A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27432/2015/57. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 152. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. §, 44. §, 45. §, 2009. évi XXXVII. törvény (Erdőtörvény) 33. §, 51. §, 113. §] Bíró: Varju László

Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

10.K.27.432/2015/57. szám

A bíróság a személyesen eljáró I.rendű felperes neve(I.. rendű felperes címe. szám alatti lakos) felperesnek, a Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház u. 7. szám alatti székhelyű) alperes ellen - mely perbe felperesi beavatkozóként részt vett a személyesen eljáró II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe. szám alatti lakos) - erdőfelújítási kötelezettség tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti peres eljárásban meghozta meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest és a felperesi beavatkozót egyetemlegesen, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessenek meg 120.000,- (egyszázhúszezer) Forint perköltséget alperes részére.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására - a felhívásban közölt módon és időben fizessen meg 30.000,- (harmincezer) Forint le nem rótt eljárási illetéket a Magyar Állam javára.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A bíróság a közigazgatási eljárás iratanyaga, felperes keresetlevele, alperes érdemi ellenkérelme, illetve felperesi beavatkozó nyilatkozata és a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

helységnév hrsz1, hrsz2, hrsz3 helyrajzi számú osztatlan közös tulajdonban álló erdő művelési ágú ingatlanok a felperes, felperesi beavatkozó és egy tulajdonostárs tulajdonában állnak. Az ezen ingatlanon lévő helységnév 1A, 1B, 1C, 1D, 1E erdőtervi jelű erdőrészletekre a cégnév kérésére az Állam Erdészeti Szolgálat Miskolci Igazgatósága 1998. május 29. napján kelt határozat1 számú határozatával az erdőterület véghasználatára (tarvágására) engedélyt adott. A határozat indokolásában rögzítésre került, hogy a "termelésből való kivonás kavicsbánya kialakítása és üzemeltetése céljából történik".

A perbeli, valamint a helységnév hrsz4, hrsz5, hrsz6, hrsz7, hrsz8 helyrajzi számú ingatlanok területére a bányakapitányság 2001. április 05. napján jogerőre emelkedett határozat2 számú határozatával "bánya1" védnevű bányatelket alapított a cégnév2 Kft. javára.

A bányatelek jogosítja kérelmére az elsőfokú erdészeti hatóság a perbeli erdőterületek tervezett igénybevételéhez - kavicsbánya kialakításához - elvi hozzájárulást megadta 2001. október 02. napján kelt határozat3. számú határozatával.

A perrel érintett ingatlanokon a tarvágás megtörtént.

A helységnév 1A, 1B, 1C, 1D és 1E erdőrészletek bányászati célra történő igénybevételére nem került sor, erre vonatkozó engedélyezési eljárást nem kezdeményeztek.

Ezt követően az erdészeti hatóság a 2010. február 02. napján kelt határozat4. számú határozatával a perbeli ingatlanok tulajdonosait köztük felperest kötelezte az erdő szakszerű felújítására, a helységnév 1A, 1B, 1C, 1D és 1E erdőtervi jelű erdőrészletekbe, melynek határidejét 2011. május 31. napjában állapította meg.

Indokolásában rögíztette, hogy az adott erdőrészletekben erdőfelújítási kötelezettség áll fenn, melyről a tulajdonosok nem gondoskodtak. Erdőgazdálkodók hiányában a tulajdonosok kötelesek az erdészeti hatóság felszólítását követően az Erdő szakszerű felújításáról gondoskodni az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 17.§ (8) bekezdés a/ és b/ pontja alapján.

A másodfokú hatóság a határozat5. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Felperes a másodfokú határozatot keresettel nem támadta.

2011. október 11-én, a felperesi erdőrészletben végzett hatósági ellenőrzés során megállapításra került, hogy a tulajdonosok erdőfelújítási kötelezettségüknek nem tettek eleget, így az erdészeti hatóság 2011. október 18. napján kelt határozat6. számú határozatával felperest és tulajdonostársukat 1.000.000,- Forint erdőgazdálkodási bírság megfizetésére, valamint az ugyanezen a napon kelt határozat7. számú határozattal az erdő szakszerű felújítására kötelezte, melynek határidejét 2012. május 31. napjában határozta meg.

Alperes jogelődje a fenti határozatokat a 2012. január 25. napján kelt határozat8. és a határozat9. számon helybenhagyta

A határozattal szemben keresetlevél került előterjesztésre, melyre tekintettel a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság htározat10. számú ítéletével a keresetet elutasította. Az ítéletet a Kúria határozat11. számú ítéletével hatályában fenntartott.

A Kúria ítélete indokolásában rögzítette, hogy az erdészeti hatóság erdőterület végleges igénybevételére vonatkozó engedélye hiányában az Evt. hatálya alá tartozó erdőben az erdőfelújítási kötelezettséget az erdőgazdálkodóknak, illetve annak hiányában a tulajdonosoknak kell teljesíteniük. Ezen határozatot a felperes keresettel nem támadta. Ez a határozat volt az alapja a perbeli határozat9. számú és a határozat8. számú határozatoknak.

Ezt követően a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 2012. november 20. napján kelt határozat12. számú határozatával felperest és tulajdonostársait a helységnév hrsz1, hrsz2, hrsz3 helyrajzi számú erdő művelési ágú ingatlanokon fekvő helységnév 1A-7,88 hektár, 1B -7,29 hektár, 1C-3,60 hektár, 1,D-13,74 hektár, 1E-13,79 hektár területet az erdő szakszerű felújítására 2013. május 31. napjáig.

Indokolásában rögzítette, hogy a területen a faállományt letermelték, így az Evt. 51.§ (7) bekezdése alapján erdő felújítási kötelezettség keletkezett, melynek elvégzésére az Evt. 17.§ (8) bekezdés a/ és b/, valamint (9) bekezdése alapján az erdőgazdálkodó hiányában az erdő tulajdonosa köteles.

A fenti határozattal szemben felperes fellebbezést terjesztett elő, melyre tekintettel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2013. április 15. napján meghozta a határozat13. számú határozatát, mely az elsőfokú határozatot helybenhagyta hivatkozva arra, hogy a felperes nem tud felmutatni olyan hatósági határozatot, amely a helységnéven keletkezett erdőfelújítási kötelezettség helyett a Tornakápolnán végzett erdőtelepítést csere erdősítésnek fogadná el.

A fenti határozattal szemben felperes keresetlevelet terjesztett elő, melyet a Miskolci Közizgatási és Munkaügyi Bíróság határozat14. számú ítéletével elutasított.

Indokolásában hivatkozva az Evt. 78.§ (3) bekezdésére rögzítette, hogy a csere erdősítés feltételeként írja elő a jogszabály az erdő igénybevételét, melyre azonban nem vitásan nem került sor. Igénybevétel hiányában a cégnév3. által elvégzett részben állami támogatással megvalósuló helységnév2 erdőtelepítés erdőterület bővítésnek minősül.

Hivatkozva a Kúria határozat11. számú ítéletére hangsúlyozta, hogy az erdőtelepítésnek akkor lesz jelentősége, amennyiben a perrel érintett ingatlanok végleges igénybevétele megtörténik és az engedélyezési eljárásban vizsgálják, hogy a helységnévi telepítés elfogadható-e erdőfelújítást pótló csere erdősítésként. Igénybevétel hiányával a perrel érintett ingatlanok tarvágása alapozza meg az erdőfelújítási kötelezettséget.