPERLAB) ügyben 2005. június 22-én hozott ítéletének [EBHT 2005., II-2383. o.] 24. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot, valamint a fenti 21. pontban hivatkozott Mozart-ügyben hozott ítélet 88. pontját).

24 A fentiekből következően ahhoz, hogy valamely megjelölés az említett rendelkezésben kimondott tilalom alá essen, a szóban forgó árukkal vagy szolgáltatásokkal kellőképpen közvetlen és konkrét kapcsolatot kell mutatnia ahhoz, hogy lehetővé tegye az érintett vásárlóközönség számára, hogy azonnal és további gondolkodás nélkül észlelje a szóban forgó áruk és szolgáltatások, illetve azok valamely jellemzőjének leírását (lásd a fenti 23. pontban hivatkozott PAPERLAB-ügyben hozott ítélet 25. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

25 Szintén emlékeztetni kell arra, hogy valamely megjelölés leíró jellegét egyrészről az érintett vásárlóközönség által a megjelölésnek tulajdonított értelem szempontjából, másrészről az érintett áruk és szolgáltatások vonatkozásában lehet csak megítélni (lásd a Törvényszék T-316/03. sz., Münchener Rückversicherungs-Gesellschaft kontra OHIM (MunichFinancialServices) ügyben 2005. június 7-én hozott ítéletének [EBHT 2005., II-1951. o.] 26. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

26 Ami a jelen ügyben azt a vásárlóközönséget illeti, amely vonatkozásában a szóban forgó feltétlen kizáró okot értékelni kell, a fellebbezési tanács lényegében azt állította, hogy az átlagos fogyasztókból áll, amit a felperes sem vitat. Egyébiránt azon körülményre tekintettel, hogy a BETWIN szómegjelölés angol szavakból áll, a fellebbezési tanács jogosan állította, hogy az - különösen az angol nyelvű vásárlóközönség szempontjából - leíró jellegű.

27 Meg kell tehát vizsgálni, hogy az említett vásárlóközönség szempontjából kellően közvetlen és konkrét kapcsolat áll-e fenn a szóban forgó szómegjelölés és azon szolgáltatások között, amelyek vonatkozásában a lajstromozást kérték.

28 Az érintett szolgáltatásokat illetően a fenti 2. pontból kitűnik, hogy azok a 35., 38. és 41. osztályba tartoznak. A felek jogosan értenek egyet abban, hogy azok egyrészről olyan szolgáltatásokat foglalnak magukban, amelyek tárgya fogadások és szerencsejátékok kínálata, másrészről pedig olyan szolgáltatásokat, amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban ezen ágazattal. Az utóbbiak kapcsán a felperes másodlagosan azt állítja, hogy a bejelentett védjegy azok vonatkozásában semmi esetre sem tekinthető leíró jellegűnek. A Törvényszék hasznosnak ítéli a megtámadott határozat jogszerűségének elsőként a szolgáltatások azon első csoportja tekintetében történő vizsgálatát, amelynek tárgya fogadások vagy szerencsejátékok kínálata.

- A bejelentett védjegynek azon szolgáltatások tekintetében fennálló leíró jellegéről, amelyek tárgya fogadások vagy szerencsejátékok kínálata

29 Emlékeztetni kell arra, hogy ahhoz, hogy valamely neologizmusból vagy különböző alkotóelemek kombinációjából képzett szóból álló megjelölés a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében leíró jellegűnek legyen tekinthető, nem elegendő, ha csupán az egyes alkotóelemek tekintetében lehet megállapítani a leíró jelleget. Az ilyen jelleget a neologizmusnál vagy magánál a szónál is meg kell állapítani (a Törvényszék fenti 23. pontban hivatkozott PAPERLAB-ügyben hozott ítéletének 26. pontja, a T-207/06. sz., Europig kontra OHIM (EUROPIG) ügyben 2007. június 14-én hozott ítéletének [EBHT 2007., II-1961. o.] 28. pontja és a T-343/07. sz., allsafe Jungfalk kontra OHIM (ALLSAFE) ügyben 2009. március 25-én hozott ítéletének [az EBHT-ban nem tették közzé] 22. pontja).

30 Valamely olyan neologizmusból vagy összetett szóból alkotott védjegy, amelyben az alkotóelemek mindegyike leíró jellegű a védjegybejelentéssel érintett áruk vagy szolgáltatások tekintetében, önmagában is leíró jellegű ezen áruk vagy szolgáltatások jellemzői tekintetében a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében, hacsak nincs érzékelhető eltérés a neologizmus vagy szó és az azt alkotó elemek egyszerű összessége között. Ez azt feltételezi, hogy mivel a kombináció szokatlan jellegű a nevezett áruk és szolgáltatások vonatkozásában, a szó vagy a neologizmus által keltett benyomás kellően távol esik attól, amit az alkotóelemek egyszerű egybeírása kelt, és így többletértelmet hordoz a nevezett alkotóelemek összességéhez képest. E tekintetben szintén jelentősége van a szóban forgó kifejezés megfelelő lexikai és nyelvtani szabályokra tekintettel történő vizsgálatának (lásd a fenti 29. pontban hivatkozott ALLSAFE-ügyben hozott ítélet 23. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

31 A bejelentett védjegynek a jelen ügyben érintett vásárlóközönség általi megértését illetően meg kell jegyezni - ahogyan arra a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 16. pontjában, az elbíráló álláspontját megerősítve rámutatott -, hogy a bejelentett védjegy két angol szóból, a "bet" (fogadni, fogadás) és a "win" (nyerni, nyeremény) szavakból áll. Az angol nyelv köznapi kifejezéseiről van szó, amit a felperes egyébiránt nem vitat.

32 Az említett két szó kombinációját illetően a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 16. és 17. pontjában utalt arra, hogy az összességében tekintve a "fogadás és nyerés" lehetőségét idézi fel. Álláspontja szerint e kombináció közvetlenül érthető az érintett vásárlóközönség számára, ráadásul szoros kapcsolat áll fenn a két szó jelentése között: azért fogadunk, hogy nyerjünk, illetve a nyeréshez előbb téteket kell tenni. Ezen értékelésnek helyt kell adni. Ahogyan ugyanis a fellebbezési tanács megállapítja, az "and" szó elhagyása semmit nem vesz el a "betwin" összetett szó egyértelmű jelentéséből. Ugyanis akár két egymást követő főnévként, főnévi igenévként vagy felszólító módú igealakként értjük, nem olyan szokatlan vagy önkényes összetételről van szó, amelynek az értelme távol esne az azt alkotó elemek egyszerű összességének értelmétől.

