A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20545/2013/4. számú határozata személyiségvédelmi igény tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 78. §, 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) 3. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. §, 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 78. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.545/2013/4. szám

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Borza János ügyvéd (...) által képviselt felperes nevefelperes címe szám alatti lakos felperesnek - a dr. László M. Jenő Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. László Jenő ügyvéd, ...) és a dr. Szmulai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szmulai István ügyvéd, ....) által képviselt alperes nevealperes címe szám alatti lakos alperes ellen személyiségvédelmi igény érvényesítése iránt indított perében a ... Törvényszék 2013. január 18. napján kelt 27.P.20.201/2011/44. számú végzésével kijavított 2013. január 18. napján kelt 27.P.20.201/2011/41. számú ítélete ellen az alperes 45. sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja, és a keresetet teljes egészében elutasítja.

Az alperes elsőfokú perköltség és illeték fizetésére kötelezését mellőzi.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 56 000 (ötvenhatezer) Ft első- és másodfokú perköltséget.

Köteles továbbá a felperes megfizetni az állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak 62 000 (hatvankettőezer) Ft első- és másodfokú eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A peres felek szomszédok. A felperes és az alperes szülei több mint egy évtizede haragos, peres viszonyban állnak egymással. A felperes által az alperesi ingatlant

érintően kezdeményezett építésrendészeti eljárás keretében a hatóság szakértői vélemény beszerzését rendelte el. Ennek során 2009. május 13. napján a felperesi ingatlanban szakértői szemlét tartottak, amelyen az alperes is jelen volt, és látta, hogy a felperes pincéjében több fahordó és műanyag tartály található.

A hatósági eljárásban készült szakértői vélemény részét képezte egy szennyvízvizsgálati jegyzőkönyv, amelyet az alperes, aki a F. Zrt. alkalmazásában áll, annak átvételét követően a munkahelye laboratóriumában dolgozóknak megmutatott, és azt a tájékoztatást kapta, hogy a felperesi ingatlan pincéjéből mintaként vett szennyvízben erjedés tapasztalható. A fentiekből azt a következtetést vonta le, hogy a felperes illegálisan állít elő szeszesitalt. Arra gondolt, ha kiderül, hogy a felperes illegális tevékenységet folytat, vége szakad a két család közötti pereskedésnek. Ezért középiskolai osztálytársához, osztálytárs neve fordult, aki a ... Nyomozóhivatalának a dolgozója volt. Tájékoztatta nevezettet a felperesi ingatlanban tartott helyszíni szemlén általa tapasztaltakról, valamint a vízvizsgálat eredményéről, és közölte, hogy gyanúja szerint a felperes illegálisan szeszesitalt, pirospaprikát és hústermékeket állít elő nagy mennyiségben, és azokat árulja. Felvetette, a minél előbbi ellenőrzés szükségességét a termékek rövid időn belül való elszállítására hivatkozással. osztálytárs neve tájékoztatta az alperest, hogy a ... Nyomozóhivatala az ügyben nem illetékes, azonban telefonon közölte az információkat a ... Regionális Parancsnokságával, amely értesítette a ... Hivatalt. A hivatal vezetője azonnal jövedéki ellenőrzést rendelt el a felperes ingatlanán, amelyet a hivatal nyomozói 2009. június 10-én 15 órától 21 óráig foganatosítottak. Ennek során a pénzügyőrök átvizsgálták a felperes pincéjét, a bortároló edényekből mintát vettek, azokat lepecsételték, átvizsgálták a kertet cukorcefre tárolására alkalmas edényeket keresve. A pincében található pálinka eredetére vonatkozó okiratok nem voltak a felperes birtokában, ezért a pénzügyőrök azt el akarták szállítani. A felperes ezen felháborodott, magát felidegesítette. Végül a pálinka elszállítására nem került sor, mert időközben a felperes lánya a pénzügyőrök rendelkezésére bocsátotta a kért iratot.

