A Fővárosi Törvényszék K.700498/2019/16. számú határozata etikai ügyben hozott - ... számú tárgyában. [1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 17. §, 18. §, 108. §, 136. §, 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 18. §, 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 81. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 89. §] Bíró: Serestyén Katalin

A Fővárosi Törvényszék

mint elsőfokú bíróság

Az ügy száma: 24.K.700.498/2019/16.

A felperes: ... (...)

A felperes képviselője: ... (...)

Az alperes: alperes neve (1067 Budapest, Szondi utca 100.)

Az alperes képviselője: ... (...)

Alperesi érdekeltként perbelépett: ... (...)

Az alperesi érdekelt képviselője: ...

(...)

A per tárgya: etikai ügyben hozott - ... számú -

közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata

Í t é l e t:

A Fővárosi Törvényszék az alperes ... számú határozatát megsemmisíti és az alperest új eljárásra kötelezi.

A feljegyzett 30.000 (Harmincezer) forint kereseti illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Kúriához címzetten a Fővárosi Törvényszéknél kell jogi képviselő útján az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint előterjeszteni.

I n d o k o l á s

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesi intézetben az alperesi érdekelt egyik betege (a továbbiakban: beteg) ... napján minimális invazív beavatkozást igénylő mitrális billentyűmegtartó műtéten esett át. A beavatkozást az alperesi érdekelt végezte. A műtétet megelőző konzultációk során a beteg jelezte az alperesi érdekeltnek, hogy emlőimplantátummal rendelkezik, amellyel kapcsolatosan az alperesi érdekelt úgy nyilatkozott, hogy a műtétet megelőzően annak kivétele nem szükséges, esetleges sérülése esetén ő vagy egy másik orvos megteszi a szükséges intézkedéseket. A műtét közben a műtétet végző orvosok azt állapították meg, hogy a sérült implantátumból a szöveteken keresztül szilikon csorog a bal pitvarba. A beteg életének megmentése érdekében az alperesi érdekelt a sérült implantátum eltávolításáról, illetve új implantátum behelyezéséről döntött. Ennek érdekében egy másik egészségügyi szolgáltatóval jogviszonyban álló plasztikai sebészt hívott segítségül, aki a sérült implantátumot és annak maradványait eltávolította és helyére egy - azzal nem teljesen egyező méretű - új implantátumot helyezett be. A műtéti leírásban szerepel az implantátum cseréjének a ténye, de sem a cserét végző plasztikai sebész neve, sem a behelyezett implantátum típusa és mérete nem került feltüntetésre. A műtét során tüdővérzés miatt a beteg jobb oldali tüdejének alsó lebenyét is eltávolították. A felperes ezt követően megszüntette az alperesi érdekelttel fennálló jogviszonyát, aki elbocsátásának körülményeiről a médiában több alkalommal is nyilatkozott.

[2] A felperes ... napján kelt, a Magyar Orvosi Kamara Budapesti Területi Szervezete (a továbbiakban: MOK BTSZ) Etikai Bizottsága részére benyújtott panaszbeadványával etikai eljárást kezdeményezett a területi kamara által nyilvántartásba vett alperesi érdekelttel szemben. A felperes a panaszbeadványában hangsúlyozta, hogy az implantátumcsere elvégzésére a felperesi intézetnek sem a működési engedélye, sem a felelősségbiztosítása nem terjed ki. A felperes ezért ... napján megszüntette az alperesi érdekelttel fennálló jogviszonyát, aki ezt követően a médiában több alkalommal nyilatkozott és a felperes álláspontja szerint a volt munkahelyét kifejezetten rossz fényben tüntette fel és azt a látszatot keltette, hogy a felperesi intézet működése az alperesi érdekelt elbocsátása miatt bizonytalan, a betegek ellátása akadozik. Mindezek alapján a felperes álláspontja szerint az alperesi érdekelt etikai vétséget követett el a MOK Etikai Kódexében foglalt alábbi szabályok megsértésével: az Etikai Kódex II.1.3. pontjának (7) és (10) bekezdése, II.6. pontja, II.2.2. pontjának (3), (4) és (12) bekezdése, II.3. pontja, II.5. pontja, II.27. pontjának (2) és (4) bekezdése. A MOK BTSZ Etikai Bizottsága a ... napján kelt ... számú végzésével az etikai eljárást megindította, majd elfogultsági kifogást jelentett be és kérte másik etikai bizottság kijelölését. Az alperes a ... napján kelt ... számú végzésével a MOK Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezet Etikai Bizottságát (a továbbiakban: elsőfokú etikai bizottság) jelölte ki az eljárás lefolytatására.