33 A szóban forgó szolgáltatásokat illetően a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 20. pontjában példaként említi az alábbi leírásnak megfelelő szolgáltatásokat: "előadások, játékok, sorsolások, versenyek, bálok, sorshúzások, üzleti versenyek tervezése és fejlesztése; szórakoztató események; show-műsorok, játékok, sorsolások, vetélkedők, bálok, sorshúzások, különböző nyereményjátékok gyártása, szervezése és lebonyolítása; játékkaszinók üzemeltetése; sport-, játék-, fogadó-, és sorsolási létesítmények szolgáltatásai (internet útján is); sport-, játék-, fogadó-, és sorsolási felszerelések rendelkezésre bocsátása (az interneten és internet útján is); játéktermek üzemeltetése; interaktív számítógépes játékok rendelkezésre bocsátása, játékkaszinók, szerencsejátékok, kártyajátékok, fogadások, sportfogadások, ügyességi játékok és általában játékok üzemeltetése, lebonyolítása és szervezése; játékautomaták; játékkaszinók üzemeltetése; játéktermek üzemeltetése; különféle fogadási és sorsjátékközpontok üzemeltetése" (a továbbiakban: a megtámadott határozat 20. pontjában említett szolgáltatások).

34 A védjegybejelentéssel érintett - a fenti 2. pontban említett -szolgáltatásokat magukban foglaló három osztály, azaz a 35., 38. és 41. osztály kapcsán meg kell jegyezni, hogy a 35. osztályba tartozó szolgáltatások között szerepelnek az alábbi szolgáltatások: "előadások, játékok, sorsolások, versenyek, bálok, sorshúzások, pályázatok tervezése és fejlesztése üzleti, szervezési és hirdetési szempontból", amelyekre - tekintettel arra, hogy szinte azonosak a megtámadott határozat 20. pontjában említett szolgáltatásokkal - vonatkoznak a fellebbezési tanács által az említett 20. pontban kifejtett érvek, még ha ezt a megtámadott határozat kifejezetten nem is jelzi. A 38. osztályt illetően, az ott felsorolt egyik szolgáltatás sem felel meg a megtámadott határozat ugyanazon 20. pontjában említett szolgáltatásoknak. A 41. osztályba tartozó szolgáltatásokat illetően meg kell állapítani, hogy részben a megtámadott határozat 20. pontjában említett szolgáltatásokról van szó (lásd a fenti 33. pontot).

35 Rá kell mutatni, hogy a fogadások és szerencsejátékok ágazatának az előző két pontban leírt szolgáltatásai vonatkozásában a fellebbezési tanács jogosan állapította meg a megtámadott határozat 20. pontjában, hogy e szolgáltatások célja annak lehetővé tétele a végső fogyasztó számára, hogy fogadásokat tegyen és nyereményeket érjen el. Ezért a szolgáltatások vonatkozásában a fenti 32. pontban szereplő azon megállapítás, amely szerint nincs érzékelhető eltérés a "betwin" neologizmus és az azt alkotó elemek egyszerű összessége között, teljes mértékben releváns. Ahogyan ugyanis a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 18. pontjában rámutat, a "bet" és a "win" szavak kölcsönhatásukban egyértelműen a szóban forgó szolgáltatások rendeltetéséről és használatuk körülményeiről tájékoztatnak, és ezért azok tekintetében leíró jellegűek. Hasonlóképpen, az ilyen jellegű szolgáltatásokat illetően a "betwin" kombinált kifejezés az érintett vásárlóközönség számára a fogadás és a nyerés lehetőségét idézi fel.

36 A felperes által felhozott egyik érv sem cáfolja ezen értékelést.

37 A felperes állításával ellentétben az a körülmény, hogy a két ige kombinációja az angol nyelvben szokatlan, és a szókészletben nem szerepel a "bet" szó és valamely másik szó kombinációja, nem jár azzal a következménnyel, hogy a "bet" és a "win" szavak a jelen ügyben ne rendelkeznének az érintett vásárlóközönség által azonnal érzékelhető értelemmel, sem pedig azzal, hogy az említett kombináció bármilyen megértési nehézséget teremtene. Figyelembe véve ugyanis a két szó jelentése közötti szoros kapcsolatot, az "és" szó vagy az "&" jel elhagyása nem akadályozza annak megértését, hogy a kínált szolgáltatások a nyerés érdekében tett fogadást teszik lehetővé. Mindenesetre - ahogyan arra a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 15. pontjában rámutatott -, azon körülmény, hogy szavaknak kötőjel vagy szóköz nélkül egyetlen szóba egybeírt kombinációjáról van szó, nem meghatározó, egyébiránt pedig az a tény sem, hogy az olyan szó, amely a szókészletben nem található meg (lásd ebben az értelemben és analógia útján a Törvényszék T-345/99. sz., Harbinger kontra OHIM (TRUSTEDLINK) ügyben 2000. október 26-án hozott ítéletének [EBHT 2000., II-3525. o.] 37. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

38 A felperes azon érvét illetően, amely szerint a bejelentett védjegy leíró jellegét nem igazolhatja azon körülmény, hogy a fogadások és a szerencsejátékok területe időközben rendkívül jelentőssé vált, rá kell mutatni, hogy a fellebbezési tanács - még ha valóban meg is állapítja a megtámadott határozat 22. pontjában azon körülményt, hogy a szóban forgó ágazat jelentős forgalmat idéz elő, és a fogyasztóvédelmet érintő jogi kérdéseket vet fel - ebből azonban nem vont le semmilyen következtetést a bejelentett védjegynek azon szolgáltatások tekintetében fennálló leíró jellege tekintetében, amelyek tárgya fogadások és szerencsejátékok kínálata.

39 Azon érvet illetően, hogy létezik egy "beTwin" elnevezésű szoftver, és ezért a bejelentett védjegyet az érintett vásárlóközönség a "be" és a "twin" szavak kombinációjaként is olvashatja, emlékeztetni kell arra - ahogyan arra az OHIM is hivatkozik -, hogy a szómegjelölés lajstromozását a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében meg kell tagadni, ha a szómegjelölés lehetséges jelentései közül legalább egy az érintett áruk vagy szolgáltatások egyik jellemzőjét jelöli (a fenti 22. pontban hivatkozott OHIM kontra Wrigley ítélet 32. pontja és a C-265/00. sz. Campina Melkunie ügyben 2004. február 12-én hozott ítélet [EBHT 2004., I-1699. o.] 38. pontja). Figyelembe véve azon körülményt is, hogy a különböző módokon írható szóvédjegy bejelentése keretében el kell vonatkoztatni a szóban forgó szoftver beTwin elnevezésének különös írásmódjától, az ítélkezési gyakorlatból következik, hogy a szóban forgó összetett szónak valamely konkrét területen való tényleges különös használata nem zárja ki, hogy olyan szolgáltatások esetében, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a fogadások és játékok ágazatával, a "betwin" kifejezést a fogadás és a nyerés lehetőségére történő utalásként lehessen érteni.

40 A fentiekből az következik, hogy helyben kell hagyni a fellebbezési tanács azon megállapítását, amely szerint a bejelentett BETWIN védjegy leíró jellegű a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében azon szolgáltatások tekintetében, amelyek tárgya fogadások vagy szerencsejátékok kínálata.

- A bejelentett védjegynek azon szolgáltatások tekintetében fennálló leíró jellegéről, amelyeknek nem tárgya fogadások vagy szerencsejátékok kínálata

41 A fellebbezési tanács a megtámadott határozat 25. pontjában rámutat, hogy az említett szolgáltatások elnevezésük alapján elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz. Egyébiránt álláspontja szerint a 35., 38. és 41. osztályba tartozó szolgáltatások rendkívül hosszú felsorolása alapján nem lehetséges azon szolgáltatások azonosítása, amelyek semmilyen kapcsolatban nem állnak a fogadásokkal vagy a nyereményjátékokkal, illetve azoké, amelyek az említett fogadásokkal vagy nyereményjátékokkal csak véletlenszerű kapcsolatban vannak.