A ... Hivatal a 2009. augusztus 18. napján kelt 6957-8/2009. számú határozatával a jövedéki eljárást megszüntette. A határozat indokolása szerint a felperes a nála található bor és pálinka eredetét igazolta, rendelkezik a bor előállításához szükséges szőlőterülettel, és a bor valóban szőlőből készült.

A felperes évek óta keringési betegségben szenved, vérnyomása és szívműködése gyógyszerekkel, illetőleg beültetett pacemakerrel karbantartott.

A felperes - miután a bejelentő személyéről a ... szervei nem adtak neki tájékoztatást -, feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a ... Nyomozó Ügyészségen. A Nyomozó Ügyészség Nyom.83/2010/6. számú határozatában megállapította, hogy az alperes tette a bejelentést, amelyben a felperest jövedéki bűncselekmény elkövetésével vádolta. Rögzítette továbbá, hogy az alperessel

szemben a hamis vád bűntettének elkövetése megállapítható, a vádemelést azonban egy évi időtartamra elhalasztotta. Az eljárás lefolytatására ezt követően sem került sor.

A felperes keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette az egészséghez, testi épséghez, az emberi méltósághoz, valamint a jóhírnévhez fűződő jogát azzal, hogy hamisan vádolta jövedéki visszaélés bűncselekményének elkövetésével. Kérte továbbá elégtétel adására és 500 000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes valótlan tartalmú bejelentése miatt lefolytatott eljárás következtében egészségi állapota megromlott, vérnyomása átmenetileg megemelkedett, a szervezetébe beültetett pacemaker oly mértékben elhasználódott, hogy azt cserélni kellett. Ezt követően fáradékonnyá vált, levert, fokozott kíméletre szorul. A történtek lelkileg is megviselték, az utcabeliek, akik az órákig a házuk előtt parkoló gépkocsit látták, és őt kevésbé ismerték, utóbb vele szemben tartózkodóbbá váltak. Az eljárás miatt kialakult helyzet következtében el kellett halasztaniuk házastársával az 50. házassági évfordulójuk megünneplését. Hangsúlyozta, köztudomású, hogy idős, szívbeteg embernek kerülnie kell az izgalmakat, ilyen izgalom átélése állapotrosszabbodással járhat.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy nem tett feljelentést illetve bejelentést a felperessel szemben, régi ismerőséhez csupán tanácsért fordult, ő volt az, aki a közölt információk alapján a további intézkedéseket megtette, erről neki tudomása nem volt. Védekezése szerint nem tényként állította, hogy a felperes illegálisan állít elő szeszesitalt, az erre vonatkozó közlését véleményként fogalmazta meg. Vitatta a felperes egészségi állapota és az általa mondottak közötti okozati összefüggést, továbbá a kár bekövetkeztét is.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez és egészséghez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy vele kapcsolatban jövedéki visszaélés bűncselekménye elkövetésének megállapítására alkalmas alaptalan bejelentést tett. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200 000 Ft kártérítést, valamint 130 000 Ft perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 30 000 Ft illetéket. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában rámutatott, a következetes bírói gyakorlat szerint önmagában a hatósági eljárás kezdeményezése - ha az utóbb eredménytelenül zárul is - nem alkalmas a személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítására. Az alperes bűnösségét a hamis vád bűntettében jogerős bírósági ítélet sem állapította meg. Ugyanakkor álláspontja szerint nem hagyható figyelmen kívül, hogy mi motiválta az alperest a hatósági eljárás megindítására. osztálytárs neve tanú, valamint a ... Nyomozó Ügyészség iratai között elfekvő vallomásokat értékelve arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes a rendelkezésére álló adatokat tudatosan torzítva használta fel annak érdekében, hogy a felperessel szemben eljárást kezdeményezhessen. Kiemelte, az alperes maga nyilatkozott úgy, abban bízott, hogy amennyiben megállapításra kerülne, hogy a felperes illegális tevékenységet végez, úgy vége szakadna a családok közötti pereskedésnek. Rámutatott, osztálytárs neve nyomozás során tett vallomása szintén azt támasztja alá, hogy az alperes előadásában lényegi szerepet játszott a felperes és a szülei közötti évek óta tartó peres viszony, továbbá