BH 2014.6.187 I. Amennyiben a hitelező igénybejelentése hiányos, a felszámolónak hiánypótlásra kell felhívnia a hitelezőt. A felszámoló csak akkor tudja a követelést tartalmilag felülvizsgálni, ha a hitelező a jogviszony létrejöttére a követelés ténybeli alapjára és jogcímére vonatkozó bizonyítékait csatolja az igénybejelentéshez.

II. Ha a hitelező a felszámoló hiánypótlási felhívását követően sem adja át a követelésének alapjául szolgáló iratokat, a felszámoló kötelezettsége az eredménytelen egyeztetést követően is vitathatónak minősített igényt a felszámolási eljárást lefolytató bíróság elé terjeszteni és erről a hitelezőt értesíteni.

III. A felszámoló mulasztása sem menti fel a hitelezőt az alól a jogszabályi kötelezettség alól, hogy ha a mulasztást sérelmesnek tartja, ellene a mulasztás tudomására jutásától számított 8 napon belül benyújtsa a kifogást [1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 46. § (6) bek., 51. § (1) bek.].

Pertörténet:

Fővárosi Ítélőtábla Fpkf.43878/2012/5., Kúria Gfv.30214/2013. (*BH 2014.6.187*)

***********

[1] Az adós felszámolását a bíróság elrendelte, a felszámolás kezdő időpontja 2008. december 12.

[2] Az elsőfokú bíróság az I. Kft. 2011. szeptember 13-án érkezett kifogását elutasította. A kifogásban a kérelmező a felszámolónak azt a mulasztását sérelmezte, hogy az igénybejelentését mint vitatott hitelezői igényt nem terjesztette be a bírósághoz, és követelésének érdemi elbírálását kérte.

[3] A felszámoló az első fokú eljárásban is arra hivatkozott, hogy a követelés nyilvántartásba vételét 2009. augusztus 24-én megtagadta, ezt pedig az igénybejelentő ügyvezetője elfogadta, ellene kifogással, észrevétellel nem élt. Így az azóta eltelt két év lényegesen meghaladja a kifogás előterjesztésére rendelkezésre álló 8 napos határidőt, a hitelező pedig igazolási kérelmet sem terjesztett elő.

[4] Az elsőfokú bíróság végzésének indokolásában foglaltak szerint a felszámoló joggal utasította el a hitelező igénybejelentésének nyilvántartásba vételét. Az igénybejelentő ugyanis okirati bizonyítékokkal nem támasztotta alá követelését, valamint nem vitatta az elutasítást tartalmazó intézkedést sem, így a követelést mint vitatott hitelezői igényt, nem kellett a bíróság elé terjesztenie. A két év elteltével történt ismételt igénybejelentés elkésett, azt a bíróság a jogbiztonság követelményét is figyelembe véve már nem vizsgálhatja.

[5] Utalt továbbá az elsőfokú bíróság arra is, hogy a felszámoló 2010. február 3-án benyújtott közbenső jelentését a bíróság jóváhagyta, és abból nyilvánvalóvá vált, hogy a hitelező követelése nyilvántartásba vétele esetén sem lenne kielégíthető, fedezet hiányában.

[6] A hitelező fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és kötelezte a felszámolót, hogy a kérelmező bejelentett igényével kapcsolatban a Cstv. 46. § (6) bekezdése szerint járjon el, azt vizsgálja felül, az érdekelttel egyeztessen, és ha az igényt vitathatónak minősíti, azt elbírálás végett 15 munkanapon belül terjessze a felszámolást elrendelő bíróság elé.