42 E vonatkozásban a Bíróság emlékeztetett arra, hogy egyrészt a feltétlen kizáró okok vizsgálatának a védjegybejelentésben szereplő valamennyi árura vagy szolgáltatásra vonatkoznia kell, másrészt az OHIM-nak a védjegybejelentést elutasító határozatát főszabály szerint valamennyi említett áru vagy szolgáltatás vonatkozásában meg kell indokolnia (lásd a C-282/09. P., CFCMCEE kontra OHIM ügyben 2010. március 18-án hozott végzés 37. pontját [az EBHT-ban még nem tették közzé] és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

43 Kétségtelen, hogy ha valamely áru- vagy szolgáltatáscsoportra ugyanaz a kizáró ok vonatkozik, az OHIM-nak elegendő valamennyi érintett árura vagy szolgáltatásra vonatkozóan átfogó indokolást adnia (lásd analógia útján a Bíróság C-239/05. sz. BVBA Management, Training en Consultancy ügyben 2007. február 15-én hozott ítéletének [EBHT 2007., I-1455. o.] 37. pontját).

44 E lehetőség azonban nem veszélyeztetheti azt a lényeges követelményt, hogy az uniós jog által biztosított valamely jogban való részesítést elutasító valamennyi határozat bírói felülvizsgálat tárgya lehessen, amely felülvizsgálatnak biztosítania kell az adott jog hatékony védelmét, és ebből adódóan az elutasítás indokolásának jogszerűségére kell irányulnia (lásd a fenti 42. pontban hivatkozott CFCMCEE kontra OHIM ügyben hozott végzés 39. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

45 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a fellebbezési tanács azon lehetősége, hogy több árura vagy szolgáltatásra vonatkozóan átfogó indokolást adjon, csak olyan árukra és szolgáltatásokra terjedhet ki, amelyek között kellően közvetlen és konkrét kapcsolat áll fenn ahhoz, hogy olyan kellően homogén csoportot alkossanak, amelynek alapján a szóban forgó határozat indokolását alkotó ténybeli és jogi megfontolások összessége egyrészt minden egyes, e csoportba tartozó termék és szolgáltatás vonatkozásában megfelelően kifejezi a fellebbezési tanács által alkalmazott érvelést, másrészt minden egyes érintett árura és szolgáltatásra nézve önállóan lehet alkalmazni (lásd a Törvényszék T-118/06. sz., Zuffa kontra OHIM (ULTIMATE FIGHTING CHAMPIONSHIP) ügyben 2009. április 2-án hozott ítéletének [EBHT 2009., II-841. o.] 28. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). Közelebbről még abban az esetben is, ha a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások a Nizzai Megállapodás értelmében azonos osztályba tartoznak, önmagában ez a tény nem elegendő a kellő homogenitás megállapításához, mivel ezen osztályok gyakran a termékek vagy szolgáltatások olyan széles skáláját fogják át, amelyek között nem szükségszerűen áll fenn kellően közvetlen és konkrét kapcsolat (a fenti 42. pontban hivatkozott CFCMCEE kontra OHIM ügyben hozott végzés 40. pontja).

46 Egyébiránt az indokolás hiánya vagy elégtelensége, amely az EK 253. cikk értelmében vett lényeges eljárási szabályok megsértésének körébe tartozik, olyan közrendi ok, amelyre hivatalból kell hivatkozni (lásd a Törvényszék T-389/03. sz., Dainichiseika Colour & Chemicals Mfg. kontra OHIM - Pelikan (Pelikán ábrázolása) ügyben 2008. április 17-én hozott ítélet [az EBHT-ban nem tették közzé] 85. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

47 A jelen ügyben először is pontosítani kell, hogy az előző pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatból következik, hogy az OHIM által a tárgyaláson felhozott azon érvet, amely szerint a megtámadott határozat indokolásának hiányára vagy elégtelenségére vonatkozó kifogás elkésett, el kell utasítani.

48 Egyébiránt a Törvényszék által a tárgyaláson feltett azon kérdésre adott választ illetően, amelyben az OHIM-ot annak pontosítására kérte, hogy a bejelentett védjeggyel érintett szolgáltatások mely osztályaira alkalmazandók a megtámadott határozat 20. és azt követő pontjaiban szereplő okok, az utóbbi arra hivatkozott, hogy az említett határozat 20-22. pontja a 38. és a 41. osztályba tartozó szolgáltatásokra vonatkozik, és a 24. ponttól kezdődően a fellebbezési tanács a 35. osztállyal foglalkozott. Emlékeztetett arra is, hogy az ítélkezési gyakorlat lehetővé teszi a szolgáltatások csoportosítását, és ezért nem kell szó szerint átvenni a lajstromozási kérelemben szereplő valamennyi szolgáltatást.

49 Meg kell állapítani, hogy a megtámadott határozat csak kevés tájékozódási pontot kínál a különböző kizáró okoknak a bejelentett védjeggyel érintett - a 25., 28. és 41. osztályba tartozó és a fenti 2. pontban felsorolt - rendkívül nagyszámú szolgáltatáshoz történő kapcsolásához, továbbá hogy e határozat figyelmes elolvasása nem teszi lehetővé az OHIM előző pontban említett elemzésének elfogadását.

50 Először is - ahogyan különösen a fenti 34. pontban is megvitatásra került - a szolgáltatásoknak egyrészt a 35. osztályba, másrészt a 41. osztályba tartozó egy része egyértelműen kapcsolatba hozható a megtámadott határozat 20. pontjában említett okokkal.

51 A továbbiak tekintetében elsősorban a 35. osztályba tartozó szolgáltatások vonatkozásában elmondható, hogy azok a széles értelemben vett hirdetés területéhez kapcsolódó szolgáltatásokat foglalják magukban. Márpedig a fenti 34. pontban említett szolgáltatásokon kívül az említett 35. osztály több olyan szolgáltatást is tartalmaz, amelyek - még ha a széles értelemben vett hirdetés területéhez is tartoznak - rendkívül sokfélék, mivel olyan eltérő szolgáltatásokról van szó, mint például "üzleti tanácsadási szolgáltatás", "könyvelés", "könyvelési szolgáltatások", "gazdasági kutatás és adatgyűjtés", "import-export ügynökségek (működtetése)", "reklámanyagok kölcsönzése", "hirdetés plakátokon", "elosztó-, adagolóautomaták kölcsönzése", "munkaerő-toborzás", "munkaerő kiválasztása pszichológiai tesztek segítségével", vagy "információk számítógépes adatbázisokba való rendezése".

52 A megtámadott határozat 21. pontjában szereplő azon indok, amely szerint lényegében a modern marketing összekapcsolja a különböző eladási módokat és a véletlenszerű nyerési esélyeket, nem kínál olyan vizsgálati megközelítést, amely lehetővé tenné a szóban forgó valamennyi szolgáltatásnak egyetlen egynemű csoportba tartozóként történő besorolását.