[3] Az elsőfokú etikai bizottság a ... napján kelt ... számú határozatával az alperesi érdekeltet megrovás etikai büntetésben részesítette és indokolásában megállapította, hogy az alperesi érdekelt megsértette az Etikai Kódex II.1.3. pontjának (7) bekezdését, a II.6. pontjának (1), (3), valamint (4) bekezdését. Az elsőfokú etikai bizottság határozata ellen mind a felperes, mind az alperesi érdekelt fellebbezést nyújtott be. A felperes fellebbezésében kérte, hogy az alperes a határozatot változtassa meg akként, hogy megállapítja, az alperesi érdekelt megsértette az Etikai Kódex II.2.2. pontjának (3) és (4) bekezdésében, II.3. és II.5. pontjában, valamint a II.27. pontjának (2) és (4) bekezdésében foglalt szabályokat is. Az alperesi érdekelt ezzel szemben a határozat megváltoztatását elsődlegesen akként kérte, hogy az alperes állapítsa meg, etikai szabályt nem sértett, erre tekintettel az etikai büntetésben részesítést mellőzze, másodlagosan a határozat megváltoztatását akként kérte, hogy figyelmeztetés etikai büntetésben részesítse. Az alperes a ... napján kelt ... számú határozatával az elsőfokú etikai bizottság határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy az alperesi érdekelt nem követett el etikai vétséget.

A keresetlevél és a védirat

[4] A felperes a ... napján előterjesztett keresetében elsődlegesen az alperes ... számú határozatának megváltoztatását, annak megállapítását, hogy az alperesi érdekelt megsértette a MOK Etikai Kódexének II.2.2. pontjának (3) és (4) bekezdésében, II.3. és II.5. pontjában, valamint a II.27. pontjának (2) bekezdésében foglalt etikai szabályokat, valamint megrovás etikai büntetés alkalmazását kérte, másodlagosan az elsőfokú etikai bizottság ... számú és az alperes ... számú határozatának hatályon kívül helyezését és az elsőfokú etikai bizottság új eljárásra kötelezését, harmadlagosan az alperes ... számú határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Keresetében a megállapítani kért etikai szabálysértések vonatkozásában a következőket rögzítette:

[5] Az Etikai Kódex II.2.2. pontjának (3) és (4) bekezdése vonatkozásában kifejtette, hogy az alperes indokolásával ellentétesen az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 17-18. §-ában foglaltak kizárólag az implantátum és annak maradványai eltávolítására alkalmazhatók. Az új implantátum beültetése azonban a sürgős szükség körébe nem tartozó, indokolatlan beavatkozás volt és az ezzel okozott hátrányok nagyobbak, mint az elért előnyök. Mindemellett a felperesi intézményben az implantátum behelyezése azért sem végezhető el, mert arra az intézet működési engedélye nem terjed ki. Álláspontja alátámasztására hivatkozott az Eütv. 108. § (1) bekezdésére, valamint az 52/2006. (XII.28.) EüM rendelet életveszélyes állapotok és betegségek felsorolását tartalmazó mellékletére. Előadta továbbá, hogy az implantátum behelyezése mint szépészeti beavatkozás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 18. § (6) bekezdés g) pontja, valamint a 10/2012. (II.28.) NEFMI rendelet szerint nem közfinanszírozott ellátás és annak közfinanszírozott műtéttel egyidejű elvégzésére nem kerülhet sor. Utalt továbbá a 43/1999. (III.3.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdésére és (4) bekezdésének c) pontjára, amelyekből álláspontja szerint az következik, hogy amennyiben a beteg megtéríti a plasztikai beavatkozást, akkor a szívműtét árát is meg kell fizetnie. Mindezek alapján megállapítható, hogy az alperesi érdekeltnek kötelessége lett volna megtagadni a beavatkozás elvégzését és ennek elmulasztásával megsértette az Etikai Kódex II.2.2. pontjának (3) és (4) bekezdését.