[7] A másodfokú bíróság jogerős végzésben kifejtett álláspontja szerint a felszámoló nem jogosult a bejelentett igényt elbírálni és jogi okból elutasítani. Ha a bejelentett igényt vitathatónak találja, azt köteles a felszámolási eljárást elrendelő bíróság elé terjeszteni elbírálás végett. Ha a hitelezői igényt a közzétételtől számított 40, illetve 180 napon belül bejelentették és a hitelező a nyilvántartásba vételi díjat befizette, a követelést a felszámolónak nyilvántartásba kell vennie, majd annak megvizsgálását követően kell állást foglalnia az igény elismert vagy vitatott voltáról. Ennek hiányában mulasztást követ el a felszámoló, melynek fennállása alatt a kérelmező kifogást terjeszthet elő. Mivel a felszámoló mulasztása folyamatosan fennállt, a kérelmező kifogását nem lehetett elkésettnek tekinteni.

[8] A felszámoló felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság kifogást elutasító végzésének hatályában fenntartását kérte.

[9] Állította, hogy a másodfokú bíróság végzésében a tényállást nem állapította meg teljes körűen, lényeges tényállási elemeket nem értékelt, így a végzés a Pp. 221. § (1) bekezdésébe, a Cstv. 51. § (1) bekezdésébe, másodsorban a Pp. 229. § (1) bekezdésébe ütközik, valamint a Cstv. 46. § (6) bekezdését is helytelenül értelmezi.

[10] A Kúria a jogerős végzésben foglalt tényállást az iratok tartalma alapján a következőkkel egészíti ki.

[11] 2009. augusztus 24-én kelt a felszámolóbiztosnak az az értesítése, amelyben közölte a kifogásolóval, hogy miután többszöri felszólítása ellenére hitelt érdemlően nem igazolta a bejelentett követelése jogalapját és összegszerűségét, ezért azt visszautasította és nem vette nyilvántartásba. Tájékoztatta az igénybejelentőt, hogy ha 8 napon belül az értesítésre nem tesz észrevételt, azt a közöltek elfogadásaként értékeli. Amennyiben pedig tesz észrevételt az igénybejelentő, akkor a vitatottá alakuló hitelezői igényt elbírálás céljából a felszámoló bíróság részére megküldi.

[12] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint, és megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozott, mert a jogerős végzés sérti a Cstv. 51. § (1) bekezdésében foglaltakat.

[13] Az eljárásban alkalmazandó Cstv. 46. § (6) bekezdése szerint a felszámoló a 40 napos határidőn belül bejelentett követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül köteles felülvizsgálni, az érdekeltekkel egyeztetni és a vitathatónak minősített igényeket elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldeni, s ezen felülvizsgálat eredményeit az 50. § (2) bekezdésében előírt közbenső mérlegbe építeni.

[14] Ebből következően tehát helytállóan fejtette ki a másodfokú bíróság jogerős végzésében, hogy a felszámoló nem jogosult a bejelentett követelést jogi okból elutasítani, ha azt vitathatónak minősíti, hanem azt a felszámolást elrendelő bíróságnak kell megküldenie.

[15] A Cstv. 46. § (6) bekezdésében foglalt abból a rendelkezésből, hogy a felszámoló köteles a hitelezői igénybejelentést felülvizsgálni és egyeztetni, egyértelműen következik, hogy a felszámolóhoz bejelentett igények felülvizsgálhatósága érdekében a hitelezőnek legalább a jogviszony létrejöttére, a megjelölt követelése ténybeli alapjára és jogcímére vonatkozó bizonyítékait csatolnia kell. A felszámoló csak akkor tudja tartalmilag felülvizsgálni és egyeztetni a követelést, ha ezek az előfeltételek fennállnak. Helytállóan járt el tehát a felszámoló, amikor a hitelezői igénybejelentés hiányainak pótlására felhívta a hitelezőt.

[16] Ha azonban a hitelezői igényt bejelentő és nyilvántartásba vételi díjat befizető a követelésének az alapjául szolgáló iratokat a felszámolónak hiánypótlási felhívást követően sem adja át, a felszámoló kötelezettsége az eredménytelen egyeztetést követően is vitathatónak minősített igényt a felszámolási eljárást lefolytató bíróság elé terjeszteni, s ezzel egyidejűleg erről a hitelezőt értesíteni.