53 A megtámadott határozat 24. pontjában szereplő azon megállapítást illetően, amely szerint az említett 35. osztályba olyan szolgáltatások is tartoznak, amelyek tárgyát a fogadások kínáláshoz elengedhetetlen kereskedelmi és statisztikai kimutatások képezik, meg kell állapítani, hogy az rendkívül általános, és a vizsgált osztályba tartozó szolgáltatásoknak legfeljebb egy részére alkalmazható. Egyébiránt nem a Törvényszék feladata annak megállapítása, hogy ezen érv a 35. osztályba tartozó szolgáltatások közül melyekre alkalmazható.

54 Hasonlóképpen a megtámadott határozat 25. pontjában a fellebbezési tanács vizsgált bizonyos szolgáltatásokat, és különösen a 35. osztályba tartozókat. Azt állította, hogy az utóbbiak igen általánosan az eladásösztönzést érintik "egyrészről maguk a sportfogadások eladása ösztönzésének formájában, másrészről pedig a sportfogadások célzott megvalósítása formájában egyéb áruk vagy szolgáltatások eladásának elősegítése céljából". Példaként említi a hirdetési szolgáltatásokat, az üzletvezetési szolgáltatásokat, a kereskedelmi adminisztrációt, az újságcikkek gyűjtését és a szponzorálást. Ezen indokok sem elegendők annak megállapításához, hogy a 35. osztályba tartozó olyan heterogén szolgáltatások, mint amelyek a fenti 51. pontban szerepelnek, kellően egynemű csoportot alkotnak ahhoz, hogy lehetővé tegyék a bejelentett védjegy leíró jellegére vonatkozó átfogó indokolásnak az e szolgáltatások vonatkozásában történő alkalmazását.

55 A fellebbezési tanács a megtámadott határozat 25. pontjában hozzátette, hogy mivel a lajstromozási kérelem a szóban forgó szolgáltatásokat igen általánosan érinti, az elutasítást az említett szolgáltatások összessége vonatkozásában kellett helyben hagyni. E tekintetben hivatkozik a T-359/99. sz., DKV kontra OHIM (EuroHealth) ügyben 2001. június 7-én hozott ítélet (EBHT 2001., II-1645. o.) 33. pontjára, ahol a Törvényszék megállapította, hogy mivel a felperes a szóban forgó megjelölés lajstromozását az említett ügyben a "biztosítás" csoportjába tartozó valamennyi szolgáltatás vonatkozásában kérte, anélkül hogy közöttük különbséget tett volna, helyben kell hagyni a fellebbezési tanács értékelését, mivel az e szolgáltatások összességére vonatkozott. Mindazonáltal a védjegybejelentésben fajta szerint leírt olyan osztály esete, mint a "biztosítások és pénzügyi szolgáltatások", nem ültethető át a jelen ügyre, ahol a szolgáltatások rendkívül szerteágazó jegyzékét nyújtották be.

56 Másodszor a 38. osztályba tartozó, a távközlési ágazatot érintő szolgáltatásokat illetően meg kell említeni, hogy - bár magukban foglalnak olyan különféle szolgáltatásokat is, mint különösen a rádiós és televíziós műsorszolgáltatás kábelhálózatok közvetítésével is, a hírügynökségek, a telefonkonferencia-szolgáltatások, a műholdas átvitel, a telefonszolgáltatások, a távvásárlási műsorok sugárzása - azok tekinthetők úgy, hogy az átfogó indokolás szempontjából szolgáltatások egynemű csoportját alkotják.

57 Még ha a 38. osztályt nem is említi kifejezetten, a megtámadott határozat 23. pontjában kifejtett érvelés egyértelműen a szolgáltatások e csoportjához kapcsolódik. A fellebbezési tanács e pontban különösen rámutat arra, hogy a bejelentéssel érintett szolgáltatások magukban foglalják a fogadások és nyereményjátékok megvalósításához és értékesítéséhez technikai szempontból szükséges szolgáltatásokat, azaz a televíziós műsorok sugárzását, különösen az úgynevezett fizetős csatornákat, az internetet és a megfelelő számítógépes játékokat. Ezenfelül álláspontja szerint az ilyen fogadások és játékok játék- és szórakoztató műsorok fő elemeit képezhetik, beleértve azt is, ha televíziós sugárzás keretébe illeszkednek. Azt is pontosítja, hogy a sportesemények televíziós közvetítését gyakran kísérik valamely magánszolgáltató fogadási arányokra vonatkozó információi.

58 Azon körülmény, hogy technikai szempontból különféle típusú szolgáltatások szükségesek a fogadások és szerencsejátékok megvalósításához, értékesítéséhez, vagy pedig az ilyen fogadások és játékok televíziós vagy egyéb játék- és szórakoztató műsorok fő elemeit képezhetik, nem hoz létre kellően közvetlen és konkrét kapcsolatot a bejelentett BETWIN védjegy - amelyről bebizonyosodott, hogy az érintett vásárlóközönség számára a fogadás és a nyerés lehetőségét idézi fel -, és e szolgáltatások között, amelyeknek - még ha technikai eszközül is szolgálhatnak a játékok és fogadások ágazatában - önmagukban nem tárgya fogadások megvalósítása, sem pedig nyeremények ilyen módon való elérése. Egyébiránt a megtámadott határozat 21. pontjában szereplő azon utalásokat illetően, amelyek a marketingszolgáltatásokkal, a televíziós csatornákkal és az interneten eladásösztönzési céllal szerencsejáték- és fogadási elemeket tartalmazó ajánlatokkal, valamint a szerencseelemeket tartalmazó, eladásösztönzési célból fogadásokat felidéző távvásárlási csatornákkal kapcsolatosak, mivel e pont nem hivatkozik konkrétan a 38. osztályra, a Törvényszéknek nincs lehetősége annak megállapítására, hogy ezen érvelés a bejelentett védjegynek az említett osztályba tartozó szolgáltatások vonatkozásában fennálló leíró jellegének bizonyítására vonatkozik-e, és ezért a megtámadott határozat indokolásának hiányát e tekintetben is meg kell állapítani.

59 Azt a következtetést kell tehát levonni, hogy a fellebbezési tanács nem bizonyította kellőképpen a bejelentett védjegy leíró jellegét a 38. osztályba tartozó szolgáltatások vonatkozásában, és ezért e szolgáltatások vonatkozásában helyt kell adni a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésére alapított jogalapnak.

60 Harmadszor a 41. osztály vonatkozásában meg kell állapítani, hogy a megtámadott határozat azt csak a leíró jellegre vonatkozó, a 25. pontjában szereplő következtetésben említi (lásd a fenti 41. pontot). Ahogyan a fenti 34. pontban is hangsúlyt kapott, az ezen osztályba tartozó szolgáltatások egy része egyértelműen a játékok és fogadások ágazatába tartozik. Az említett osztály bizonyos, az informatika és a távközlés, valamint a sport területéhez kapcsolódó szolgáltatásokat is magában foglal. Ezenfelül a 41. osztályba tartozó szolgáltatások több heterogén szolgáltatást érintenek, mint például a fordítás; nevelés; szakmai képzés; különféle kulturális és oktatási célú eszmecserék, kollokviumok, konferenciák, kongresszusok, szemináriumok, szimpóziumok, műhelyek és kiállítások szervezése és lebonyolítása, szövegek és könyvek kiadása, fényképész szolgáltatásai, egészség(védő) és kondicionáló klubok szolgáltatásai.

