A Kúria Köf.5010/2019/5. számú precedensképes határozata önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata tárgyában.

A határozat elvi tartalma:

Az önkormányzati rendelet normakontrolljára irányuló indítványnak tartalmaznia kell teljes körűen a törvényellenesség megállapítása iránti igényt alátámasztó bizonyítékokat.

***********

Kúria 2

I.Köf.5.010/2019/5

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5010/2019/5.

A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,

Dr. Dobó Viola bíró

Az indítványozó: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az érintett önkormányzat: Mosonudvar Község Önkormányzata

(9246 Mosonudvar, Esze Tamás utca 9.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- Mosonudvar Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 10/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete 9. §-a jogszabály-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést elutasítja;

- elrendeli, hogy határozatának közzétételére - a kézbesítést követő nyolc napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Mosonszolnoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperes terhére, a 2016. adóévre a megismételt eljárásokban hozott 81-64/2016/MUD számú határozatával a ..... helyrajzi számú ingatlan után 14.248.000 Ft, a 81-70/2016/MUD számú határozatával a ......... helyrajzi számú ingatlan után 1.271.000 Ft, a 81-68/2016/MUD számú határozatával a .......... helyrajzi számú ingatlan után 1.761.600 Ft és a 81-65/2016/MUD iktatószámú határozatával a ........... helyrajzi számú ingatlan után 3.894.600 Ft telekadó megfizetését rendelte el, hivatkozva Mosonudvar Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 10/2015. (XI.30.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 8.§-ára és 9.§-ára.

[2] Az elsőfokú hatóság rögzítette döntésében, hogy az ingatlanok forgalmi értékét az alapeljárásban a másodfokú hatóság által beszerzett, ... igazságügyi szakértő, az alapeljárásban a felperes által a fellebbezéshez csatolt, ... Kft., valamint a megismételt eljárásban beszerzett, ... igazságügyi szakértő által készített szakvéleményében meghatározott forgalmi értékek átlagolásával határozta meg . Mindezek alapján a .... helyrajzi számú ingatlan forgalmi értékét 107.450.000 Ft-ban, a .... helyrajzi számú ingatlan forgalmi értékét 6.470.000 Ft-ban, a .... helyrajzi számú ingatlan értékét 27.720.000 Ft-ban, végül a .... helyrajzi számú ingatlan forgalmi értékét 23.500.000 Ft-ban állapította meg.

[3] A felperes fellebbezései alapján eljáró alperes a GYB-05/316-5/2017., GYB-05/324-4/2017., GYB-05/322-4/2017. és GYB-05/321-5/2017. számú határozataival az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. A felperes fellebbezése kapcsán megállapította, hogy a helyi jogalkotó nem lépte túl a Htv. 6.§ c.) pontja szerinti valorizált adómaximumot, figyelemmel volt az adómértékkel szembeni törvényi követelményekre. Az adó mértéke a szakvéleményeket figyelembe véve egyik esetben sem haladja meg az ingatlanok forgalmi értékének a Kúria Önkormányzati Tanácsának határozataiban megfogalmazott, jogszabálysértőnek ítélt arányát. A fentieknek megfelelően az alperes megállapította, hogy a kivetett adók arányban állnak a telkek értékével.

[4] A felperes kereseti kérelmeiben az alperes határozatainak hatályon kívül helyezését és alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Álláspontja szerint az Ör. 9.§-a törvényellenes, sérti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6.§ c.) pontjában foglaltakat. Utalt arra is, hogy a szakértői vélemények közötti rendkívüli nagy eltérésekre tekintettel az átlagolást nem tartja helytállónak, mivel a szakértői vélemények közötti ellentmondást ezzel a hatóság nem oldja fel. Ezzel az eljárásával a hatóság megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 59.§ (5) bekezdését. A felperes szerint valamennyi ingatlan esetében megállapítható, hogy az adó mértéke az adott vagyontárgy értékét rövid időn belül felemészti, szankció jellegű és vagyonelvonó. Erre tekintettel keresetében kérte kezdeményezni a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárását az Ör. 9.§-a törvényellenessége megállapítása végett.

[5] Az alperes ellenkérelmeiben határozatbeli indokait fenntartva a keresetek elutasítását kérte.

[6] A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 17.K.27.196/2017/14. számú ítéletével az alperes határozatait - egyéb e tárgyban hozott, de jelen felülvizsgálat tárgyát nem képező határozatok mellett - az elsőfokú határozatokra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljáró Kúria a Kfv.I.35.084/2018/5. számú határozatával az elsőfokú bíróság ítéletét a felülvizsgálattal érintett részében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Rögzítette döntésében, hogy a bíróságnak a megismételt eljárásban határoznia kell arról, hogy kezdeményezi-e az Önkormányzati Tanács normakontroll eljárását, vagy sem.

A bíróság indítványa és az önkormányzat védirata

[7] A megismételt eljárásban eljáró Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.050/2019/4. számú végzésében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 155/C.§ (1) bekezdése és a 2011. évi CLXI. törvény 48. § (3) bekezdése alapján indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg az Ör. 9.§-ának a rendeletalkotás idején hatályos Htv. 6.§ c) pontjába ütközését, és ezen rendelkezést semmisítse meg.

[8] A bíróság rögzítette, hogy a perben az ingatlanok forgalmi értékének megállapítására újabb szakértő kirendelését nem tartotta indokoltnak, mivel a felperes tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a megismételt eljárásban kirendelt ... szakértő szakvéleményét elfogadja. E szakértői vélemény szerint két ingatlan esetében 5, illetve 5-6 év alatt éri el az adómérték az adótárgy értékét, egy ingatlan esetében 7,5 év alatt, míg egy olyan ingatlan van, melynél ez az idő hosszabb, 9 vagy 15,7 év.