BH 1986.6.232 A haszonélvezeti jog korlátozásánál alapvető szempont, hogy a korlátozott haszonélvezet továbbra is biztosítsa a túlélő házastárs szükségleteit. A túlélő házastársat nem szabad környezetéből kiragadni és a kialakult szükségletei anyagi fedezetét olyan mértékben csökkenteni, hogy az a megszokott életszínvonal jelentős csökkenését eredményezze. [Ptk. 616. § (2) bek.]

Az alperes és házastársa - az örökhagyó - közös tulajdonában állt a perbeli házas ingatlan. Az örökhagyó 1975-ben meghalt, így az ingatlan 1/2 részét fia, a felperes örökölte - az alperes özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten.

A felperes - aki az alperes fia - a szüleivel együtt élt, és az örökhagyó halála után is az alperessel lakott az ingatlanban, egészen 1984. februárjáig. Ekkor a felperes jövendőbeli házastársa is odaköltözött, néhány nap után azonban az alperes felszólította őket, hogy költözzenek el. A felperes és jövendőbeli házastársa albérletbe költöztek, majd 1984. október 13-án házasságot kötöttek.

Az ingatlanon emelt lakóház két szoba, konyha, előszoba, és fürdőszoba helyiségekből áll, mellette nyárikonyhát létesítettek. Az épület azonban nincs befejezve, csak az utcai szoba, konyha és az előszoba használható (ezek is betonpadozatúak), míg a többi helyiség még nem készült el; az udvari szoba betonpadozattal sincs ellátva, a fürdőszoba és a WC sincs felszerelve.

A felperes, míg az ingatlanban lakott, a konyhát, az alperes pedig az utcai szobát használta lakószobaként, konyha céljára pedig a nyári konyha szolgált.

Az ingatlant terhelő OTP kölcsöntartozást az alperes törleszti.

A felperes módosított keresetében az alperes özvegyi haszonélvezeti jogának a korlátozását kérte oly módon, hogy a konyhát és a fürdőszobát kizárólagosan ő legyen jogosult használni.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a lakóház még nincs befejezve, és az egyébként sem haladja meg azt a mértéket, amely lakásszükséglete biztosításához szükséges.

Az első fokú bíróság a felek meghallgatása és az ingatlanra vonatkozó tervrajz alapján meghozott ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a haszonélvezet korlátozására nincs jogi lehetőség, mert "az alperes saját vagyonát és munkájának eredményét is figyelembe véve nem olyan terjedelmű a haszonélvezet, hogy annak korlátozására a lehetőség meglenne". Az ingatlanban két szoba, konyha, előszoba és fürdőszoba helyiségekből álló lakás van, amely nem haladja meg az egyedül élő alperes szükségleteit, különösen figyelemmel arra is, hogy a lakóépület még nincs befejezve.

A másodfokú bíróság ítéletével az első fokú ítéletet megváltoztatta, és az alperes haszonélvezeti jogát akként korlátozta, hogy az utcai szoba mellett levő konyha, valamint a fürdőszoba használatára a felperest jogosította fel, és kötelezte az alperest ennek tűrésére. Feljogosította a felperest arra, hogy az említett helyiségekbe 30 nap alatt beköltözzék. A másodfokú ítélet indokolása kiemeli: "a felperes mindig az ingatlanban lakott, a kiköltözést megelőzően az utcai konyhahelyiséget szobaként használta jelenlegi feleségével együtt. Az utcai szobát, udvari szobát, nyárikonyha helyiséget pedig az alperes használta." A másodfokú bíróság megítélése szerint "az alperes által fentebb használt helyiségek az alperesnek a szükségleteit biztosítják. Végeredményben két szoba, alsó konyha és kamrahelyiséget használhat kizárólag, így indokolt, hogy a felperes egy helyiséget szobaként használhasson, azt a helyiséget, amit éveken keresztül használt is."