A Kúria Kfv.35760/2016/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/I. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 5. §, 37. §, 48. §, 128. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 120. §, 127. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXIV. cikk (1) bek.] Bírók: Darák Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Az adóbírság nem alkotmányos kötelezettségen, nem általános jogelveken, hanem kizárólag a jogalkotó elhatározásán nyugszik, így a törvényi határidő elteltét követően az adóhatóságnak nincs lehetősége ezen szankció alkalmazására.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.760/2016/6.

A tanács tagjai: dr. Darák Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemenn Csilla bíró

A felperes: felperes neve (felperes címe)

A felperes képviselője: dr. Lassányi Gábor Krisztián ügyvéd

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

Az alperes képviselője: dr. Nagy Gabriella jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.34.520/2015/18. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.34.520/2015/18. számú ítéletét részben és az alperes 3144728724. számú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően az adóbírság tekintetében hatályon kívül helyezi. Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 200.000 (kétszázezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati részperköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 375.000 (háromszázhetvenötezer) forint kereseti, 845.000 (nyolcszáznegyvenötezer) forint felülvizsgálati részilletéket. A fennmaradó részilletéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] 1992. december 1. és 2014. augusztus 21. között a felperes cégneve X. Kft. volt. Tulajdonosai és képviselői az alapítástól kezdődően a cégnév változtatásig, így a perbeli időszakban is, H. L. és H. Á. A felperes a perbeli időszakban telephellyel, fiókteleppel, gépekkel, járművekkel, alkalmazottakkal, a perben érintett gazdasági tevékenység folytatásához szükséges bármilyen személyi és tárgyi feltétellel nem rendelkezett.

[2] 2010. március 8-ával jött létre az Á. Kft. (a továbbiakban: Á.Kft.) alapítói és a perbeli időszakban képviselői szintén H. L. és H. Á. voltak. Az Á.Kft. rendelkezett nagy volumenű tereprendezés elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

[3] Az A. Kft. tereprendezési munkákat rendelt meg a K. Kft-től (a továbbiakban: K.Kft.), aki az Á.Kft-vel szerződött. Az Á.Kft. alvállalkozóként vonta be a maglódi, csömöri és Budapest XVIII. kerület szemere-telepi helyszínekre felperest, aki szintén alvállalkozókkal - D. Kft., I. Kft. (a továbbiakban együtt: Szubalvállakozók) - állapodott meg. A nyíregyházi tereprendezéshez az Á.Kft. alvállalkozóként az időközben kényszertörlés alá került, szintén H. L. és H. Á. érdekeltségébe tartozó Cs. Kft-vel szerződött. A K.Kft. az egyes projektek műszaki felügyeletével, koordinálással a M. Kft-t (a továbbiakban: M.Kft.) bízta meg.

[4] A tereprendezésekről a felperes összesen nettó 547.200.000 forint + 136.800.000 forint áfa összegben állított ki számlákat az Á.Kft. részére. A Szubalvállalkozóktól ugyanekkor nettó 526.095 forint + 131.524.000 forint áfa összegben fogadott be számlákat. A 2011. január-márciusi időszakra 5.143.000 forint befizetendő áfá-t vallott. A Szubalvállalkozók és az általuk igénybe vett további alvállalkozók - D. Kft. részéről: R. Kft., De. Kft., L. Kft., I. Kft. részéről: P. Kft. - áfá-hoz kapcsolódó kötelezettségüket nem teljesítették. A Szubalvállalkozók a tárgyi eszközök bérléséről az Á.Kft-től fogadtak be számlákat, amit saját alvállalkozóik felé tovább számláztak.

[5] Az elsőfokú adóhatóság a 2011. január-márciusi időszakra áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le felperesnél, melynek kezdő időpontja 2011. április 26-a volt. Értékelte a vállalkozói lánc tagjainak szerződéseit, tárgyi- és személyi feltételeit, a Szubalvállalkozók és az ő alvállalkozóik, a K.Kft., az M.Kft. ellenőrzéseinek anyagát, ügyvezetőik nyilatkozatait, az Egészségbiztosítási Pénztár adatközlését. A Szubalvállalkozók alatti alvállalkozóknál nem állt rendelkezésre iratanyag. Az építési naplókat az Á.Kft. bocsátotta a revízió rendelkezésére, belőlük nem ellenőrizhető ki, mikor, hol dolgozott. Az ellenőrzés az Á.Kft. ellenőrzése során különböző gazdasági társaságok képviselőinek tanúvallomásából adatokat szerzett be arról, a tárgyidőszakban milyen díj ellenében kölcsönöztek volna fizikai munkára alkalmas segédmunkásokat, illetve nehézgép-kezelői képesítéssel rendelkező személyeket az egyes munkavégzési helyekre.

Az ellenőrzési jegyzőkönyvet 2014. október 17-én postai úton kézbesítették a felperesnek.

[6] A revízió adatai alapján az elsőfokú adóhatóság a 2015. május 11-én kelt határozatával a 2011. január-márciusi időszakra 131.328.000 forint adóhiánynak minősülő áfa adókülönbözetet állapított meg, 75%-os mérték alkalmazásával adóbírságot szabott ki és a 2011. április 21-től a 2014. április 19-ig terjedő időszakra késedelmi pótlékot számított fel határozatának rendelkező részében. Az adókülönbözet és jogkövetkezmények alapjául szolgáló adóalapot a határozat indokolása rögzítette. Következő időszakra átvihető követelést nem állapított meg.

[7] Az elsőfokú adóhatóság értékelése szerint a felperes az általa számlázott munkák elvégzésére teljesen alkalmatlan volt, a láncolatba való bevonása pedig indokolatlanul történt. A munkák értéke kapcsán kitért arra, hogy a gazdasági racionalitással ellentétes az, hogy a szükséges infrastruktúrával rendelkező Á.Kft. a közel nettó 600 millió forint összértékű, egy-másfél hónapos munkákkal, amelyeket állítólagosan 6-16 fő teljesített, csupán 4-5%-os árrés reményében további alvállalkozókat bíz meg, számukra gépet is biztosít, és nem maga alkalmaz munkaerőt. Az is irracionális a valós piaci viszonyok között, hogy a munkaerő kölcsönző cégek szolgáltatásának ellenértéke csupán töredéke lenne annak a vállalkozói díjnak, amit ebben a tárgyban számlázott az Á.Kft. megrendelője részére.