61 Még ha a megtámadott határozat egyes indokait úgy is kell értelmezni, hogy azok a 41. osztályba tartozó bizonyos szolgáltatásokra vonatkoznak, különösen azokra, amelyek az informatika és a távközlés, valamint a sport területéhez kapcsolódnak, figyelembe véve az említett osztályba tartozó szolgáltatások heterogenitását és a megtámadott határozat rájuk vonatkozó kifejezett vizsgálatának hiányát, a fenti 46. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően - a 41. osztályba tartozó, de a megtámadott határozat 20. pontjában kifejezetten nem említett szolgáltatások vonatkozásában - hivatalból hivatkozni kell azon körülményre, hogy a fellebbezési tanács nem indokolta kellőképpen az említett határozatot annak említésével - ahogyan tennie kellett volna -, hogy szolgáltatások olyan homogén csoportjáról van szó, amelyre az e szolgáltatások vonatkozásában bejelentett védjegy leíró jellege tekintetében átfogó indokolást alkalmazhatott.

62 A fentiekből következik, hogy a fellebbezési tanács helyesen állapította meg a védjegy leíró jellegét a megtámadott határozat 20. pontjában említett szolgáltatások, valamint a 35. osztályba tartozó alábbi szolgáltatások vonatkozásában: "előadások, játékok, sorsolások, versenyek, bálok, sorshúzások, pályázatok tervezése és fejlesztése üzleti, szervezési és hirdetési szempontból". Helyt kell azonban adni az első jogalapnak a 38. osztályba tartozó szolgáltatások vonatkozásában, és a megtámadott határozatot a 35. osztályba tartozó további és a 41. osztályba tartozó - a megtámadott határozat 20. pontjában kifejezetten nem említett - szolgáltatásokra vonatkozó hivatalbóli indokolás hiánya miatt is hatályon kívül kell helyezni.

A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésén alapuló második jogalapról

A felek érvei

63 A felperes azt állítja, hogy a bejelentett BETWIN védjegy rendelkezik a megkülönböztető képességnek a lajstromozáshoz szükséges minimumával, mivel mind az átlagfogyasztók, mind pedig a szakmabeli közönség - szokatlan és eddig nem használt formája miatt - a származás jelzését látják benne. Másodlagosan arra hivatkozik, hogy mindenesetre az érintett vásárlóközönség származásjelző értelemben vett megkülönböztető képességet tulajdonít a bejelentett védjegynek azon szolgáltatások vonatkozásában, amelyek nincsenek kapcsolatban a fogadásokkal és a szerencsejátékokkal, mint például a távközlési szolgáltatások.

64 Az OHIM úgy véli, hogy mivel a szóban forgó megjelölés leíró jellegű, ezért megkülönböztető képességgel sem rendelkezik. Vitatja azon érvet, miszerint a bejelentett BETWIN védjegy rendelkezik a megkülönböztető képesség szükséges minimumával. Álláspontja szerint e védjegy kizárólag általános ösztönzést hordoz bizonyos fogadásokban vagy játékokban való részvételre, és ezért nem alkalmas a felperes szolgáltatásainak a más vállalkozások által kínált szolgáltatásoktól való megkülönböztetésére.

A Törvényszék álláspontja

65 Azon szolgáltatások tekintetében, amelyek vonatkozásában a bejelentett védjegy leíró jellege az első jogalap vizsgálata keretében bebizonyosodott, különösen a megtámadott határozat 20. pontjában említett szolgáltatások, valamint a 35. osztályba tartozó alábbi szolgáltatások: "előadások, játékok, sorsolások, versenyek, bálok, sorshúzások, pályázatok tervezése és fejlesztése üzleti, szervezési és hirdetési szempontból" esetében a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésére vonatkozó második jogalap vizsgálatának nincs helye. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis elegendő, hogy a 207/2009 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében felsorolt feltétlen kizáró okoknak csak egyike álljon fenn ahhoz, hogy valamely megjelölés közösségi védjegyként ne legyen lajstromozható (a Törvényszék T-181/07. sz., Eurocopter kontra OHIM (STEADYCONTROL) ügyben 2008. április 2-án hozott ítéletének [az EBHT-ban nem tették közzé] 56. pontja).

66 A többi szolgáltatás vonatkozásában emlékeztetni kell arra, hogy a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem lajstromozható az a védjegy, "amely nem rendelkezik megkülönböztető képességgel".

67 A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja mögött meghúzódó közérdekű cél fogalma összefonódik a védjegy fő funkciójával, ami a védjeggyel megjelölt áru vagy szolgáltatás azonos származásának biztosítása a fogyasztó vagy a végső felhasználó számára annak lehetővé tételével, hogy az összetévesztés lehetősége nélkül megkülönböztesse ezen árut vagy e szolgáltatást a más származásúaktól (lásd ebben az értelemben a Bíróság C-304/06. P. sz., Eurohypo kontra OHIM ügyben 2008. május 8-án hozott ítélet [EBHT 2008., I-3297. o.] 56. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). E rendelkezés értelmében tehát az a védjegy rendelkezik megkülönböztető képességgel, amely lehetővé teszi a lajstromozási kérelemmel érintett árunak vagy szolgáltatásnak valamely meghatározott vállalkozástól származóként történő azonosítását, és ennek következtében ezen árunak vagy e szolgáltatásnak a más vállalkozásoktól származó áruktól vagy szolgáltatásoktól való megkülönböztetését (a Bíróság C-456/01. P. és C-457/01. P. sz., Henkel kontra OHIM egyesített ügyekben 2004. április 29-én hozott ítéletének [EBHT 2004., I-5089. o.] 34. pontja).

68 Végül a megkülönböztető képességet egyrészről a bejelentéssel érintett áruk és szolgáltatások vonatkozásában, másrészről pedig annak az érintett, szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő vásárlóközönség általi észlelése szempontjából kell megítélni (lásd a Törvényszék T-387/06-T-390/06. sz., Inter-IKEA kontra OHIM (raklap ábrázolása) egyesített ügyekben 2008. október 10-én hozott ítéletének [az EBHT-ban nem tették közzé] 27. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

69 A jelen ügyben a bejelentett védjegy megkülönböztető képessége hiányának a megtámadott határozatban szereplő indokolása rendkívül szűkszavú. A fellebbezési tanács ugyanis annak megállapítására szorítkozott a megtámadott határozat 27. pontjában, hogy egyrészről olyan leíró jellegű jelzésként, "amelynek szakismeretek és elemzési erőfeszítések nélkül is mindenki megérti a jelentését", a védjegy - amely megkülönböztető képességgel sem rendelkezik - a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján nem lajstromozható. A fellebbezési tanács egyébiránt rámutat, hogy a "betwin" szó kizárólag általános ösztönzést hordoz bizonyos fogadásokban vagy játékokban való részvételre, illetve gazdasági előnyök nyeremények formájában történő megszerzésére, anélkül hogy pontosítaná valamely meghatározott szolgáltatóhoz való esetleges kapcsolódását, és ezért a szóban forgó megjelölés nem teszi lehetővé az érintett fogyasztó számára, hogy azt a fogadások és nyeremények lehetőségével kapcsolatos szolgáltatások meghatározott kereskedelmi származására való utalásként fogja fel, és az ezen ágazatba tartozó meghatározott szolgáltató egyéni jeleként érzékelje.

70 E körülmények között a fenti 65. pontban említett, a fogadásokhoz és nyereményjátékokhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások vonatkozásában - a fenti 46. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően - hivatalból hivatkozni kell az indokolás hiányára. Nem érthető ugyanis, hogy az előző pontban megismételt átfogó indokolás hogyan alkalmazható a védjegybejelentésben szereplő valamennyi további heterogén szolgáltatásra, amelyek közül egyesek semmilyen kapcsolatban nem állnak a fogadásokkal és a nyerésre való törekvéssel. A megtámadott határozatot tehát e szempontból is hatályon kívül kell helyezni.

A 207/2009 rendelet 83. cikkének, az egyenlő bánásmód elvének, valamint az EJEE 6. és 14. cikkének megsértésén alapuló harmadik jogalapról

A felek érvei

71 A felperes arra hivatkozik, hogy a védjegybejelentők jogosultak az egyenlő bánásmódra az OHIM előtt folyamatban lévő eljárások során a 207/2009 rendelet 83. cikkének megfelelően - amely szerint az általánosan elismert eljárásjogi elvek kiegészítik az említett rendelet eljárási rendelkezéseit -, továbbá megilleti őket az egyenlő bánásmód elvével, valamint az EJEE-nek egyenként a tisztességes eljáráshoz való joggal és a hátrányos megkülönböztetés minden formájának tilalmával kapcsolatos 6. és 14. cikkével összhangban. Ezen az alapon jogosult volt arra, hogy az OHIM vele szemben koherens vizsgálati és lajstromozási gyakorlatot alkalmazzon az igazságtalanságok elkerülése, és annak valamennyi bejelentő számára történő lehetővé tétele érdekében, hogy egyenlő eséllyel rendelkezzenek a közösségi védjegyoltalom összehasonlítható helyzetekben történő megszerzésére. Annak elismerése mellett, hogy a fellebbezési tanácsok határozataikat mérlegelést nem engedő hatáskörben hozzák, és az egyenlő bánásmód elvét a jogszerűség tiszteletben tartásával kell alkalmazni, a felperes úgy véli, hogy jogosult arra, hogy az OHIM fórumai minden egyes esetben azonos kritériumokat alkalmazzanak, és vizsgálatuk ne legyen szigorúbb az ő irányában, mint a többi bejelentő irányában.

72 Egyébiránt a törlési eljárások, nehéz alkalmazási feltételeikre és költségeikre tekintettel, nem teszik lehetővé az összehasonlítható védjegyek differenciált kezeléséből eredő kezdeti egyenlőtlenség orvoslását.

73 A felperes több olyan összehasonlítható közösségi védjegyet hoz fel példaként, amelyeket az OHIM fórumainak figyelembe kellett volna venniük a tényállás hivatalból történő vizsgálatának elve keretében. Különösen olyan szóvédjegyekről van szó, amelyek a "bet" szóból és egy másik leíró jellegű szóból új szót alkotnak, és amelyek közül bizonyosakat olyan szolgáltatások vonatkozásában lajstromozták, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a fogadásokkal és a nyereményekkel: a BETFAIR (003161205. sz. és 003580255. sz.), a MYBET (00437885. sz.), a BETMAX (004272159. sz.), az ULTIMATEBET (004685681. sz.), a YOUBET.COM (001499185. sz.), a BETLINK (001738525. sz.), a MEGA-BET (004103644. sz.), a MULTI-BET (004104766. sz.), a BET UNITED (004173472. sz.), a BETWAY (004832325. sz.), a BET-AT-HOME (003844073. sz.) és a Gamebookers (005829056. sz.) közösségi szóvédjegyek. Az OHIM azon érvét illetően, hogy a felperes a szóban forgó közösségi védjegyekre az előtte folyamatban lévő eljárásban nem hivatkozott, a felperes azt állítja, hogy az OHIM a 207/2009 rendelet 76. cikke (1) bekezdésének első mondata alapján köteles a tényállást hivatalból vizsgálni.

74 Végül arra hivatkozik, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a védjegyek lajstromozására hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság köteles figyelembe venni a hasonló védjegybejelentések tárgyában korábban hozott határozatait, amely kötelezettség analógia útján az OHIM esetében is alkalmazandó. E tekintetben a Bíróság C-39/08. és C-43/08. sz., Bild digital és ZVS egyesített ügyekben 2009. február 12-én hozott végzését (az EBHT-ban nem tették közzé) említi.

75 Az OHIM vitatja a felperes érveit.

A Törvényszék álláspontja

76 A megtámadott határozat 26. pontjából következik, hogy a fellebbezési tanács előtti eljárásban a felperes már nem támaszkodott azon állítólagosan összehasonlítható lajstromozott védjegyekre, amelyekre az elbíráló előtt hivatkozott. Az említett pontban a fellebbezési tanács azonban ragaszkodott annak megerősítéséhez, hogy az elbíráló jogosult volt e korábbi védjegyek figyelembevételére anélkül, hogy azok kötelező erejét elismerte volna.

77 Ezen elemzésnek helyt kell adni. Az ítélkezési gyakorlatból ugyanis az következik, hogy az OHIM fellebbezési tanácsainak a megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozására vonatkozó, a 207/2009 rendelet alapján meghozandó határozatai nem diszkrecionális jogkörben, hanem mérlegelést nem engedő hatáskör gyakorlása során hozott határozatok, amit a felperes egyébiránt nem vitat. Ezért a fellebbezési tanácsok határozatainak jogszerűségét kizárólag az uniós bíróság által értelmezett, említett rendelet alapján lehet megítélni, nem pedig a fellebbezési tanácsok korábbi határozathozatali gyakorlata alapján (a Törvényszék T-106/00. sz., Streamserve kontra OHIM (STREAMSERVE), ügyben 2002. február 27-én hozott ítéletének [EBHT 2002., II-723. o.] 66. pontja).

78 Az ítélkezési gyakorlat szerint tehát kétféle eset létezik. Feltéve, hogy egy korábbi ügyben a fellebbezési tanács egy megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozhatóságát elismerve helyesen alkalmazta a 207/2009 rendelet vonatkozó rendelkezéseit, és egy későbbi, a korábbihoz hasonló ügyben a fellebbezési tanács a korábbival ellentétes határozatot hozott, a közösségi bíróságnak hatályon kívül kell helyeznie ezen utóbbi határozatot a 207/2009 rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megsértése miatt. Ezen első esetben a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésére alapított jogalap tehát hatástalan (lásd a fenti 77. pontban hivatkozott STREAMSERVE-ítélet 67. pontját).

79 Ezzel szemben, amennyiben egy korábbi ügyben a fellebbezési tanács egy megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozhatóságát elismerve jogi tévedést követett el, és egy későbbi, a korábbihoz hasonló ügyben a fellebbezési tanács a korábbival ellentétes határozatot hozott, az első határozatra nem lehet hasznosan hivatkozni az utóbbi határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelem alátámasztása céljából. A Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik ugyanis, hogy az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartását össze kell egyeztetni a jogszerűség elvének tiszteletben tartásával, amely szerint valamely harmadik személy javára elkövetett jogellenes cselekményre előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat (lásd ebben az értelemben a Bíróság C-188/83. sz., Witte kontra Parlament ügyben 1984. október 9-én hozott ítéletének [EBHT 1984., 3465. o.] 15. pontját és a 134/84. sz., Williams kontra Számvevőszék ügyben 1985. július 4-én hozott ítéletének [EBHT 1985., 2225. o.] 14. pontját). Következésképpen ezen második esetben a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértéséből eredő jogalap ugyancsak hatástalan (a Törvényszék fenti 77. pontban hivatkozott STREAMSERVE-ügyben hozott ítéletének 67. pontja; a T-43/05. sz., Camper kontra OHIM - JC (BROTHERS by CAMPER) ügyben 2006. november 30-án hozott ítélet [az EBHT-ban nem tették közzé] 94. és 95. pontja, valamint a fenti 21. pontban hivatkozott Mozart-ügyben hozott ítélet 65-69. pontja).

80 Márpedig ahogyan az első jogalap vizsgálatából következik, a fellebbezési tanács jogosan állapította meg, hogy a bejelentett védjegy nem lajstromozható, amennyiben leíró jellegű olyan szolgáltatások vonatkozásában, amelyek tárgya fogadások és szerencsejátékok kínálata.

81 Egyébiránt a 207/2009 rendelet 76. cikke (1) bekezdésének első mondatára rátérve, abból az következik, hogy az OHIM elbírálóinak, és fellebbezés esetén az OHIM fellebbezési tanácsainak hivatalból vizsgálniuk kell a tényeket annak megállapításához, hogy a bejelentett védjegyre vonatkoznak-e a rendelet 7. cikkében foglalt kizáró okok. Márpedig a fenti 77. pontban említett mérlegelést nem engedő hatáskörre és a fenti 79. pontban szereplő jogszerűség elvére tekintettel e vizsgálatnak a 207/2009 rendelet 7. cikke alkalmazásának feltételeire kell összpontosulnia, és nem vonható le belőle az a következtetés, hogy az OHIM fórumait kötik a korábbi védjegyek lajstromozásának feltételei.

82 A felperesnek a fenti 74. pontban hivatkozott Bild digital és ZVS ügyben hozott végzésre alapított érveit illetően rá kell mutatni, hogy a Bíróság e végzés 17. pontjában kimondja, hogy a lajstromozásra hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság a védjegybejelentés vizsgálata keretében köteles figyelembe venni a hasonló kérelmekre vonatkozóan már meghozott határozatokat, és amennyiben e tekintetben információkkal rendelkezik, különösen figyelmesen kell megvizsgálnia azt a kérdést, hogy ugyanúgy kell-e határoznia, vagy sem. Ha a fentiekből levonható is az a következtetés, hogy e megfontolás analógia útján alkalmazható az OHIM fórumai által a 207/2009 rendelet keretében végzett vizsgálatra, a Bíróság azt is pontosította, hogy a szóban forgó hatóságot az ilyen hasonló kérelmek tárgyában hozott határozatok semmilyen esetben sem köthetik. Egyébiránt az említett végzés a 18. pontjában arra is emlékeztetett, hogy az egyenlő bánásmód elvét össze kell egyeztetni a jogszerűség tiszteletben tartásával. E körülmények között ezen ítélkezési gyakorlat nem kérdőjelezi meg a fenti 77-81. pontban elvégzett vizsgálatot.

83 Egyébiránt a C-265/09. P. sz., OHIM kontra Borco-Marken-Import Matthiesen ügyben 2010. szeptember 9-én hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] vonatkozásában, amelyre a felperes a tárgyaláson hivatkozott, és amelyből azt a következtetést vonta le, hogy az OHIM köteles hivatalból vizsgálni a korábbi védjegyeket, rá kell mutatni, hogy a Bíróság a felperes által hivatkozott fenti ítélet 45. pontjában emlékeztetett arra, hogy a lajstromozás iránti kérelmek vizsgálatának nem szabad a minimumra korlátozódnia, hanem szigorúnak és teljes körűnek kell lennie annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy védjegyek indokolatlanul lajstromozásra kerüljenek, valamint a jogbiztonság és a gondos ügyintézés alapján biztosítsa, hogy ne kerüljenek lajstromozásra olyan védjegyek, amelyek használatát a bíróságok előtt eredményesen kifogásolni lehet. Márpedig azon körülményen túl, hogy ezen ítélet nem érinti az esetleges korábbi védjegyek figyelembevételének kérdését, a Bíróság arra is emlékeztet, hogy az OHIM vizsgálatát a jogszerűség tiszteletben tartásával kell elvégezni. Ezen ítélkezési gyakorlat tehát nem mond ellent a fenti 77-81. pontban szereplő elemzésnek.

84 Végül figyelembe véve az OHIM fórumainak mérlegelést nem engedő hatáskörét és a jogszerűség elvét, továbbá anélkül, hogy a jelen jogvita keretében határozni kellene az EJEE valamely cikkének megsértésére alapított kifogás elfogadhatóságról, hangsúlyozni kell, hogy kizárt, miszerint a felperes által tapasztalt eljárási hibákra az OHIM fórumai előtt történő konkrét hivatkozás hiányában azon egyedüli körülmény, hogy korábban állítólagosan összehasonlítható védjegyeket lajstromoztak, a felperes tisztességes eljáráshoz való jogának megsértéséhez vezethet. Ugyanezen okokból a törlési eljárások körülményei e tekintetben irrelevánsak.

85 A fentiekből következik, hogy a harmadik jogalapot el kell utasítani.

Az EK 49. cikk megsértésén alapuló negyedik jogalapról

A felek érvei

86 A felperes azt állítja, hogy azáltal, hogy az OHIM megtagadta a szóban forgó szómegjelölés lajstromozását, míg a versenytársai számára lehetővé tette, hogy szolgáltatásaikat hasonló védjeggyel különböztessék meg, és harmadik feleket e védjegyek használatából kizárjanak, a verseny torzulásához vezet, korlátozza a szolgáltatások szabad mozgását, és akadályozza szakmai tevékenységét.

87 Az OHIM vitatja a felperes érveit.

A Törvényszék álláspontja

88 Az ítélkezési gyakorlat szerint a védjegyjog alapvető elemét képezi a torzulásmentes verseny rendszerének, amelyet a Szerződés kíván létrehozni és fenntartani (lásd a Bíróság C-104/01. sz. Libertel-ügyben 2003. május 6-án hozott ítéletének [EBHT 2003., I-3793. o.] 48. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

89 Ezenfelül a lajstromozott védjegy - meghatározott árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban - olyan kizárólagos jogot biztosít a jogosultjának, amely lehetővé teszi számára, hogy a védjegyként lajstromozott megjelölést korlátlan ideig kisajátítsa, a közérdekre alapított korlátozások azonban akadályozhatják egy megjelölés védjegyként történő lajstromozását (lásd ebben az értelemben a fenti 88. pontban hivatkozott Libertel-ügyben hozott ítélet 49. és 50. pontját).

90 Ily módon - ahogyan a fenti 21. pontban is szerepel - a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja által követett közérdekű cél megköveteli, hogy a bejelentéssel érintett áru- és szolgáltatáscsoportokat érintő leíró jellegű jeleket vagy adatokat mindenki szabadon használhassa. A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja mögött meghúzódó közérdekű cél - ahogyan a fenti 67. pontban is szerepel - megkívánja egyrészt, hogy ne szűküljön indokolatlanul a bejelentett megjelöléssel érintettekhez hasonló jellegű árukat, illetve szolgáltatásokat kínáló egyéb gazdasági szereplők rendelkezésére álló megjelölések köre, másrészt biztosítja a fogyasztók vagy a végfelhasználók számára az áruk vagy szolgáltatások eredetének azonosíthatóságát úgy, hogy ezen árut vagy szolgáltatást a máshonnan származó áruktól vagy szolgáltatásoktól összetéveszthetetlenül megkülönböztethessék (lásd ebben az értelemben a Bíróság C-329/02. P. sz., SAT.1 kontra OHIM ügyben 2004. szeptember 16-án hozott ítéletének [EBHT 2004., I-8317. o.] 23., 26. és 27. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot, valamint a fenti 67. pontban hivatkozott Eurohypo kontra OHIM ügyben hozott ítélet 59. és 62. pontját).

91 A fentiekből következik, hogy valamely fellebbezési tanács olyan határozata, mint az alapügybeli, amely olyan szolgáltatásokat érint, amelyek tárgya fogadások vagy szerencsejátékok kínálata, és amely joggal vonja le - a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazásával - azt a következtetést, hogy valamely megjelölés nem lajstromozható közösségi védjegyként, nem tekinthető úgy, mint amely akadályozza a szabad versenyt, sem pedig az EK 49. cikk értelmében vett szolgáltatásnyújtás szabadságát vagy a védjegy bejelentőjének szakmai tevékenységét. Ellenkezőleg, ahogyan arra az OHIM a tárgyaláson joggal rámutatott, az OHIM fórumainak annak ellenőrzésére irányuló szerepe, hogy a bejelentett védjegy tiszteletben tartja-e a közösségi védjegyek lajstromozására vonatkozó szabályozást, inkább a torzításmentes verseny biztosítását szolgálja, mintsem a verseny korlátozását.

92 E körülmények között a negyedik jogalapot el kell utasítani.

93 A fentiek összességéből következik, hogy a megtámadott határozatot hatályon kívül kell helyezni valamennyi szolgáltatás tekintetében, a megtámadott határozat 20. pontjában említett szolgáltatások és a 35. osztályba tartozó alábbi szolgáltatások kivételével: "előadások, játékok, sorsolások, versenyek, bálok, sorshúzások, pályázatok tervezése és fejlesztése üzleti, szervezési és hirdetési szempontból."

A költségekről

94 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 3. §-a alapján részleges pernyertesség esetén a Törvényszék elrendelheti a költségeknek a felek közötti megosztását, vagy határozhat úgy, hogy mindegyik fél maga viselje saját költségeit. A jelen esetben, mivel a felperes kérelme csak a szolgáltatások egy része vonatkozásában fogadható el, helyénvaló úgy határozni, hogy mindegyik fél maga viselje saját költségeit.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (harmadik tanács)

a következőképpen határozott:

1) A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) negyedik fellebbezési tanácsának 2009. május 4-i határozatát (R 1528/2008-4. sz. ügy) hatályon kívül kell helyezni, kivéve a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15-i Nizzai Megállapodás szerinti 41. osztályba tartozó "előadások, játékok, sorsolások, versenyek, bálok, sorshúzások, pályázatok tervezése és fejlesztése; szórakoztató események; show-műsorok, játékok, sorsolások, vetélkedők, bálok, sorshúzások, különböző nyereményjátékok gyártása, szervezése és lebonyolítása; játékkaszinók üzemeltetése; sport-, játék-, fogadó-, és sorsolási létesítmények szolgáltatásai (internet útján is); sport-, játék-, fogadó-, és sorsolási felszerelések rendelkezésre bocsátása (az interneten és internet útján is); játéktermek üzemeltetése; interaktív számítógépes játékok rendelkezésre bocsátása, játékkaszinók, szerencsejátékok, kártyajátékok, fogadások, sportfogadások, ügyességi játékok és általában játékok üzemeltetése, lebonyolítása és szervezése; játékautomaták; játékkaszinók üzemeltetése; játéktermek üzemeltetése; különféle fogadási és sorsjátékközpontok üzemeltetése" szolgáltatások vonatkozásában, és az említett megállapodás 35. osztálya szerinti "bálok, sorshúzások, nyereményjátékok tervezése és fejlesztése üzleti, szervezési és hirdetési szempontból" szolgáltatások vonatkozásában.

2) Mindegyik fél maga viseli a saját költségeit.

Czúcz Labucka O'Higgins

Kihirdetve Luxembourgban, a 2011. július 7-i nyilvános ülésen.

Aláírások

Tartalomjegyzék

A jogvita előzményei

A felek kérelmei

A jogkérdésről

A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértésén alapuló első jogalapról

A felek érvei

A Törvényszék álláspontja

- A bejelentett védjegynek azon szolgáltatások tekintetében fennálló leíró jellegéről, amelyek tárgya fogadások vagy szerencsejátékok kínálata

- A bejelentett védjegynek azon szolgáltatások tekintetében fennálló leíró jellegéről, amelyeknek nem tárgya fogadások vagy szerencsejátékok kínálata

A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésén alapuló második jogalapról

A felek érvei

A Törvényszék álláspontja

A 207/2009 rendelet 83. cikkének, az egyenlő bánásmód elvének, valamint az EJEE 6. és 14. cikkének megsértésén alapuló harmadik jogalapról

A felek érvei

A Törvényszék álláspontja

Az EK 49. cikk megsértésén alapuló negyedik jogalapról

A felek érvei

A Törvényszék álláspontja

A költségekről

* Az eljárás nyelve: német.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 62009TJ0258_SUM - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:62009TJ0258_SUM&locale=hu

Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bíró, ügytárgy keresése

Közhiteles cégkivonat

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

Keresés "elvi tartalomban"

Mínuszjel keresésben

Link jogszabályhelyre

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

Egy bíró ítéletei

Jogszabály paragrafusára ugrás

Önnek 2 Jogkódexe van!

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Változásfigyelési funkció

Módosult §-ok megtekintése

Iratminták a Pp. szövegéből

Döntvényláncolatok

62009TJ0258_SUM[1]